186255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térbeli tárgypontok koordinátájának meghatározására

186255 12 lárulékos adócsatornával és egy vevőcsatomával van el­­játva ; : a 23. ábra a találmány szerinti berendezésnek a koor­dináta mérőmű elmozdítható elemének helyzetét meg­határozó kiviteli alakját tünteti fel vázlatos ábrázolás­ban ; amely kiviteli alak két járulékos optikai adócsa­tornával és két vevőcsatomával van ellátva. A térbeli tárgypont koordinátájának meghatározásá­ra a találmány szerinti eljárást a következőképpen kell foganatosítani : Tételezzük fel, hogy.térbeli 1 tárgy „A” pontjának XA koordinátáit kell meghatározni. (Lásd az 1. ábrát.) Ennek elvégzéséhez az 1 tárgy térbeli környezetében ko­herens 2 fénymezőt hozunk létre, amelyet fő 2 fénymező­nek nevezünk. Ezt a 2 fénymezőt úgy kell előállítanunk, hogy valamelyik 2 optikai mérőjellemzőjének riA értéke a 2 fénymező kiválasztott „A” tárgypontjával egybe­eső helyén megfordíthatóan egyértelmű összefüggésben legyen az „A” tárgypont valamely koordinátatengely menti XA koordinátájával. (Lásd a 2. ábrát.) Ilyen opti­kai mérőjellemzőként például a következők egyikét vá­laszthatjuk: — a megvilágításerősség monoton térbeli eloszlását a választott tárgypontok egész koordinátamérési tarto­mányában, vagy — a fénymező fázisának monoton térbeli eloszlását, amely például fényinterferenciával állítható elő a 3 930 734 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás szerint, vagy — 8 formájú megvilágításérősség-eloszlás monoton időbeli függősége, amely például a tárgy keskeny fény­sugárral való letapogatása során érhető el, amint ezt a 2157 813 számú, G 01 B 11/06 nemzetközi osztályú, 1971. november 22. keltű szabadalmi leírás és a 3 781 115 számú, G 01 B 11/00, G 01 B 11/04 és G 01 B 11/30 nemzetközi osztályú 1972. április 4-i bejelentésű amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismer­teti. Ezután megmérjük a koherens fő fénymezőnek az „A” tárgyponttal egybeeső helyén az optikai mérőjellem­ző rlA értékét. Ez az érték egyik esetben fényintenzitást, más esetben fázist vagy időintervallumot vagy más egyebet jelenthet. A méréseket valamelyik ismert eljárással végezzük el, amellyel például az optikai jelet elektromossá változ­tatjuk át, és ezt az elektromos jelet feszültségmérő, fá­zismérő, időintervallum-mérő stb. segítségével megmér­jük. A megmért r/A értékű mérőjellemző alapján hatá­rozzuk meg a valódi XA értéket közelítő XAO koordiná­táját az „A” tárgypontnak az X koordinátatengely irá­nyában, amely irányban a méréseket végezzük. Ezen a módon megkapjuk az „A” tárgypont xao koordinátaértékét az egyik koordinátatengelyen. Ha­sonló módon keressük meg az „A” tárgypont koordi­nátaértékeit a többi koordinátatengely irányában. Amennyiben a koordinátaértékek mérési pontossága, X —X tehát —A0 nem kielégítő, akkor a találmány sze- XA rint a fő 2 fénymezőn kívül még legalább egy járulékos koherens 3' fénymezőt állítunk elő, amely nem áll köl­csönhatásban és megvilágításerősségét térbelileg perio­dikusan moduláljuk. (Lásd a 3. ábrát.) A periodikus tér­beli megvilágításerősség modulációt valamelyik ismert módszerrel valósítjuk meg, például két (vagy több) egy­11 mást metsző koherens fénynyaláb interferenciájának se­gítségével, ahogy azt az említett I 521 351 számú angol, és a 3 930 734 számú amerikai egyesült államokbeli sza­badalmi leírás javasolja. ""’í -• Az ily módon való koordinátamérés során a térbeli „A” tárgypont a térbeli megvilágításerősség valamelyik 4 periódusába kerül. (Lásd a 4. ábrát.) A keresett XA1 koordinátának mint az XA valódi érték következő köze­lítő értékének megadásához megkeressük a térbeli meg­­világitáserősség modulációjának ezt a periódusát, és meghatározzuk a járulékos koherens 3' fénymező <pA1 fázisát az „A” pontban 2n határokon belül. Ezután meg­határozzuk az „A” tárgyporit XAI koordinátáját a vá­lasztott koordinátatengely mentén, mint a járulékos ko­herens 3' fénymező térbeli megvilágításerősség modulá­ciójának A, periódusaiból és a térbeli megvilágításerős­ség moduláció periódusainak törtrészeként kifejezett mért fázisaiból képzett összeget. Az összegben az össze­­adandók száma eggyel kevesebb, mint a térbeli megvilá­­gításerősség-moduláció megtalált periódusának száma : i-Ni-l _ X*,- ,3 Al+m-A,= =(N,-l)A1+|g-AI..., (2) ahol: XA1 az „A” tárgypont keresett koordinátája N, a térbeli megvilágításerősség-moduláció azon periódusának száma, amelyben a mérés idő­pontjában az „A” tárgypont van, <pA1 a járulékos koherens 3' fénymező „A” tárgy­pontbeli mért fázisa 0...271 rád határokon belül mérve, Al a járulékos koherens 3' fénymező periodikus térbeli megvilágításerősség modulációjának periódusnagysága. A periodikus térbeli megvilágitáserősség azon perió­dusának Nj számát, amelyben a mérés időpontjában az „A”, tárgypont van, a következőképpen keressük meg. Jelöljük XA0-lal az „A” tárgypont azon koordináta­­értékét, amelyet a koherens fő fénymező kiválasztott „A” tárgyponttal egybeeső helyének optikai mérőjel­lemző értéke alapján határoztunk meg. A mérőjellemző értékét ± AX0 hibával tudjuk meghatározni az „A” tárgypont koordinátájának valódi XA értékéhez képest, így a kapott érték a következő XA0=XA ± AX0... (3) Osszuk el az egyenlet mindkét oldalát a periodikus tér­beli megvilágításerősség-moduláció periódusának nagy­ságával: és vonjuk ki mindkét oldalból a járulékos koherens 3' fénymező „A” tárgypontbeli fázisának radiánokban ki­fejezett <pA1 értékét: • . XA0 ?A1 XA <PA1 V AXp a, 2li A, 211 : • A, '\ ' A fázis <pAj értékének mérése is mérési hibával jár a következők szerint : ' - - : ; d . -í ■ >! • \.. i : ,it:; ::1L> 1 ■ 9ai _ 9ai _i_á<P ■ fa 5 |10 15 •20 25 30 35 ■40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom