186318. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és bernedezés fémtömbök - például fémhulladék - szárítására és/vagy előhevítésére

5 186318 6 Egymás mellett két vederhely van. Ennél a kivi­teli alaknál hatékonyabb a hevítőberendezés és a vederemelőművek használata. Egyidejűleg csak egy vedret hevítünk, mégpedig azt, ame­lyikre a 12 tömítőfej a 11 szívócsővel csatlako­zik. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak 13 tömítő­­karimája a 15 veder felső részének felel meg. Ebben az esetben azonban hosszabb idő szüksé­ges a fémhulladék felhevítéséhez, mivel a ved­ret is hevíteni kell. A fémhulladék-veder hasz­nálata viszont feleslegessé teszi a fémhulladék külön kezelését, mikor azt kiürítjük a berende­zésből. A belső tartályt képezheti maga a füstgázveze­ték. Ebben az esetben ez a vezeték közvetlenül érintkezik a fémhulladékkal. A találmány egyik lehetséges kiviteli alakjá­nál a levegő-vezetéket a füstgázvezeték belsejé­ben vezethetjük, például ugyanúgy csőkígyó­ként, mint a füstgázvezeték. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fémtömbök — például fémhulladék 25 — szárítására és/vagy előhevítésére folyama­tokból származó füstgáz, például villamos ívke­mence füstgázának felhasználásával, azzal jelle­mezve, hogy a füstgázokat átáramoltatjuk egy külső, kívülről szigetelt tartály és egy belső, a 30 fémhulladék elhelyezésére szolgáló tartály kö­zötti füstgázvezetéken; legalábbis a füstgázve­zeték és a külső tartály között van egy rés, ami­be levegőt juttatunk, hogy a füstgázvezeték fa­láról a hőt elvonja, majd az így felhevült leve- 35 gőt átvisszük a belső tartályban levő anyagon, ahol a hőt átadja ennek az anyagnak. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel­lemezve, hogy a felhevített levegőt a fémhul­ladékon való áthaladás után visszakeringtetjük a résbe, hogy ismételten hőt vonjon el a füstgáz­vezeték faláról. 3. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy a be­rendezés a főfolyamatot megvalósító berendezés füst gázvezetékéhez csatlakozik, egy külső, kívül- 10 ről szigetelt tartályból (6) és egy belső, a fém­hulladék elhelyezésére szolgáló tartályból (4) áll; a füstgázvezeték benyúlik a két tartály (4, 6) közötti térbe és legalább a külső tartály (6) és a füstgázvezeték (3) között van egy rés (7, 8), 15 amely levegőt átengedőén van kialakítva és ez a levegő a hőt a füstgázvezeték (3) faláról el­vonja és közvetlen érintkezés útján a belső tar­tályban (4) levő fémhulladéknak (5) átadja. 4 A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal 20 jellemezve, hogy a belső tartály (4) koncentri­kus a külső tartállyal (6), a füstgázvezeték cső­kígyóként (3) helyezkedik el a tartályok közöt­ti térben és így egy hengeres rés (7) jön létre legalábbis a csőkígyó (3) és a külső tartály (6) között. 5 A 3., vagy 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a belső tartálynak (4) fe­nék nélküli henger alakja van. 6 A 3—5. igénypontok egyike szerinti beren­dezés, azzal jellemezve, hogy a külső tartálynak (6) billenőfeneke (14) van, amelyen át az anya­got eltávolítjuk. 7 A 3—6. igénypontok egyike szerinti beren­dezés, azzal jellemezve, hogy a füstgázvezeték (3) képezi a belső tartályt. 8 A 3—6. igénypontok egyike szerinti beren­dezés, azzal jellemezve, hogy a füstgázvezeték (3) és a belső tartály (4) között levegőrés (8) van. 1 rajz 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 87.2494.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom