186222. lajstromszámú szabadalom • Fungicid szer és eljárás a hatóanyagként alkalmazott N-(oximino-alkil)-analidek előállítására

1 186222 2 ’n11-in . például ni) é» ll.'ii C kt'/i >tl doleo/unk A fi d|.ir:is\.illo/.iin.il I mul i\[I) ,dl,daims xeplelu \ ce\ulclcl. adott cselben i 2 mol crus bázist, mint például egy alkáli-hidridet. valamint 1 mól (XIII) általános képletü halogenidet. és adott esetben savmegkötőanyagot alkalmazunk. A vég­termék elkülönítésére az oldószert a reakcióele­­gyéből elkülönítjük, majd a maradékot vízzel és egy szerves oldószerrel elegyítjük. A szerves fázist elkülönítjük és szokásos módon feldolgozzuk. Az f) eljárásváltozat egy előnyös megoldásánál úgy járunk el, hogy kiindulási anyagként valamely (XII) általános képletű hidroxi-acetanilidet alkal­mazunk; ezt egy közömbös oldószerben valamely alkálifém-hidriddel vagy -bromiddal alkálifém-al­­kanoláttá alakítjuk, majd a kapott vegyületet elkü­lönítés nélkül valamely (XIII) általános képletű halogeniddel reagáltatjuk, amikoris egy alkáli-ha­­logenid kilépésével egy (I) általános képletű ve­­gyülethez jutunk. A találmány szerinti vegyületek erős mikrobicid hatással rendelkeznek és a gyakorlatban nem kívá­natos mikroorganizmusok leküzdésére alkalmaz­hatók. A hatóanyagokat növényvédő szer formájá­ban használjuk fel. A fungicid szereket az alábbi mikroorganizmu­sok elpusztítására alkalmazhatjuk: Plasmodiopho­romvcetes. Oomycetes. Chvtridiom\cotes. Zvgo­­mycetes. Ascomxcotes. Basidiomvcetes. Deutero­­mycetes. A találmány szerinti vegyületeket a növények jól tűrik, és ezért a vegyületeket a növények megbetegedésének leküzdéséhez szükséges kon­centrációban alkalmazhatjuk; a növények föld fe­letti részét, a talajt és a vetőmagot egyaránt kezel­hetjük. A találmány szerinti hatóanyagokat különösen eredményesen alkalmazhatjuk az Oomycetes le­küzdésére például a paradicsom, a burgonya és káposzta barnafoltosságának (Phytophtora infes­­tans) kiküszöbölésére, továbbá a rizsben megjele­nő Pyricularia oryzae ellen. Hangsúlyozni kíván­juk, hogy a találmány szerinti vegyületek nemcsak védőhatást, de gyógyító hatást is kifejtenek. Ezen­kívül a vegyületek szisztemikus hatással is rendel­keznek. A növényeket megvédhetjük a gombás megbetegedések ellen, ha a növényvédő szert a talajra, a növények gyökerére, a vetőmagra, a növények föld feletti részére permetezzük. A hatóanyagot szokásos módon készítménnyé alakítjuk; készíthetünk például oldatot, emulziót, szuszpenziót, porokat, habokat, pasztát, granulát, aeroszolt; hatóanyaggal impregnálhatunk termé­szetes és szintetikus anyagokat; ismertek a polimer anyagokkal készült finomkapszulák, vetőmagbe­vonatok, füstpatronok, égő gyutacsok, füstspirá­lok, továbbá az ULV hideg- és melegköd-készít­­mények. Ezeket a készítményeket ismert módon állíthat­juk elő, így például a hatóanyagot valamely segéd­anyaggal, például folyékony oldószerrel, nyomás alatt cseppfolyósított gáz és/vagy szilárd vivő­anyaggal elegyítjük, adott esetben valamely felü­letaktív szert alkalmazva; ez utóbbiak közül említ­jük meg az emulgeálószereket, és/vagy diszpergá­­lószereket és/vagy habképző szereket. Abban az esetben, ha segédanyagként vizet alkalmazunk, az oldás elősegítésére szerves oldószert használha­tunk. Az oldószerek közül az alábbiak jöhetnek figyelembe: aromás vegyületek, mint például xilol. toluol és alkil-naftalin; klórozott aromás vegyüle­tek vagy klórozott alifás szénhidrogének, mint például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klo­­rid; alifás szénhidrogének, mint ciklohexán vagy paraffinok, így például kőolajfrakciók, alkoholok, mint butanol vagy glikol. továbbá ezek észterei és éterei: ketonok, mint aeeton. metil-etil-keton. metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon. erősen poláris oldószerek, mint dimetil-formamid és di­­metil-szulfoxid. továbbá víz. A cseppfolyósított gázok és hordozóanyagok közül azokat a segéd­anyagokat említjük meg. amelyek normál nyomás és hőmérséklet mellett gázhalmazállapotunk, pél­dául az aeroszol hajtógázok, mint például halogé­nezett szénhidrogének, továbbá bután, propán, nitrogén és széndioxid: a szilárd hordozóanyagok közül az alábbiak jöhetnek figyelembe: mint pél­dául természetes kőzetzúzalék, mint kaolin, agyag, talkum. kréta, kvarc, attapulgit. montmor­­rilíonit. diatomaföld. továbbá szintetikus kőzetzú­zalék. mint nagy diszperzitású szilícium-dioxid. alumínium-oxid és szilikátok: granulátumok előál­lításához szilárd hordozóanyagként az alábbiak jönnek figyelembe: mint például zúzott és frakcio­­nált természetes kőzetek, mint kalcit, márvány, habkő. szepoilit. dolomit, továbbá anorganikus és organikus zúzalékokból előállított szintetikus gra­nulátumok, mint például fűrészporból, kókuszdió héjából, kukoricacsutkából, a dohánynövény tör­zséből előállított zúzalék: emulgeáló és/vagy hab-' képző anyagként az alábbiak jöhetnek figyelembe:) mint például nem ionos és anionos emuígátorok.) mint például poli(oxi-etilén)-zsírsav-észterek. po­­li(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek. ígv például alkil­­aril-poli(gIikol-éter)-ek, alkil-szuífonátok. alkil­­szulfátok, aril-szulfonátok. továbbá fehérje-hidro­­lizátumok: diszpergálószerként az alábbiak jöhet­nek figyelembe: mint például lignin-szulfitlúgok és­­metil-cellulóz. A készítményekhez kötőanyagokként karboxi-­­metil-cellulóz. természetes és szintetikus, por aia-­­kú. szemcsés vagy Iátex alakú polimerek, mint' például gumiarabikum. poli(vinil-alkonol). po-­­li(vinil-acetát). használhatók. Színezőanyagként szervetlen pigmentek, mint például vasoxid, titánoxid, ferrociankék vagy szer­ves színezékek, mint alizarin-, azol-fém-ftalo-cia­­nin színezék, továbbá nyomtápelemek, mint vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksók jöhetnek figyelembe. A készítmény hatóanyag-tartalma általában 0,1—95 súly%, célszerűen 0,5 és 90 súly% között van. A találmány szerinti vegyületeket adott esetben más ismert vegyületekkel elegyítve alakíthatjuk fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nemato­­cid, herbicid, madárkártevők elleni, továbbá növe­kedésszabályozó, növényi tápanyag- és talajszer­­kezet-javító készítménnyé. A hatóanyagokat készítmények formájában vagy az ezekből készített hígítások alakjában, oldat, emulzió, szuszpenzió, por, paszta, granula formájában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás szoká­sos módon történik, így öntözéssel, mártással, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom