186240. lajstromszámú szabadalom • Városi áruszállító rendszer, valamint eljárás áruk városba történő szállítására
186240 A találmány városi áruszállító rendszerre vonatkozik, amelynek szállítási pályái, szállítójárművei, szállító- és rakodóberendezései, valamint raktárai vannak. A találmány tárgyát képezi továbbá egy áruknak városban történő szállítására szolgáló eljárás is. Megjegyezzük, hogy a jelen találmány szempontjából az „áru” fogalmát a lehető legtágabban kell értelmezni: „árunak” minősül lényegében minden olyan dolog, ami nem élő személy, és nem a személyszállítás fogalomkörébe tartozik, így pl. szemét, hulladék, különféle termékek, pl. zöldség, gyümölcs stb. Ismeretes, hogy a város egyik alapvető funkciója nagytömegű termék és áru folyamatos kibocsátása, befogadása és városon belüli elosztása. Elsősorban élelmiszerekről és tartós fogyasztási cikkekről van szó, azaz, a kereskedelmi áruszállítás kiemelkedő jelentőségű. Az áruszállítással kapcsolatosan alapvető a teherforgalmi és (át)rakodási igény. Megállapítható, hogy jelenleg a közúti áruszállítás túlsúlya jellemző; a városi áruszállítás zöme a város belső területe felé irányul; az áruszállítás és -rakodás kisebb része éjszaka és hajnalban, a nagyobb része napközben bonyolódik le. Megjegyezzük, hogy az árumozgások a személyszállítási mozgásoknál időben és térben összetettebbek. A városi áruszállítás fogalomkörébe tartoznak: a termelőhelyek, illetve munkahelyek egymás közötti „külső” szállításai; a termelőhelyek és a kereskedelem közötti szállítások ; a nagykereskedelem és a kiskereskedelem közötti szállítások, valamint a kereskedelem és a fogyasztók közötti szállítások. A városi áruszállítás optimális megszervezését és lebonyolítását számos súlyos tényező nehezíti. A városok belső területei, különösen a városközpontok forgalmiig rendkívül túlterheltek, és számos beléjük épült, idegen elemet, pl. raktár-hálózatot, ipari létesítményeket tartalmaznak. Nincs meg a közlekedési igények összhangja, sőt az igények között súlyos konfliktusok vannak. A közúti- és tömegközlekedés egyre inkább lelassul, az áruszállítási, parkolási és rakodási gondok állandóan növekednek. Az egyéni tömegközlekedés, az áruszállítás és -rakodás térben és időben jelentkező csúcsigényei nagyrészt egybeesnek. Egy bevásárlóközpont — a területét tekintve — jóval alatta marad egy lakónegyed területének, áruszállítási intenzitása azonban jóval meghaladja azét. Nagy a szállítók száma, ugyanakkor kicsi a szállítási kapacitás, és súlyos munkaerő-problémák vannak. További hátrányt jelent, hogy általában nem megfelelő a szállítóeszközök összetétele, elsősorban azért, mert hiányoznak — legalábbis megfelelő mennyiségben — a kis raktömegű és speciális gépkocsik. Nem általános a konténeres szállítás, sőt az áruknak csak csekély hányada kerül ilyen formában a szállítási hálózatba. Általánosságban megállapítható, hogy az áruszállítási igények a területi lehetőségeket lényegesen meghaladják, és a parkolással, rakodással kapcsolatos szabálysértések száma világszerte növekszik. A találmány feladata, hogy olyan városi áruszállító rendszert szolgáltasson, amely a közúti áruszállítás szükségességét részben kiküszöböli, és ezzel a fentiekben részletezett problémákat és nehézségeket nagymértékben enyhíti. A találmány azon az alapvető felismerésen alapszik, hogy a metró — megfelelő intézkedésekkel — áruszállításra használható anélkül, hogy ez az utasszállitási funkcióját bármilyen vonatkozásban kedvezőtlenül befolyásolná. Ismeretes, hogy a metró a nagyvárosok tömegközlekedésének a legfontosabb eszköze. Nagy a szállító képessége, minthogy nagy a 5 befogadó képessége, sűrű a vonatkövetés, vagyis nagy a forgalom-sűrűség, továbbá zárt a pálya, ami akadálymentes közlekedést biztosít. Részben ez utóbbi tényezőnek is köszönhető a metró nagy utazási sebessége, valamint a maximális biztonság. Mindezen ténye' :'j zők az áruszállítás hatékonysága szempontjából is kiemelkedő jelentőségűek. Amint erre már utaltunk, az áruszállítási és utasszálitási mozgások fő iránya azonos, míg azonban az áruszállítás zöme közúton, az utasszállítás zöme met: 5 rón bonyolódik. A metrón történő áruszállítás létjogosultságát a következő tényezők indokolják: a városi áruszállításban hiányzik a nagykapacitású elem, ugyanakkor a városközpontok áruellátása egyre * nehezebb feladat a közúti területek szűkössége, zsúfoltsága miatt (pl. számos nagyváros belső területeiről a teherforgalmat kitiltották, ill. korlátozták). A metróval történő áruszállítással mérsékelhető a jelenlegi helyzethez képest a városok környezetszennyezése — (zaj, káros égéstermékek kibocsátása stb.). A metró a szállítási sebesség tekintetében felülmúlja a közúti szállítás sebességét, mivel nincs kitéve a felszíni közúti és tömegközlekedési forgalom zavaró hatásának. Energia-felhasználás szempontjából is várhatóan gaz- daságosabb a metróval történő szállítás a közúti szállításnál, mivel viszonylag alacsony energiafelhasználással nagy tömegek továbbítására képes; ezért a fajlagos áruszállítási költsége várhatóan jóval kisebb lesz a közúti szállításokénál. A metró-hálózatnak — az ; áruszállítás szempontjából — igen kedvező adottsága, hogy a metróvonalak mentén bevásárlóközpontok, üzletházak, áruházak, vendéglátóipari egységek létesülnek; a metróhálózatok ugyanis átszelik a város belső magját, a belvárost, amely a kereskedelem legfrekventáltabb területe. Mivel az áru el- és ráfuvarozási távolságok a metróhálózat vonalai mentén a legrövidebbek, az említett legfrekventáltabb kereskedelmi hálózat áruellátásában a metrónak döntő szerepe lehet. További kedvező adottság, hogy a városok nagy -- raktárai, termelő- és áru feladó helyet a város peremtartományaiban, a metróvonalak végpontjaitól, illetve a kocsiszínektől rövid távolságra találhatók, illetve a metró és a gyorsvasúti hálózat többi eleme között könnyen létesíthetők vágánykapcsolatok, és így a vá■~'r: gányhoz kötött járművekkel végrehajtott áruszállítás, az így kiszolgált terület jelentősen kibővíthető. Tömegközlekedési analógiával élve: gyorsvasúti áruszállítási gerinchálózat hozható létre, „rá- és elhordó” közúti szállítási kapcsolatokkal. 55 Az áruszállításban kiemelt fontossága van az ún. áruszállítási láncnak. Ebben kiemelt jelentőségű a különböző szállítási ágazatok egymáshoz kapcsolódása. A metró ebből a szempontból is kedvező: a hálózat vonalai nem egymástól „elszigetelten” működnek, ha- 30 nem a vonatok átjárhatnak az egyik vonalról a másikra, tehát a hálózat bármely pontjairól tetszőleges helyre lehet árut szállítani, emellett a metróvonalak több ponton is kapcsolódnak a vasúti hálózathoz, ahol az áruátrakási lehetőségek — a felszíni vágány- 35 2
