186261. lajstromszámú szabadalom • Vegyszeradagoló
5 186261 6 da esetén felső részével a 12 visszacsapószelepet fogja körül. A 13 kettős adagolóhenger felső részének és alsó részének falán 131 átömlőnyílások vannak. Az 1 adagolófej 14 alsó terének 19 kiömlőnyílásába a kiviteli példa esetén 20 vegyszer- és légcsatorna van elhelyezve. A találmány szerinti vegyszeradagoló működése a következő. Feltételezve, hogy az 5 csővezetékben nyomás uralkodik az 1 adagolófej illetve a 20 csőszakasz menettel csatlakozik a csővezetékhez. Ebben az esetben fontos, hogy a 20 függőleges csőszakasz térfogata nagyobb legyen, mint az 1 adagolófej 11 felső terének térfogata. Az 1 adagolófej 11 felső terébe a vegyszer a 6 vegyszertartályból gravitációsan áramlik a 10 vegyszervezetéken és 15 visszacsapószelepen keresztül. Eközben all felső térből a kiszorított pneumatikus közeg illetve levegő a 16 úszószelepen keresztül távozik mindaddig, amíg a felemelkedő 161 úszó a 16 úszószelepet le nem zárja. A 161 úszó emelkedését all felső térbe áramló folyékony vegyszer idézi elő. Ekkorra a 11 felső tér meghatározott mennyiségű vegyszerrel töltődik fel. A 3 villamos vezérlőegységből ekkor vezérlőjelet adunk a 2 mágnesszelep felé, mégpedig oly módon, hogy ezzel meghatározzuk a mágnesszelep nyitási időközeinek mértékét, valamint a nyitvatartás idejét. A 2 mágnesszelep nyitásakor nem ábrázolt pneumatikus forrásból mint légtartály, hidrofor, légüst érkező nagynyomású pneumatikus közeg szabad utat kap az I adagolófej felé. Kinyit a 16 úszószelep, viszont lezár a 15 visszacsapószelep. All felső térben emelkedik a nyomás, amely azután kinyitja a 12 visszacsapószelepet és a levegő a vegyszert az alsó térbe kényszeríti. A 14 alsó térbe áramló vegyszer a tér aljához kényszeríti a 13 adagolóhengert, miközben a 131 átömlőnyílásokon keresztül lefelé áramlik és felgyűlik a 13 adagolóhenger körül.' A 2 mágnesszelep nyitási idejét a 3 vezérlőegységen úgy állítjuk be, hogy miután a pneumatikus közeg a II felső térből a vegyszert átpréselte a 14 alsó térbe, az ne zárjon le rögtön. Ennek következtében a pneumatikus közeg, azaz a levegő a 131 átömlőnyílásokon keresztül bekerül a 20 függőleges csőszakaszba és az ott lévő folyadékot az 5 csővezetékbe préseli. A 3 villamos vezérlőegységen beállított idő eltelte után a 2 mágnesszelep vezérlőjelet kapván lezár és a pneumatikus nyomás megszűnésekor a 12 visszacsapószelep is zár. A 2 mágnesszelep zárásakor kinyit a 2' kipufogónyílás, amin keresztül all felső térből levegő tud eltávozni. A gravitációs erő hatására kinyit a 15 visszacsapószelep és újra vegyszer áramlik a 6 vegyszertartályból all felső térbe. Ez a beáramlás addig tart, amíg a folyékony vegyszer a 161 úszót oly mértékben fel nem emeli, amikor az a 16 úszószelepet lezárja. Ekkor a 14 alsó térben a 13 kettős adagolóhenger körül a felgyűlt folyadék szintje magasabb, mint a 20 függőleges csőszakaszba bepréselt levegő alsó vonala és ezért, valamint a két közeg fajsúlykülönbségének hatására a vegyszer a 13 adagolóhenger alsó, támaszkodó éle mentén átfolyik és bejut a függőleges 20 csőszakaszba illetve tovább folyik az 5 csővezetékbe, illetve az ott áramló folyadékba. A fent elmondottak a 3 villamos vezérlőegységen beállított időintervallumokban megismétlődnek, mindaddig, amíg a 9 tápvezetéken áramellátás érkezik, azaz ameddig a folyadékszállító szivattyú üzemel. Amint az elmondott működésből látható az adagolófej felső terében meghatározott mennyiségű szakaszos adagolás történik, míg az alsó térből a szükséges menynyiségű vegyszer folyamatosan jut az 5 csővezetékben áramló folyadékba. Természetesen a találmány szerinti vegyszeradagolóval, tartályban elhelyezett és atmoszferikus nyomás alatt álló folyadékba is adagolható vegyszer. Ekkor természetesen az 1 adagolófej szabadon van a tartály fölött elhelyezve. A találmány szerinti vegyszeradagolónál az adagolófej felső teréből az alsó térbe egyszerre átpréselt vegyszer mennyisége mindig azonos. Az átpréselések időegységenkénti száma a 3 villamos vezérlőegységen tág határok között tetszőlegesen beállítható. Az óránkénti működésszám például akár 5—100 között váltakozhat. Az adagolt vegyszer mennyiségét természetesen az egyszerre átpréselt vegyszer mennyiségének a működésszámmal való szorzata adja. Az adagolás folyamatossága és mennyisége nem függ azon hely nyomásától ahova az adagolás történik, mert az adagolófej alsó teréből az adagolóhenger alsó éle alatti vegyszerátfolyás a levegő és a vegyszerfajsúly különbségének hatására jön létre. A 14 alsó térben és a beadagolás helyén ugyanis azonos nyomás uralkodik. A csőhálózat változó nyomása ezért nem játszik szerepet. A kifolyó vegyszer mennyiségét az alsó térben lévő vegyszernek, mint folyadékoszlopnak a magassága és a 13 adagolóhenger súly ereje határozza meg. Ha a vegyszer szintje a 14 alsó térben emelkedik, nő a felhajtóerő, csökken az adagolóhengert lefelé szorító erő és ugyanakkor nő a vegyszer alján a fenéknyomás. Az átfolyás sebessége és ezáltal az átfolyó vegyszer mennyisége ezek függvényében változik és minden esetben a megadott munkapont ra áll be. A 13 adagolóhenger úgy van kialakítva, hogy a 14 alsó térben felgyülemlő vegyszer bizonyos szintmagasságánál a felhajtóerő meghaladja az adagolóhenger súlyát, aminek következtében az megemelkedik és így automatikusan kiküszöböli a dugulás veszélyét. Szabadalmi igénypontok 1. Vegyszeradagoló, amely a kezelendő folyadékot tároló, vezető szervhez, mint tartályhoz, csőhöz stb. csatlakoztatható adagolófejjel rendelkezik, és az adagolófejhez vegyszertartály kapcsolható, azzal jellemezve, hogy az adagolófejnek (1) pneumatikus közeget vezérlő szervvel (2) és a vegyszertartállyal (6) kapcsolatban álló, szakaszos adagolást biztosító felső tere (11) és a felső térrel visszacsapószelep (12) révén kapcsolatban álló, a kezelendő folyadékot tároló vagy ve5 19 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
