186332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetszennyező szerves anyagok mezőgazdasági hasznosítására, főleg talajerő visszapótlására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
7 186332 Szabadalmi igénypontok 8 bői az anyagmozgatás során a még benne lévő 80% feletti nedvességtartalmat folyamatosan kisajtolja. A végleges nedvességtartalmú biotrágyát 13 serleges felvonón keresztül 14 biotrágya előtárolóba juttatjuk, ahonnan a felhasználási helyre kiszállítjuk, a talajba bedolgozzuk, vagy kijelölt táblán depóniába átmenetileg tároljuk vagy egyéb felhasználók részére leszállítjuk (pl. virágföld készítése). A keletkező biotrágyalé 15 előtárolóba csorog le gravitációval, ahonnan a 9 biotrágyalé-tárolóba 6/b szivattyúval nyomjuk be. A 9 biotrágyalé tároló egy jól hőszigetelt, fűthető tartály, melyben az árasztáskor használt baktériumdús, meleg erjesztőlén felül nyers szennyvizet is gyűjthetünk a mindenkori technológiai igénynek megfelelően. Fölös biotrágyalé esetén ebből a 9 biotrágyalétárolóból szállíthatjuk el a leerjedt, a nyers trágyalétől lényegesen kedvezőbb tulajdonságú, veszélytelen anyagot szántóföldi bedolgozásra. Téli időszakban a telephez tartozó 16 kazánnal tudjuk a 4 fermentor hőfokot növelni, a készülékeken elhelyezett fűtőtestek, továbbá az oxidációt előmelegítő levegővezeték fűtővízzel történő melegítésével. A találmány szerinti eljárás és berendezés a paraméterek mindenkori konkrét igényhez való alkalmazhatósága révén igen kevés élő és holt munkával lehetővé teszi: — a környezetszennyező hulladékként kezelt, egyre drágábban elhelyezhető és ártalmatlanítható szervesanyagok többcélú hasznosítását és a talajerő utánpótlását, a termőföld intenzív fajták számára való alkalmassátételét; — háztáji és nagyüzemi állattartó telepeken keletkező istállótrágya eddigiektől lényegesen kisebb hatóanyagveszteséggel történő gyors erjesztését, a korábban veszendőbe ment fölös szénhidrogénhányad hasznosítását; — a keletkező szennyvíz, hígtrágya gazdaságos elhelyezést, leeresztést, hasznosulását, — az alapanyagok, hulladékok, vírus-, kártevő- és gyomfertőzöttségének jelentős csökkenését és az élővizek, valamint rétegvizek fertőzésének megszüntetését; — a növénytermesztés, kertészet számára jól kezelhető, hagyományos eszközökkel szállítható és bedolgozható, kedvező nedvességtartalmú, teljes tápértékű, humuszképző természetes anyag fokozott mértékű felhasználását, mely csökkenő műtrágyaadag mellett a talajok termőképességének növelését, szintentartását hosszú távon szolgálja ; — a lakosság, a gazdálkodó szervek hulladékelhelyezési költségeinek csökkentését, — a műtrágyakiváltás következtében a növénytermesztés gazdaságosságának növelését ; — a jelenleg igen nagymértékben növekvő környezetszennyezés megállítását, illetve visszájára fordítását. 1. Eljárás környezetszennyező szerves anyagok, mint istálló trágya, kommunális szennyezőanyagok, egyéb szerves hulladékok mezőgazdasági hasznosítására, főleg talajerő visszapótlására alkalmas bioanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy zárt technológiai láncban fermentorba bomló szerves anyagból töltetet készítünk, híg trágyalével és/vagy fermentlével — előnyösen temperált körülmények között — rövid ideig tartó, mintegy 3—6 napos aerob oxidativ termőül erjesztést, azt követően mintegy 25—35 napos anaerob mezőül erjesztést végzünk, a fermentáció lefolyása után a töltetből a híg fázist — fermentlevet — vagy előnyösen szigeteltfalú tárolóba engedjük és később árasztásra használjuk, vagy közvetlenül egy további fermentortöltet elárasztására használjuk a kierjedt fermentumot talajerőutánpótlásra használjuk, a keletkezett metángázt hőtermelésre alkalmazzuk, adott esetben a fölös fermentlevet folyékony trágyaként a talajba dolgozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fermentorból a fermentlétől mentesített anyagot a kihordócsigával tárolóba, vagy depóniára, vagy termőföldre kihordva a talajba bedolgozzuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fermentálás során nyert metántartalmú gázt gáztárolóba vezetjük és nyomásállandóságáról önmagában ismert módon, pl. külső nyomóközeg közbeiktatásával gondoskodunk a termelt gázt a fermentáció termőül szakaszához szükséges hő előállítására, a gázfelesleget egyéb hőenergiahordozók helyettesítőjeként használjuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kommunális szennyvizet, hígtrágyát, vagy hasonlót külön előtárolóba vezetjük, fázisbontás után a szilárd fázist töltetkészítés száraz komponenseihez, a híg fázist a töltet elárasztásához és szárazanyagának nedvesítéséhez használjuk. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az aerob fermentáció gyorsítására a töltethez oxigénben dús légnemű közeget juttatunk és az intenzív oxidativ fermentáció befejeztével a széndioxidban dús gázt a fermentorból kiengedjük és a mezőül fermentáció számára anaerob körülményeket teremtünk. 6. Berendezés környezetszennyező szerves anyagok, mint pl. istállótrágya, háziszemét, mezőgazdasági hulladékok erjesztés útján való feldolgozására, melynek az erjesztendő anyagokat befogadó fermentora (4) van, azzal jellemezve, hogy zárt sort képező fermentora vagy fermentorai (4), szálas-darabos anyagok betárolására fogadógaratja (1), ahhoz csatlakozó felhordója (2) és betároló géprendszere (3) van, a hígalapú szervesanyag befogadására hígtrágya előtároló (5) szolgál, melyhez a frakcionált híg fázis szállítására szivattyú (6a) csatlakozik, a fermentorok (4) kompresszor (7) és légtartály (8) rendszerrel bírnak az aerob fázis gyorsítására, a fermentáció eredményeként keletkezett gáz tárolására gáztá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
