186246. lajstromszámú szabadalom • Eljárás myxomatozisos nyulak - különösen házinyulak - tartására
186246 2 nak. Hazánkban ÁLDÁSY és MÁTÉ jutottak így el gyengült virulenciájú vírushoz. Ezzel a nyulakat májusban szokták immunizálni, hogy a veszélyeztetett évszakokban védettségüket fokozzák. A fentiek szerint a myxomatozisos nyulak — különösen — házinyulak tartásának megváltoztatásával 14— 18 nap alatt történő regenerálásával még irodalom nem foglalkozott. A találmány célja a szúnyogcsípéssel már lefertőzött myxomatozisos nyúlállomány regenerálása, egészségi állapot visszaállítása. Az állattartás — etetés, itatás — módozatának megváltoztatásával, egyszerű, a mindennapi életben kapható anyagok (nem gyógyszerek!) adagolásával, a lehető legegyszerűbb módszerekkel — bárki orvosi szaktudás nélkül — teljes biztonsággal, és főleg kevés — minimális — anyagi ráfordítással bármikor alkalmazhassa, mind nagyüzemi, mind házi kistermelésnél a nyúltenyészeteiben. A találmány lényege, hogy a myxomatozisos nyulakat fertőlenített helyre elkülönítjük, friss alomra helyezzük, klórmésszel a ketreceket fertőtlenítjük, majd 0,075—0,50 m% — célszerűen 0,22 m% — élesztőt, 0,014—0,05 m% hipermangán — célszerűen 0,022 m% — és 0,032—0,32 m% — célszerűen 0,11 m%asztali sós vízzel itatjuk 14—18 napig úgy, hogy az 5. naptól kezdődően kamillateát is itatunk külön edényből. A kizárólag száraz takarmányt vagy tápot etetünk — célszerűen búza 10%, kukorica 10%, száraz kenyérmorzsa 10%, táp 70% keverési arányban. Reggel és este az itatófolyadékot frissen készítjük el, s a táp-anyag sem legyen 3 hónapnál előbbi. A folyadék m%-hoz viszonyított asztali 0,11 m% sómennyiséget a tápra is rászórhatjuk. Az első napon a gennyes orrduzzanatot szikével, pengével vagy borotvával megnyitjuk, úgy 1 cm-nél hosszabb vágás ne legyen az orron, hogy a nyúl levegőhöz jusson. A 18. nap után a regenerálódott nyulakat az állományhoz vissza lehet tenni. A találmány szerinti eljárást itt részletesen a kivételi példákon ismertetjük anélkül, hogy az oltalmi igényünket ezekre korlátoznánk. Első esetben a 20—22 °C-os vízhez 0,22 m% élesztőt, 0,022 m% hipermangánt és 0,11 m% asztali sót kevertünk, úgy hogy az élesztőt külön 2 dl edényben szétnyomkodtuk, majd öntöttük a tiszta vízbe. Az 5. nap után a sós-élesztős-hipermangános víz mellett külön edényben kamillateát is itattunk az állatokkal a 15— 18. napig. Az elkülönített nyulakat 1—18 napig csak száraz táppal etettük. A táp összetétele 70% táp, 10% kukorica, 10% búza, 10% száraz kenyérmorzsa volt. Az orron levő gennyes-vizenyős myxoedemás duzzanatot — minthogy az állatok már igen nehezen lélegeznek, nem kapnak levegőt — fertőtlenített szikével, pengével, vagy borotvával megnyitottuk. Az orron max. 1 cm hosszú kereszt formájú vágást végeztünk, hogy lassan vérezzen, így a gennyes feszítés az orrban megszűnt, s a nyulak az orrlégjáratain át levegőhöz jutottak. A 15—18 nap után az elkülönített nyulakat — melyek folyamatosan regenerálódtak — visszahelyeztük az állományhoz, s a régi itatási-etetési formára fogtuk vissza. Második esetben az elkülönítés, fertőtlenítés és friss alom változtatás után az élesztő 0,075 m%-hipermangán 0,014 m%, az asztali só 0,032 m% volt. A keverék kevésbé volt hatásos, a gyógyulás elhúzódott, az állatok tovább szenvedtek, pedig az orr megnyitását és az etetési táp %-os összetételeket %-os arányban nem változtattuk. A kamillatea adagolás is változatlan volt. A harmadik esetben az elkülönítés, fertőtlenítés és friss alom változtatása után az élesztő 0,50 m%, a hipermangán 0,05 m%, a konyhasó 0,32 m% volt. Az orr megnyitási módon, a táp összetételen és a teában nem változtattunk — felpuffadás jelentkezett, több elhullás állt be. A fentiek értelmében az optimális mennyiségeket az első esetben alkalmaztuk. A második eset hatástalan, míg a harmadik eset már túladagolással járt, ami az állatok puffadásához vezetett. A táp minden esetben 3 hónapon belül volt gyártva, tehát frissnek volt mondható. A negyedik esetben az optimális első esettel teljesen azonosan végeztük a kísérletet azzal a változtatással, hogy a konyhasó 0,11 m%-nyi mennyiségét nem a folyadékba, hanem a tápba kevertük. A nyulak szomjasabbak voltak, s nagyobb ütemben itták az élesztőshipermangános folyadékot, tehát hatásosabb eredményt értünk el. A fentiekben leírt módszerek bármelyikének anyagi ráfordítását vizsgálva megállapítottuk, hogy a maximális mennyiségek esetében is az 1 nyúl regenerálódására fordított összeg 1,0—1,2 Ft között van. Az optimális első esetet elemezve a költség alakulása a következő volt. A 15—18 napi 6 liter — napi kétszeri 3 1 friss keverés — esetében a 15 nyúl elfogyasztott 100 liter itatófolyadékot, melyben MSZ 08 1392 szabvány gyári sütőéiesztőből összesen 22 dkg, hipermangánból 2,2 dkg, konyhasóból 11 dkg volt keverve. A teakeverék 2 csomag volt. A folyadék a 15 db házinyúl teljes regenerálódását eredményezte, s az 1 db nyúlra eső költség 0,8—1,0 Ft között alakult. Előnyei a javasolt állattartási eljárásunknak abban van, hogy az állattartással új beruházást nem kell létrehozni, orvosi beavatkozás nem szükséges, a mindennapi életben kapható anyagok — nem gyógyszerek ! — felhasználásával bárki, bármikor mind nagyüzemiig, mind házi nyúltenyésztéseknél alkalmazhatja. Teljes siker a megfelelő tisztaság és a pontos anyag adagolás esetén érhető el, ez esetben a regenerálódás tökéletes. Az anyagi ráfordítás mind házi, mind nagyüzemi telepeknél minimális, így az állatok értékére — export értékére — vetítve nem alkalmazása esetén felbecsülhetetlen károkat okozunk mind a népgazdaságnak, mind magunknak. Utolsónak, de talán a legelső szempontnak kellene említeni, hogy a myxomatozisos nyulak — különösen a házinyulak — az igen csúnya megjelenésén kívül borzasztóan szenvedhetnek. Megmentésüket, regenerálódásukat emberi, humánus kötelességünknek tartjuk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás myxomatozisos nyulak — különösen házinyulak — tartására, azzal jellemezve, hogy a nyulakat fertőtlenített helyen elkülönítjük, friss alomra he5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
