186280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés két hangcsatornás televízióadások vételére
3 186780 4 A találmány tárgya eljárás két hangcsatornás televízióadások vételére, valamint kapcsolási elrendezés a fenti eljárás foganatosítására. A találmány alkalmazási területe olyan előfizetői hálózatokra terjed ki, melyek televízió vevőkészülékei nem alkalmasak sztereofonikus hangvételre. Régóta alkalmazott eljárás, hogy a rádióban az értékes programokat URH-sávon sztereóban, vagy más megnevezéssel kétcsatornás hangátvitellel közvetítik. A sztereó rádiózás és vétel az utóbbi években igen erős fejlődésnek indult, amihez az is hozzájárult, hogy olyan közösségi antennarendszereket fejlesztettek ki, amelyeken keresztül a jó minőségű sztereó rádióadásokat azonos jelszinttel az antennarendszerhez csatlakozó kiépített előfizetői hálózatba vezethették. Felmerült olyan igény is, hogy meghatározott, televízióban sugárzott rendezvényeket, például koncerteket a televíziónézők magas hanghűséggel hallhassanak, ezért ilyen rendezvények esetében a televízióközvetítéssel egyidőben URH-sávon sztereóban közvetítették a rádióban. Mindazon televízióelőfizetők, akik televíziókészülékük mellett sztereóvételre alkalmas rádióval is rendelkeznek, úgy nézhették a televízióban sugárzott rendezvényt, például koncertet, hogy a rádiót bekapcsolták és a hangsugárzókon keresztül kiváló minőségben hallgatták a műsort. Ezek a rendezvények azonban igen költségesek és bonyolultak, ezért csak igen ritkán kerülhet sor a megrendezésükre. A technika fejlődése során az az új irányvonal bontakozott ki, hogy a TV-adások képjelét a szokásos csatornafrekvencián, a hozzátartozó hangjelet viszont többé nem monoban, hanem a sztereótechnikának megfelelően kétcsatornásán sugározzák ki. Ahhoz, hogy ilyen kéthangcsatornásan sugárzott televízióadásokat venni lehessen, arra alkalmas televíziókészülékre van szükség. Sajnos nincs meg a lehetősége annak, hogy ilyen televíziókészülékeket rövid idő alatt nagy mennyiségben elő lehessen állítani, továbbá igen jelentősek az ezzel járó költségek is. A technika fejlődése pedig megköveteli, hogy mind a fekete-fehér, mind a színes televíziókészülékeket sztereó hangvételre alkalmas módon fejlesszük ki. Mindezek figyelembevételével belátható, hogy évekig tarthat, amíg a nagyközönség számára is lehetővé válik a sztereó hanggal sugárzott televízióadások vétele. A találmánnyal célunk, hogy kis anyagi ráfordítás mellett igen nagy előfizetői tábor számára lehetővé tegyük kéthangcsatornásan sugárzott televízióadások sztereó vételét. A találmánnyal megoldandó feladatot úgy határozhatjuk meg, hogy a központi antennaberendezéseket, a nagyközösségi antennaberendezéseket és az egyre inkább elterjedő kábeltelevíziós rendszereket, amelyekhez százezernél is több előfizető csatlakozhat, úgy modifikáljuk, hogy mindegyik előfizető, akinek hagyományos televíziókészüléke mellett sztereó rádiója is van, a sztereó hanggal kisugárzott televízióadásokat láthassa és sztereóban hallhassa. A fenti feladatot olyan eljárással valósítjuk meg, hogy a központi antenna-, illetve kábeltelevíziós berendezés fejállomásában a kétcsatornásán érkező hangjelet feldolgozzuk, majd ultrarövidhullámú sztereójellé alakítjuk át, és ezt a jelet az előfizetői hálózatba tápláljuk, míg ezalatt az előfizetőknél a televíziókészülékkel egyidőben a sztereó rádió is be van kapcsolva és megfelelő hullámhosszra van hangolva. Az eljárás foganatosítására olyan kapcsolási elrendezést alakítottunk ki, amelynek bemenete televíziócsatorna-átalakítóegység bemenete, ennek kimenete középfrekvenciás erősítő és demodulátor bemenetével van összekötve, ez utóbbi egyik kimenete különbségifrckvencia-kisfrek venciáscgység egyik bemenetével van összekapcsolva, és a különbségifrekvencia-kisfrekvenciásegység kimenete mátrixdekóder első bemenetére csatlakozik, amelynek kimenetével kapcsolóáramkör első bemenete, míg a kapcsolóáramkör kimenete sztereokóder első bemenetével van összekötve, a sztereokóder kimenetére multiplexmodulátor bemenete csatlakozik, ennek kimenetére URH kimenőcsatorna-átalakítóegység bemenete kapcsolódik, és ez utóbbi kimenete az előfizetői hálózattal van összekötve, továbbá a középfrekvenciás erősítőegység és demodulátor másik kimenete további különbségi frekvencia-kisfrekvenciásegység bemenetére csatlakozik, amelynek egyik kimenete a mátrixdekóder második bemenetével, másik kimenete a sztereokóder második bemenetével, harmadik kimenete pedig egy sztereojelérzékelő-, kéthangjelérzékelő- és pilotjellekapcsoló egység bemenetével van összekötve, amelynek egyik kimenete a sztereokóder harmadik bemenetére, míg másik kimenete a kapcsolóáramkör másik bemenetére csatlakozik. A találmányt a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti kapcsolási elrendezés példakénti blokkvázlatát tüntettük fel. A kétcsatornásán sugárzott hangjeleket a vevőantennáról a kapcsolási elrendezés 1 bemenetére érkeznek és 2 televíziócsatoma-átalakítóegységbe jutnak. Ebben a 2 televíziócsatorna-átalakítóegységben a beérkező jelet szabványos középfrekvenciásjellé alakítjuk át és középfrekvenciás 3 erősítő és démodulé torhoz vezetjük. Ebben a középfrekvenciás 3 erősítő és demodulátorban a jelet erősítjük, demoduláljuk és a bejövő kétcsatornás frekvenciának megfelelően két különbségifrekvenciás jelet képezünk belőle. Az első 5,5 MHz különbségifrekvenciás jelet a középfrekvenciás 3 erősítő és demodulátor 4 kimenetén és 5 bemeneten át 6 különbségifrekvenciakisfrekvenciásegységbe vezetjük, amelyben az első különbségifrekvenciás jelből az (L+R) összegjelet nyerjük, amelyet 7 kimeneten át 9 mátrixdekóder első 8 bemenetéhez vezetjük. A középfrekvenciás 3 erősítő és demodulátor második 23 kimenetéről egy második 5,74 MHz különbségifrekvenciás jelet egy második 25 különbségifrekvencia-kisfrekvenciásegység 24 bemenetére vezetjük, és ebben a 25 különbségifrekvencia-kisfrekvenciásegységben a második különbségifrekvenciás jelből a jobb csatorna kisfrekvenciás (2R) jelét kapjuk, illetve kétcsatornás (nem sztereó) közvetítés esetén a második csatorna kisfrekvenciás jelét. A jobb csatorna kisfrekvenciás (2R) jelét a 25 különbségifrekvencia-kisfrekvenciásegység első 26 kimenetén át a 9 mátrixdekóder 27 bemenetére vezetjük. A 9 mátrixdekóderben annak 8 és 27 bemenetéin beérkező kisfrekvenciás jeleket a 2 L=2 (L+R)—2 R képlet alapján szétbontjuk és ezzel megkapjuk a bal csatorna kisfrekvenciás 2 L jelét. A 9 mátrixdekóder 10 kimenetén át a bal csatorna kisfrekvenciás 2 L jelét 12 kapcsolóáramkör első 11 bemenetére vezetjük, melynek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
