186329. lajstromszámú szabadalom • Vizsgálóberendezés műanyagcsövek víznyomás alatti szilárdságvizsgálatához

3 186329 4 A találmány tárgya vizsgálóberendezés műanyag csövek víznyomás alatti szilárdságvizsgálatához, adott esetben magasabb hőmérséklet mellett. A műanyag csövek szilárdságát használati tulajdon­ságaik megállapításához meg kell vizsgálni. Ilyen hasz­nálati tulajdonságok, paraméterek a megengedhető hő­mérséklet, nyomás és élettartam. Ezen paraméterek megállapításához ismert módon nyomásvizsgálatokat alkalmaztak. A vizsgálatok ki­vitelezéséhez speciális készülékekre van szükség, ame­lyeknek a vizsgált próbadarab belsejében állandó nyo­mást kell biztosítaniuk (pl. vízzel való feltöltés révén) előírt pontossággal (rendszerint ±2%), és +1% pon­tossággal állandó hőmérsékleten tartva, ezenkívül lehe­tőséget kell adni a vizsgálati idő hosszának regisztrá­lására. A 89 754 sz. lengyel szabadalmi leírás olyan berende­zést ismertet csővizsgálatokhoz, amelynek két alap­egysége van. Az egyik egy melegítőrendszer, amelyik a próbadarabot vizsgálat közben állandó hőmérsékleten tartja, a másik alapegység egy hidraulikus rendszer, amely légteleníti és előírt hőmérsékletű vízzel feltölti á próbadarabot, előállítja, tartja és egészen szétrepedé­­sig vezérli a próbadarab belsejében a nyomást. A mele­gítőrendszer szokásosan termosztált kamra, amelyben folyadék és maga a próbadarab vagy tartóba helyezett próbadarab van elhelyezve. Ebben a próbadarabokat közvetlenül vagy közvetetten melegítő közeg segítségé­vel felmelegítik. Az ilyen készülékekben használt hidraulikus rendsze­rek fő alkatelemként speciális gáz-folyadék nyomás­tárolókat vagy nyomószivattyúkat tartalmaznak. Ilyen nyomószívattyúk a kereskedelemben ismertek (például a Durepipe ausztriai cég vagy az Institutes für Prüftechnik NSZK-beli, müncheni cég áruválasztékából). A fenti műszaki megoldásoknak vannak bizonyos hiá­nyosságai. Mindegyikükhöz nyomástároló tartályra van szükség, amely különösen nagyobb nyomások esetén veszélyforrást jelent. Nyomásszivattyú nélküli hidrauli­kus rendszer esetén a nyomást periodikusan valamely külső nyomásforrásból (pl. nyomástároló tartályból) manuálisan után kell tölteni, ez pedig a készülék keze­lését nehézkessé teszi, továbbá — és ez méginkább ked­vezőtlen — a nyomás előírt értéken való tartását a kí­vánt 2% pontossággal gyakran lehetetlenné teszi. Ezen tűréshatár túllépése azonosnak tekinthető a vizsgálat megszakításával, és a vizsgálatot meg kell ismételni. A nyomószivattyúval ellátott hidraulikus rend­szerek mérete nagy, bonyolult a vezérlésük, drágák és hidraulikus kompenzátorokra van szükség hozzájuk a szivattyú bekapcsolásakor fellépő lökésszerű nyomás­­növekedés kiküszöböléséhez. A hatásos nyomást ugyan­is vezérelni és ellenőrizni kell, a víznyomásnak gyakran nagyon nagy értéket (8 MPa-t, esetleg még többet is) kell elérnie. A találmánnyal célunk a fenti műszaki problémák megoldása új hidraulikus rendszer létrehozásával és a melegítőrendszerhez való illesztésével. A megoldandó műszaki feladat olyan hidraulikus rendszer tervezése és a melegítőrendszerhez való csat­lakoztatása, amely az ismert megoldásoktól eltérően a nyomás vezérlését lényegesen egyszerűbbé teszi. Meg­oldandó a vizsgálati nyomás fokozatos, lökésmentes elérése, értékének előírt pontosságú tartása tetszőlege­sen hosszú időtartamig; a próbadarab alakváltozása következtében fellépő folyadékmennyiség hiányának pótlása a vizsgálóközeg beállított nyomásának változ­tatása nélkül, valamint a próbadarab szétrepedésekor a teljes rendszer lekapcsolása. További cél a hidraulikus rendszer méretének csök­kentése és ezáltal több mérőhelyhez független rendszer kialakíthatóságának lehetővé tétele, ami által több mérés eltérő terhelési viszonyok melletti elvégzése válik lehetővé. A fenti célokat olyan vizsgálóberendezés tovább­fejlesztésével értük el, amely két alapegységből áll. Korábbról ismertnek tekinthető egyik alapegysége me­legítőközeggel, előnyösen vízzel termosztált kamrával ellátott melegítőrendszer. A kamra járulékos elemek­kel, például fűtőtesttel, a próbadarabokat a közvetlenül a melegítőközegbe merülve tartó karokkal, több próba­darab egymás után kapcsolását lehetővé tevő csatlakozó­­elemekkel látható el. A korábbról ismert rendszerekkel szemben a találmány szerinti vizsgálóberendezés hid­raulikus rendszeréhez egymás után kapcsolt próba­darabok csatlakoztathatók, avagy minden egyes próba­darabhoz külön hidraulikus rendszer tartozhat, és így több mérőhelyen egymástól különböző mérési para­méterek beállítását teszi lehetővé. A hidraulikus rendszer három alapvető funkciója a következő: a próbadarabok légmentesítése és feltöltése ; a próbadarabok nyomás alá helyezése és a nyomás előírt ideig való fenntartása, valamint a hidraulikus rendszer kikapcsolása a próbadarab szétrepedésének pillanatában. A találmány szerinti vizsgálóberendezés hidraulikus rendszerének lényeges eleme egy pneumati­kus-hidraulikus nyomásátalakító, amelyet a továbbiak­ban multiplikátomak nevezünk, és amelynek áttétele 1:10 értéktől 1 : 50 értékig terjed és dugattyúinak átmérőviszonyától függ. A kisebb átmérőjű multipliká­­tordugattyú egyrészt visszacsapószelepen, megfelelő nyomásmérőn, előnyösen ellenőrző és kontaktmono­­méteren, szelepen és hőcserélőn át a melegítőközeggel feltöltött kamrában található próbadarabokhoz, más­részt további visszacsapószelepen és mágnesszelepen át vízhálózathoz kapcsolódik. A nagyobb átmérőjű multiplikátordugattyú szelepen, előnyösen mágnesszelepen, kiegyenlítőtartályon és nyo­máscsökkentőn át gázhálózattal, előnyösen levegő­­hálózattal van kapcsolatban. A találmány szerinti vizsgálóberendezésben nem a víz­­nyomás, hanem a levegőnyomás van szabályozva 0—0,25 Mí*a tartományban. A vizsgálóberendezést mű­ködtető táplevegő nyomása 0,3—1 MPa közötti értékű lehet, és ez azt jelenti, hogy üzemi sűrített levegőháló­zatról vagy hordozható légkompresszorról működtet­hető. A találmányt a továbbiakban a rajz alapján ismertet­jük részletesebben, amelyen a találmány szerinti vizs­gálóberendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti vizsgáló­­berendezés kapcsolási elrendezését tünteti fel vázlatosan a melegítőkamrába helyezett próbadarabbal, a 2. ábra a találmány szerinti vizsgálóberendezést mutatja keresztmetszetben. A találmány szerinti vizsgálóberendezés rajzon áb­rázolt kiviteli alakjának 2 melegítőkamrája és ahhoz hozzáerősített 1 hidraulikus rendszere van. A 2 melegítő­kamra 18 káddal rendelkezik, amely folyékony 21 közeggel, célszerűen vízzel van megtöltve, amelybe 12 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom