186335. lajstromszámú szabadalom • Összetett szelvény, különösen nyílászáró szerkezetekhez
3 186335 4 A találmány tárgya hőszigetelt összetett szelvény épületelemek, mint ablakok, ajtók és hasonlók előállításához, alumíniumból, vagy más fémből, melyek nagy méretpontossággal és hézagmentességgel tűnnek ki. Egy épület belsejében és körülötte uralkodó klimatikus viszonyok szándékozatlan kicserélődése azzal jár, hogy a szükséges épületnyílásokat külön épületelemekkel zárjuk le. Ezek előállításához magas hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező anyagokat használunk lehetőleg, és a hézagokat a külső ablakkeretek és az ablakszárnykeretek között speciális rugalmas tömítőelemekkel lezárjuk. A jó hőszigetelő tulajdonságokat a fémszelvényeknél azáltal érjük el, hogy ezeket elválasztjuk és az így keletkezett tokok között szigetelőtestet helyezünk el. Ez állhat habanyagból, vagy szilárd műanyagból, miközben a kapcsolat a fém profilrudak és a szigetelőtest között erőzáró kötéssel, de kémiai vagy termikus eljárással is történhet. Az erőzáró kötésnél mindenesetre szükséges, hogy a szigetelőtestet megfelelő bemélyedésekbe, vagy előreugró profildarabokba betoljuk, miáltal megtartjuk, központosítjuk és meghatározott véghelyzetben szorosan a fémszelvényekre préselhetjük. Ilyen megoldások ismerhetők meg a DE—OS 22 21 179 és DE—OS 29 11 832 számú nyugatnémet közrebocsátási iratokból. Ezeknek azonban az a hátránya, hogy minden pecek, akadályozó bemetszés, kiugrás stb. az előállítási körülményektől függő tűrésekkel készül, miáltal azok növekvő száma esetén az egyes részektől várt hatást nem, vagy csak részben érjük el (a kötés szilárdságát), és a kapcsolószelvény teljes geometriáját és mérettartóságát is negatívan befolyásolja. A tömítés a külső ablakkeretek és az ablakszárnykeretek között az ismert kivitelek szerint körbefutó lágy tömítésekkel történik a belső kávarészben (középtömítés), és lágy tömítésekkel a külső ütközőrészben. Az egyes területeken a középtömítésnek átadott feladatoknak megfelelően, azok keresztmetszete erősen különbözőre van kialakítva. Ezek nagyon rugalmasan tartott felső résszel (ütközési tartomány) és viszonylag vastagfalú, részben kamraüregeket tartalmazó alsó részszel rendelkeznek, mellyel a középtömítés a külső ablakkeretben össze van erősítve. Ennek a bonyolult formakialakításnak az a következménye, hogy a keretsarkokban szükséges ferde levágás nehezen vagy egyáltalán nem vitelezhető ki. A sarkok tömítetlenek maradnak. Ezért szokásos a sarkok összeragasztása. Csak a részben meggörbült metszési felületek az egész középtömítési geometria deformációja nélkül nem szoríthatók egymásra, és a gyors hatásuk miatt alkalmazott cianoakril bázisú ragasztók a ragasztott sarkokat rugalmatlanná teszik. Mindkettő csökkenti a hézagtömítettséget. A DE—OS 3 133 378 számú nyugatnémet közrebocsátási iratból ismertté vált, hogy a tömítetlen sarkokat „folt” felragasztásával tömítik. Jelen ismertetésből következik, hogy a két feladat, mégpedig az épületnyílások hőszigetelt és hézagtömör lezárását, eddig egymástól elválasztott független utakon kísérelték meg megoldani. A találmánynak tehát az a feladata, hogy az ismert megoldási javaslatok hátrányait elkerüljük és olyan hőszigetelt összetett szelvényt alakítsunk ki, hogy az ebből a szelvényből előállított ablakok és ajtók jellemző tulajdonsága a magasfokú mérettartóság és a hézagtömítettség legyen. A feladat megoldásához a találmány olyan összetett szelvényből indul ki, mely két profilos fémrúdból és legalább egy, a profilos fémrudak mindenkori csatlakozóhornyába bekapcsolódó, hőszigetelő és egy darabból kialakított szigetelőrúdból áll, mely a mindenkori csatlakozóhoronyban annak kampószerűen kialakított és a szigetelorúdhoz hozzányomott hornyas bordájával van lerögzítve, miközben a szigetelőrúdon és a csatlakozóhoronyban egymásnak megfelelő központosító eszközök vannak a méretpontosság biztosítására a hornyasbordák rányomásakor. A találmány abból áll, hogy a mindenkori csatlakozóhoronytest a szigetelőrúd irányában bővülő, keresztmetszetben trapézalakú központosító horonny ti rendelkezik, hogy a szigetelőrúdnak a csatlakozóhornyokba benyúló részei a profilos fémrudak irányában elvékonyodó, keresztmetszetben trapézalakra kiképzett résszel van ellátva, mely a mindenkori központot ító horonyba központosítva kapcsolódik be, és hogy a s dgetelőrudon és/vagy a profilos fémrudakon hosszirányban legalább egy szegélyléc van, melyhez egy rugalmas középtömítés hozzáerősíthető, melyek ezt a tömítést megtámasztják és helyzetében pontosan rögzítik, miközben a szegélylécnek tömítés funkciója van. A trapézalakú központosító horony révén lehetőség nyílik arra, hegy a tűrésekkel terhelt kényszervezetésekről Iemondjur k és a kötést csupán a gépi úton véghelyzetükbe vitt profilos fémrudak mindenkori két hornyas bordájának e "őzáró egymásra és egybepréselésével érjük el. A trapézalakú központosítóhorony azt is lehetővé teszi, hogy a végleges összekötőszelvényt magasfokú, gépileg beállítható méretpontossággal állítsuk elő. Ezenkívül a :zigetelőrúdon és/vagy a profilos fémrudakon kialakíto tt szegélyléc révén a rugalmas középtömítést kimerevítjük úgy, hogy a sarok ferde levágása géppel végrehajtható, és ezáltal az ablak nagyon nagymértékben tömitetf: válik. A magasfokú tömítettséget azáltal is elérjük, hogy a szegélyléc részben tömítő funkciót is átvesz. A rajzokon a találmány egy kiviteli példáját ábrázoljuk. Ezek az alábbiakat mutatják: 1. ábra : A két profilos fémrúdból és egy szigetelőrúdból álló összetett szelvény széthúzott metszete. 2. ábra : Az összetett szelvény egyik metszete. 3. ábra: Egy ablak metszete, mely az 1. és a 2. ábra szerinti szelvényekből áll, beleértve a felhelyezett középtömítést 4. ábra: Keretszerűen összeállított szigetelőrúd nézete felhelyezett rugalmas középtömítéssel. 5. ábra : Metszet a rugalmas középtömítésen és az összetett szelvényen keresztül. Az 1. ábra az 1, 2 profilos fémrudakból és 3 szigetelőrúdból álló összekötőszelvény széthúzott metszetét ábrázolja. A 3 szigetelőrúd hőszigetelő anyagból áll és egy darabból van kialakítva. Hőszigetelő anyagként előnyösen műanyagokat használunk. Az 1, 2 profilos fémrudakat a 3 szigetelőrúd felé fordított oldalaikkal ábrázoltuk. Ezeken az oldalakon az 1, 2 profilos fémrudaknak mindenkori 13, 23 csatlakozóhornyai vannak, melyek kampószerűen kialakított 111, 112, 211, 212 hornyas bordóikból és 12, 22 csatlakozóhorony testből állanak. A 12, 22 csatlakozóhorony testben mindig egy, a 3 szigetelőrúd irányában terjedő, ill. bővülő trapéz keresztmetszetűre kiképzett 14, 24 központosító vajat van kialakítva. A 3 szigetelőrúdnak mindkét oldalon az 1, 2 profilos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
