186315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés fénysorompó érzékenységének fokozására

5 186315 6 vertálása a jel kimaradása esetén a beavatkozó szerv útján vészjelzést vált ki. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a legkedvezőbb érzékenységet akkor sikerült elér­nünk, ha a modulált rezgés periodikus megsza­kításának időtartama a gerjesztés időtartamá­nak, ez utóbbi pedig a moduláció perióduside­jének az 5—10-szerese, továbbá a modulált jel demodulátorának időállandója a modulált rez­gés periódusidejének a 20—50-szerese volt. A második oszcillátor periódusideje ily módon az első oszcillátor periódusidejének 30—110-sze­­rese és egy pulzáláson belül a feszültségjel fennállásnak időtartama 9—15%. A behatolás elleni fénysugár sorompó érzé­kenységének fokozásához a fénysugarat kétféle frekvenciával moduláljuk, villamos jellé alakít­juk és a kétféle frekvenciájú villamos jelet sze­lektíven erősítjük. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a nagyobb frekvenciájú villamos jelet erősítjük és demoduláljuk és a kisebb frekvenciájú demodulált jelet erősítjük. A fel­erősített villamos jelet invertáljuk és a jel ki­maradása esetén nyert inverz jellel beavatkozót vezérlünk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a fénysugár sorompónak oszcillátorokat és fény­diódát tartalmazó vevőjéhez csatlakozó, fotodió­dát, ill. fototranzisztort, széles- és keskenysávú szelektív erősítőt, valamint demodulátort tartal­mazó vevőjére vonatkozik. Lényege, hogy az egyik oszcillátor frekvenciájára hangolt, szelek­tív szélessávú erősítőjéhez demodulátoron át kapcsolódik a másik oszcillátor frekvenciájára hangolt, szelektív keskenysávú erősítő. Ennek kimenetéhez inverter és ehhez beavatkozó, elő­nyösen vészjelző csatlakozik. A találmány szerinti eljárás egy példakénti foganatosítási módját a találmány szerinti kap­csolási elrendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának működésével kapcsolatban ismertet­jük. Az 1. ábra a találmány szerinti fénysugár so­rompó kapcsolási elrendezésének tömbvázlatát ábrázolja. A fénysugár sorompó önmagában ismert adó­ja az 1 és 2 oszcillátorokból, valamint a 3 fény­diódából áll. A találmány szerinti vevő áll a 4 fotodiódából vagy fototranzisztorból, az 1 oszcil­látor által előállított frekvenciára szelektív szé­lessávú 5 erősítőből, a 6 demodulátorból, a 2 oszcillátor által előállított frekvenciára szelektív keskenysávú 7 erősítőből, a 8 inverterből és a 9 beavatkozóból. Az 1 oszcillátor által előállított fi frekvenciát a szélessávú 5 erősítő felerősíti és a 6 demodu­­látor bemenetére adja. Ha ennek a rezgésnek az amplitúdója eléri a 6 demodulátor megszólalási küszöbszintjét, akkor ebből a 2 oszcillátor által Í2 frekvenciával modulált rezgés lép ki, amelyet a keskenysávú 7 erősítő felerősít. A 7 erősítőből kilépő jelet a 8 inverter in ver tál ja. Amennyiben a fénysugár sorompó fénye megszakítatlan, a 8 inverter kimenő jele 0. Ha azonban a fénysugár megszakad, akkor a 8 inverterből a 9 beavatko­zóba belépő jel L, ami a 9 beavatkozó megszó­lalását idézi elő. A példa szerinti esetben fi = 10 kHz, f2 = 333,3 Hz, vagyis a két frekvencia hányadosa 30. Az fi rezgés periódusideje 0,1 ms, az f2 frekven­ciájú pulzálásé 3 ms, amelyen belül az fi frek­venciájú jel fennállásának időtartama 0,5 ms, a megszakítás időtartama 2,5 ms és a 6 demodulá­tor időállandója 3 ms. A találmány szerinti, behatolás elleni fénysu­gár sorompó előnyei abban foglalhatók össze, hogy két különböző frekvenciájú villamos jel erősítése révén az eredő erősítés igen nagy mér­tékben fokozható és ezáltal az ellenőrzött nyílás mérete 100—200 m-re növelhető. Az erősítőből kilépő jel invertálásával a beavatkozó közvet­lenül vezérelhető, simítótag, kapuáramkörök, vagy egyéb elemek alkalmazása nélkül, miáltal egyszerű és olcsó berendezés alkalmazható. Emellett a két különböző frekvencia a külső za­varó tényezők hatását gyakorlatilag teljesen ki­zárja. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás behatolás elleni fénysugár sorompó érzékenységének fokozására, amelynél a fény­sugarat kétféle frekvenciával moduláljuk, villa­mos jellé alakítjuk és a kétféle frekvenciájú vil­lamos jelet szelektíven erősítjük, azzal jelle­mezve, hogy a nagyobb frekvenciájú villamos jelet erősítjük és demoduláljuk, a kisebb frek­venciájú demodulált jelet erősítjük, a felerősí­tett villamos jelet invertáljuk és a jel kimara­dása esetén nyert inverz jellel beavatkozót ve­zérlünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jelle­mezve, hogy a fénysugár fényét a nagyobb frek­venciájú moduláció periódusidejének 5—10-sze­­resét kitevő időtartamon át tartjuk fenn, majd ennek az időtartamnak az 5—10-szeresét kitevő időtartamon át megszakítjuk és ezt periodikusan ismételjük. 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a modulált és szelektíven erősített, nagyobb frekvenciájú villamos jelet a periódusidejének 20—50-szeresét kitevő időál­landóval demoduláljuk. 4. Kapcsolási elrendezés az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, amelynek adójában oszcillátorok és fénydióda, vevőjében fotodióda ill. fotoranszformátor, szé­les- és keskenysávú szelektív erősítő, valamint demodulátor van, azzal jellemezve, hogy az egyik oszcillátor (1) frekvenciájára hangolt sze­lektív szélessávú erősítőjéhez (5) demodulátoron (6) át kapcsolódik a másik oszcillátor (2) frek-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom