186335. lajstromszámú szabadalom • Összetett szelvény, különösen nyílászáró szerkezetekhez

3 186335 4 A találmány tárgya hőszigetelt összetett szelvény épületelemek, mint ablakok, ajtók és hasonlók előállí­tásához, alumíniumból, vagy más fémből, melyek nagy méretpontossággal és hézagmentességgel tűnnek ki. Egy épület belsejében és körülötte uralkodó klimati­kus viszonyok szándékozatlan kicserélődése azzal jár, hogy a szükséges épületnyílásokat külön épületelemek­kel zárjuk le. Ezek előállításához magas hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező anyagokat használunk le­hetőleg, és a hézagokat a külső ablakkeretek és az ab­­lakszárnykeretek között speciális rugalmas tömítőele­­mekkel lezárjuk. A jó hőszigetelő tulajdonságokat a fém­szelvényeknél azáltal érjük el, hogy ezeket elválasztjuk és az így keletkezett tokok között szigetelőtestet helye­zünk el. Ez állhat habanyagból, vagy szilárd műanyag­ból, miközben a kapcsolat a fém profilrudak és a szige­telőtest között erőzáró kötéssel, de kémiai vagy termi­kus eljárással is történhet. Az erőzáró kötésnél minden­esetre szükséges, hogy a szigetelőtestet megfelelő be­mélyedésekbe, vagy előreugró profildarabokba betol­juk, miáltal megtartjuk, központosítjuk és meghatáro­zott véghelyzetben szorosan a fémszelvényekre présel­hetjük. Ilyen megoldások ismerhetők meg a DE—OS 22 21 179 és DE—OS 29 11 832 számú nyugatnémet közrebocsátási iratokból. Ezeknek azonban az a hát­ránya, hogy minden pecek, akadályozó bemetszés, ki­ugrás stb. az előállítási körülményektől függő tűrésekkel készül, miáltal azok növekvő száma esetén az egyes ré­szektől várt hatást nem, vagy csak részben érjük el (a kötés szilárdságát), és a kapcsolószelvény teljes geo­metriáját és mérettartóságát is negatívan befolyásolja. A tömítés a külső ablakkeretek és az ablakszárny­­keretek között az ismert kivitelek szerint körbefutó lágy tömítésekkel történik a belső kávarészben (közép­tömítés), és lágy tömítésekkel a külső ütközőrészben. Az egyes területeken a középtömítésnek átadott felada­toknak megfelelően, azok keresztmetszete erősen kü­lönbözőre van kialakítva. Ezek nagyon rugalmasan tar­tott felső résszel (ütközési tartomány) és viszonylag vastagfalú, részben kamraüregeket tartalmazó alsó rész­szel rendelkeznek, mellyel a középtömítés a külső ab­lakkeretben össze van erősítve. Ennek a bonyolult for­makialakításnak az a következménye, hogy a keretsar­kokban szükséges ferde levágás nehezen vagy egyáltalán nem vitelezhető ki. A sarkok tömítetlenek maradnak. Ezért szokásos a sarkok összeragasztása. Csak a rész­ben meggörbült metszési felületek az egész középtömí­tési geometria deformációja nélkül nem szoríthatók egymásra, és a gyors hatásuk miatt alkalmazott ciano­­akril bázisú ragasztók a ragasztott sarkokat rugalmat­lanná teszik. Mindkettő csökkenti a hézagtömítettséget. A DE—OS 3 133 378 számú nyugatnémet közrebo­csátási iratból ismertté vált, hogy a tömítetlen sarkokat „folt” felragasztásával tömítik. Jelen ismertetésből következik, hogy a két feladat, mégpedig az épületnyílások hőszigetelt és hézagtömör lezárását, eddig egymástól elválasztott független utakon kísérelték meg megoldani. A találmánynak tehát az a feladata, hogy az ismert megoldási javaslatok hátrányait elkerüljük és olyan hő­szigetelt összetett szelvényt alakítsunk ki, hogy az ebből a szelvényből előállított ablakok és ajtók jellemző tu­lajdonsága a magasfokú mérettartóság és a hézagtömí­tettség legyen. A feladat megoldásához a találmány olyan összetett szelvényből indul ki, mely két profilos fémrúdból és leg­alább egy, a profilos fémrudak mindenkori csatlakozó­hornyába bekapcsolódó, hőszigetelő és egy darabból kialakított szigetelőrúdból áll, mely a mindenkori csat­lakozóhoronyban annak kampószerűen kialakított és a szigetelorúdhoz hozzányomott hornyas bordájával van lerögzítve, miközben a szigetelőrúdon és a csatlakozó­horonyban egymásnak megfelelő központosító eszkö­zök vannak a méretpontosság biztosítására a hornyas­­bordák rányomásakor. A találmány abból áll, hogy a mindenkori csatlakozóhoronytest a szigetelőrúd irá­nyában bővülő, keresztmetszetben trapézalakú közpon­tosító horonny ti rendelkezik, hogy a szigetelőrúdnak a csatlakozóhornyokba benyúló részei a profilos fém­rudak irányában elvékonyodó, keresztmetszetben tra­pézalakra kiképzett résszel van ellátva, mely a minden­kori központot ító horonyba központosítva kapcsolódik be, és hogy a s dgetelőrudon és/vagy a profilos fémruda­­kon hosszirányban legalább egy szegélyléc van, melyhez egy rugalmas középtömítés hozzáerősíthető, melyek ezt a tömítést megtámasztják és helyzetében pontosan rög­zítik, miközben a szegélylécnek tömítés funkciója van. A trapézalakú központosító horony révén lehetőség nyílik arra, hegy a tűrésekkel terhelt kényszervezetések­ről Iemondjur k és a kötést csupán a gépi úton véghely­zetükbe vitt profilos fémrudak mindenkori két hornyas bordájának e "őzáró egymásra és egybepréselésével ér­jük el. A trapézalakú központosítóhorony azt is lehető­vé teszi, hogy a végleges összekötőszelvényt magas­fokú, gépileg beállítható méretpontossággal állítsuk elő. Ezenkívül a :zigetelőrúdon és/vagy a profilos fémruda­­kon kialakíto tt szegélyléc révén a rugalmas középtömí­tést kimerevítjük úgy, hogy a sarok ferde levágása géppel végrehajtható, és ezáltal az ablak nagyon nagymérték­ben tömitetf: válik. A magasfokú tömítettséget azáltal is elérjük, hogy a szegélyléc részben tömítő funkciót is átvesz. A rajzokon a találmány egy kiviteli példáját ábrá­zoljuk. Ezek az alábbiakat mutatják: 1. ábra : A két profilos fémrúdból és egy szigetelő­rúdból álló összetett szelvény széthúzott metszete. 2. ábra : Az összetett szelvény egyik metszete. 3. ábra: Egy ablak metszete, mely az 1. és a 2. ábra szerinti szelvényekből áll, beleértve a felhelyezett kö­zéptömítést 4. ábra: Keretszerűen összeállított szigetelőrúd né­zete felhelyezett rugalmas középtömítéssel. 5. ábra : Metszet a rugalmas középtömítésen és az összetett szelvényen keresztül. Az 1. ábra az 1, 2 profilos fémrudakból és 3 szigetelő­rúdból álló összekötőszelvény széthúzott metszetét áb­rázolja. A 3 szigetelőrúd hőszigetelő anyagból áll és egy darabból van kialakítva. Hőszigetelő anyagként elő­nyösen műanyagokat használunk. Az 1, 2 profilos fém­­rudakat a 3 szigetelőrúd felé fordított oldalaikkal ábrá­zoltuk. Ezeken az oldalakon az 1, 2 profilos fémrudak­­nak mindenkori 13, 23 csatlakozóhornyai vannak, me­lyek kampószerűen kialakított 111, 112, 211, 212 hor­nyas bordóikból és 12, 22 csatlakozóhorony testből álla­nak. A 12, 22 csatlakozóhorony testben mindig egy, a 3 szigetelőrúd irányában terjedő, ill. bővülő trapéz ke­resztmetszetűre kiképzett 14, 24 központosító vajat van kialakítva. A 3 szigetelőrúdnak mindkét oldalon az 1, 2 profilos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom