186239. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főként cseppfolyós halmazállapotú közegek továbbításához, kibocsátásához és hajlékony tömlőidom, főként vezeték szakaszok áthídalásához

186239 2 A találmány tárgya berendezés főként cseppfolyós halmazállapotú közegek továbbításához, kibocsátásá­hoz, valamint hajlékony tömlőidom főként tömlőve­zetékek, merev csővezetékek, és mások csatlakoztatá­sához. Ismeretes, hogy a különböző közegek szállítására, kibocsátására szolgáló vezetékek készülhetnek merev vagy hajlékony anyagokból. A merev anyagú vezeté­keket (csöveket) gyártó ipari ágazatok napjainkban igen sokféle merev csővezeték-rendszert forgalmaz­nak. A merev csővezeték-rendszerek mellett vegyes al­kotóelemű (merev és hajlékony) vezetékrendszerek is kialakultak. Ezek a vegyes alkotóelemű vezetékrend­szerek — kettősségük ellenére is — tömlős vezeték­­rendszerek (vagy tömlős berendezések) megnevezéssel lettek ismeretesek. E berendezések fő alkotóelemei közül az egyes vezetékszakaszokat hajlékony tömlő­szakaszokból, a vezetékidomokat pedig merev csőido­mokból építik ki (159325 számú magyar szabadalmi leírás). A vegyes alkotóelemű vezetékrendszerek ki­építésénél a hajlékony tömlőszakaszokat a merev cső­­idomvégekre húzzák, és a két fő építőelemet egymás­hoz rögzítve képeznek rövidebb-hosszabb egyenes, vagy elágazó vezeték vonalakat. Ilyen módon hajlé­kony és merev tulajdonságú alkotóelemekből álló tömlős vezetékrendszert alakítanak ki. A kiépített vegyes alkotóelemű vezetékrendszereket a merev veze­tékrendszerekhez hasonlóan üzemeltetik. Leüzemelé­­sük után a rendszerből a merev csőidomokat kiiktat­ják, és ezzel a vezetékrendszert az eredeti állapotának megfelelő szakaszokra bontják. A vezetékrendszer mozgatása, továbbszállítása is ennek megfelelően, hajlékony és merev alkotóelemekre elkülönítve törté­nik. A hajlékony tömlőszakaszokat egyenként teker­csekbe hajtva, a merev idomokat pedig egyenként ké­zierővel, vagy szállító járműre rakva viszik tovább a következő felhasználási helyre. Szállítás közben gon­dosan ügyelve arra, hogy a merev csőidomok sérülés­­mentesen — az eredeti alakjukat megőrizve — visel­jék el a telepítés közben adódó átrakási, mozgatási műveleteket. Mint ismeretes, mind a tisztán merev, mind a ve­gyes (hajlékony és merev) alkotóelemű vezetékrend­szerek kiépítését ez ideig kimondottan alaktartó, vagyis nagy merevségű vezetékidomokkal (csőido­mokkal) oldották meg. Ezeknek a merev csőidomok­nak egyik fő jellemzője, hogy merev anyagból készül­nek, egy másik jellemzőjük, hogy a szilárdsági mére­tezésük révén, a várható üzemelési terhelésüket meg­haladóan, a mechanikai hatásokkal szemben is alak­­tartóak, vagyis a normál belső nyomású igénybevételt meghaladóan, a külső hatások ellen is viszonylag biz­tonságos merevséget tanúsítanak. A merev csőidomok folyamatos, vagy összeereszté­­ses fallal készülnek. A merev, folyamatos falú csőido­mokat többnyire formába öntve állítják elő (pl. acél, alumínium, műanyag stb. csőidomok). A merev lap­anyagokból készülő csőidomokhoz szabásminták se­gítségével vágják ki a szükséges alakzatokat, amelye­ket azután formatestre hajlítva, összeeresztés vonalai­kon kovácsolással, hegesztéssel dolgoznak hermetiku­san záró egységgé össze. A merev lapanyagból készült csőidomok elágazásainál hagyományosan kerületirá­nyú, vagy közel kerületirányú összeeresztés-vonalak­­kal képeznek leágazásokat. A folyamatos fallal kialakított, vagy a lapanyagok­ból kerületirányú összeeresztés-vonalakkal kialakított — a merev csőidomoknál bevált — megoldások, a hajlékony idomoknál is alkalmazhatók, de a teherbi­­rásuk és/vagy a hajlékonyságuk gyakran elmarad az alkalmazott tömlőszakaszok hasonló mutatói mö­gött. A hajlékony lapanyagból készülő tömlőidomok kerületirányú összeeresztés-vonalai — részben az ala­csonyabb teherbírásuk, részben a kisebb hajlékonysá­­guk miatt — hátrányos tulajdonságokkal járnak. Az ismertetett vegyes alkotóelemű tömlős vezeték­­rendszerek, illetve berendezések az igények egy részét ugyan kielégítik, de a technika fejlődésével, a tömlős vezetékrendszerek gépierővel történő telepítési mun- 1 •• kái a vezetékidomaival együtt csévélhető tömlős veze­tékrendszerek felé irányítják a figyelmet; azaz mind­két fő alkotó elemét tekintve hajlékony tulajdonságú vezetékrendszerek fejlesztését, illetve a merevség nél­küli hajlékony vezetékrendszerek kialakítását is szük­ségessé teszik. A fő alkotó elemeit (vezetékszakaszok, vezetékidomok) egymenetben csévélhető, vagyis együtt csévélhető tömlőrendszerek kialakítását nehe­zíti az a körülmény, hogy a jó csévélhetőséghez nagy hajlékonyságú, előnyösen gyűrhető hajlékonyságú ve­zeték elemekből kiépített vezetékrendszerekre lenne szükség. A tömlős vezetékrendszerek nagyüzemi alkalmazá­sánál, annak további kiterjesztését akadályozza tehát az a tény, hogy a vezetékrendszerek eltérő tulajdonsá­gú alkotó elemekből, azaz a hajlékony alkotó elemek merev alkotó elemek közbeiktatásával vannak veze­tékrendszerré képezve. Vagyis hiányoznak a tisztán hajlékony alkotó elemekből kiépíthető, szükségsze­­rint közegkibocsátó és zárószervvel is rendelkező, biz­tonságos teherbírású, legalább néhány atmoszféra ter­helést meghibásodás nélkül elviselő, könnyen kezelhe­tő, előnyösen gyűrhető hajlékonyságú, vagyis nyugal­mi állapotukban jól ellapuló, még kisebb átmérőjű dobokkal is jól csévélhető tömlős vezetékrendszerek. Hiányoznak továbbá a hajlékony lapanyagokból előállítható, a leágazásaiknál is a falanyagaikkal azo­nos, vagy hasonló hajlékonyságú és teherbírású, az átmérőjükhöz viszonyítva kis egységsúlyú, könnyen kezelhető, könnyen hordozható tömlőidomok. Ezeket az igényeket szeretnék a jelen találmányok kielégíteni. A találmány célja olyan tömlős vezetékrendszer ki­alakítása, amely az áthidaló vezetékidomaival és a szükségszerint elhelyezett kibocsátó szerveivel együtt folyamatosan tekercselhető, csévélhető, miáltal a ve­zetékrendszer alkalmassá válik a korábbi szakaszosan csévélhető vezetékrendszerek hátrányainak kiküszö­bölésére, illetve a kézierő hiányból adódó új gépesítési igények kielégítésére. A találmány célja továbbá olyan vezetékidom kialakítása, amely a leágazásainál is a saját falanyagával azonos, vagy közel azonos hajlékonyságú, hasonló teherbírású, va­lamint az idom fő jellemzői közé tartozik még az is, hogy könnyű súlyú, és emellett egyszerű úton, olcsón előállítható. A találmány azon a felismerésen alapul, amely sze­rint az ismertetett szakaszosan csévélhető tömlős ve­zetékrendszerek helyett akkor alkalmazhatunk folya­matosan csévélhető tömlős vezetékrendszereket, ha a tömlővezeték-szakaszokat áthidaló és/vagy elágazta­tó t,i. tií) 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom