186300. lajstromszámú szabadalom • Fungicid, herbicid és növekedésszabályozó hatású heterociklusos vegyületeket tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

5 186300 6 visszaszoríthatjuk, de ez a hatás a gibberellinsav lokális környezete miatt a termény magjait nem befolyásolja. Ezt a lehetőséget előnyösen hasznosíthatjuk például cukorrépa esetében, ahol a gyomként jelenlévő egynyári cukorrépát a szokásos herbicid kezeléssel úgyszólván lehetetlen visszaszorítani. A kereskedelemben kapható növekedésszabályzó ve­­gyületek közül némelyeknek olyan hatása van, hogy a kezelt növények nagyon érzékenyek lesznek a gombás fertőzésre. Ha tehát olyan növekedésgátló vegyületet használunk, amelyeknek a növekedésszabályozás mel­lett gombaölő hatása is van, ez nagyon előnyös lehet. Az (I) általános képletű vegyületek, vagy ennek sav­­addíciós sóit, illetve N-oxidjaít tartalmazó kompozíció­kat 0,1—3 kg/hektár dózisban célszerű használni a ke­zelendő helyen. Az (I) általános képletű vegyületek közül némelyek új vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületek, vala­mint azok savaddíciós sói és N-oxidjai közül azok az új vegyületek, amelyekben Rt, R2, R3 és R4 jelentése a fenti; feltéve, hogy ha Rt jelentése valamely tetszőlege­sen szubsztituált piridilcsoport, R2 jelentése egy tetsző­legesen szubsztituált heteroatomos gyűrű; ha R, jelen­tése valamely adott esetben szubsztituált fenilcsoport, Rj jelentése szükségszerűen acilcsoport, melyet az adott esetben szubsztituált benzoesavtól eltérő savból szár­maztathatunk ; ha R, jelentése szubsztituálatlan fenil­csoport, R2 jelentése valamely szubsztituálatlan 2-, vagy 3-piridinil-csoport és R3 jelentése CH3CO—, C2H5CO—, (fenil)2CH.CO— vagy fenil.CH=CH.CO csoport, és R4 jelentése metilcsoport. A találmány szerinti új vegyületekben R,, R2, R3 és R4 célszerű jelentései azok, amelyeket a találmány sze­rinti eljárás leírásánál megadtunk, a szükséges kizáráso­kat természetesen figyelembevéve. Az új vegyületek előállítására vonatkozó találmány szerinti eljárás értelmében valamely (II) általános kép­letű vegyületet, amelyben R1( R2és R4 jelentései azono­sak mint az (I) általános képletű vegyületeknél, alkalmas acílezőszerrel acilezzük. Acilezőszerként használhatunk például valamely kar­bonsavat, vagy savanhidridet, célszerűen savhalogeni­­det, melyeket karbonsavakból származtathatunk. A sav­­kloridok különösen alkalmasak és a reakciót ilyen eset­ben célszerűen, valamilyen savmegkötőszer jelenlétében végezzük, mely lehet szerves vagy szervetlen bázis. Szer­ves aminok, pl. trietil-amin, szintén használható sav­­megkötőszerként. A reakciót célszerűen valamely kö­zömbös oldószerben végezzük, pl. valamely' szénhidro­génben, mint benzol, 50—150 °C közötti hőmérsékleten, célszerűen 60—100 °C között. A reakciót általában visz­­szafolyató hűtő alkalmazása mellett végezzük. A (II) általános képletű vegyületet előállíthatjuk pl. valamely (IV) általános képletű vegyület redukciójával, amelyben R,, R2 és R4 jelentése azonos, mint az (I) ál­talános képletű vegyület esetében. A redukciót végezhet­jük pl. gázalakú hidrogénnel és katalizátor jelenlétében, vagy hangyasav segítségével. A (III) általános képletű vegyületeket ismert módon állíthatjuk elő pl. úgy, hogy valamely R'NH2 általános képletű vegyületet egy R2COR4 általános képletű ve­­gyülettel összekapcsolunk. Mint fent mondottuk, növények növekedésének visz­­szaszorítására, vagy annak szabályozására olyan kom­pozíciókat használhatunk, melyek hatóanyagként (I) ál­talár os képletű vegyületeket tartalmaznak, alkalmas hordozók kíséretében. A találmány tárgyát képezik te­hát olyan biológiailag aktív kompozíciók, melyek a ta­lálmány szerint előállított új vegyületeket tartalmazzák. A hatóanyag mennyisége ezekben a kompozíciókban 0,05 —90 tömeg%-ig terjedhet. A találmány szerinti kompozíciókban hordozóként bármely olyan anyag használható, amellyel a hatóanya­got elkeverve, annak felhasználását a kezelendő helyen, — amely lehet például maga a növény, a mag, vagy ter­mőtalaj —, vagy annak tárolását, szállítását, vagy keze­lésé: megkönnyítjük. A hordozó lehet szilárd vagy cseppfolyós beleértve azokat az anyagokat is, amelyek normál körülmények között gázhalmazállapotúak, de amelyek nyomás alatt folyadékká alakíthatók, bármely olyan anyag, amelyet a mezőgazdasági kompozíciók el­készítésénél felhasználhatunk. Szilárd halmazállapotú hordozók lehetnek például természetes és szintetikus anyagok és szilikátok, például természetes szilikátok mint diatomaföldek ; magnézium - -szilikátok, például talkum; magnézium-alumínium­­-sz likátok, például attapulgitek és vermikulitek ; alumí­­nii m-szilikátok, például kaolinitek, montmorillonitek és csillámok; kalcium-karbonátok; kalcium-szulfát; szintetikus hidráit szilícium-oxidok és szintetikus kai­éit m- vagy alumínium-szilikátok ; elemek, például szén és kén ; semleges és szintetikus gyanták, például kuma­­rir gyanták, poli(vinil-klorid) és sztirol polimerek és ko­­polimerek; szilárd poliklór-fenolok; bitumen; viaszok pl méhviasz, paraffinviasz és klórozott ásványi viaszok; továbbá szilárd halmazállapotú műtrágyák, például sz íperfoszfátok. Alkalmas cseppfolyós hordozó például a víz; alko­holok, például izopropanol és glikolok; ketonok, pél­dául aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton és cik­­lohexanol ; éterek ; aromás vagy alifás szénhidrogének, például benzol, toluol és xilol ; kőolajszármazékok, pél­dáiul kerozin és könnyű ásványi olajok ; klórozott szén­hidrogének, például szén-tetraklorid, perklór-etilén és triklór-etán. Különböző folyadékok elegyét is gyakran használják. A mezőgazdaságban használatos kompozíciókat gyakran tömény formában készítik el és szállítják, me­lyeket felhasználás előtt hígítani kell. Hordozóként kis mennyiségű felületaktív anyag megkönnyíti a hígítás folyamatát. Felületaktív anyagok lehetnek például emulgeálósze­­rek, diszpergálószerek, vagy nedvesítőszerek; ezek le­letnek nemionosak, vagy ionosak. Az alkalmas felület­­a ktív anyagokra példaként megemlítjük a poliakrilsavak r átrium- vagy kálciumsóit és ligninszulfonsavakat ; zsír­savak vagy alifás aminok, illetve a molekulában leg­alább 12 szénatomot tartalmazó amidoknak etilén­­-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit. A glicerin, szorbitán, szukróz vagy pentaerit­­ritol zsírsavas észtereit ; ezek etilén-oxiddal és/vagy pro­pilén-oxiddal képzett kondenzációs termékeit, zsíralko­­‘toloknak, vagy alkil-fenoloknak például p-oktil-fenol vagy p-oktil-krezolnak etilén-oxiddal és/vagy propilén­­oxiddal alkotott kondenzációs termékeit ; ezen konden­zációs termékek szulfátjait, vagy szulfonátjait, alkáli­vagy alkáliföldfémek sóit, célszerűen kénsavval, vagy a molekulában legalább 10 szénatomot tartalmazó szul­­fonsavval képzett nátriumsókat, például nátrium-laurif­­-szulfát, nátrium-szekunder-alkil-szulfátok, szulfonált 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom