186221. lajstromszámú szabadalom • Láng-üzemű porszóró készülék
186221 A találmány tárgya láng-üzemű porszóró készülék. Ismeretesek láng olvasztó-hevítő energiával működő készülékek, ill, eljárások, melyek szilárd halmazállapotú por megolvasztásával képeznek különféle célból bevonatokat, vagy testeket. Minden eddig ismert ilyen készüléknek, ill. eljárásnak egyetemleges jellemzője, hogy a lángporszóró berendezések egy, vagy maximálisan két áramoltatott gázrendszerrel juttatják a megolvasztott port a bevonandó felületekre. Az úgynevezett feltöltő-hegesztő berendezések pl, a lángot alkotó égőgáz-oxigén-áram szívóhatását felhasználva a készülékre közvetlenül rácsatlakoztatott portartályból juttatják a port a bevonandó felületre. Más berendezések — így pl. a 159923 sz. magyar szabadalmam szerinti készülék — csővezetéken keresztül légárammal juttatja az adagoló tartályból kilépő port a szórófejbe, majd ugyanazzal a légárammal lépteti be a második gázrendszert képező és a lapos porsugarat két oldalról közrefogó égőgázkeverék lángjába. Ezeknek az ismert megoldásoknak általános és hátrányos jellemzője, hogy a por áramlási, repülési sebessége a bevonandó felületekkel érintkezéskor olyan csekély, hogy a bevonandó felületen a még megolvadt részecskék sem freccsennek szét, hanem csak lazán rárakódnak a felületre. Feltöltő hegesztés esetében a bevonás alatt álló felület — az olvasztó láng célszerűen redukáló atmoszférájában — olyan magas hőmérsékleten van, hogy a lazán rárakodó — többnyire „desoxidáló” és „folyató” adalékot is tartalmazó — por-keverék azon tömör bevonattá olvad össze. Nagy felületeknek esztétikai célt, vagy korrózió elleni védelmet biztosító bevonása esetében azonban a lazán a felületre rakodó cseppecskék csak szivacsos, laza, és sok esetben — pl. A1 szórás esetében is — csak igen porlékony bevonatot képezve, a kellő minőséget nem biztosítják. Jelen találmány azon a felismerésen alapszik, hogy nem elég a porszemcsét megolvasztani, hanem azt jelentős — A1 szórás esetében pl. célszerűen 100 m/mp feletti — sebességgel kell a bevonandó felületre csapatni, hogy azon „szétfeccsenve” a felcsapódó, már olvadt állapotú cseppecskék egymással összeköthessenek és így megfelelő tömör, szilárd bevonatot alkossanak, vagy testet képezzenek. Jelen találmány a kitűzött célt azzal éri el, hogy a szórandó pornak a szórófejbe történő juttatására, megolvasztására, a szórósugár célszerű alakjának, karakterének biztosítására és kellő sebességgel a bevonandó felületre történő felcsapatására — célszerűen négy — külön-külön beszabályozható nyomású és célszerűen beszabályozható sebességgel áramló gázrendszert (levegő-rendszer) alkalmaz. A jelen találmány további célja, hogy a kellő intenzitású lángszórás ne csak a nagy égési sebességű, de drága acetilén gázzal (Dissous gázzal), mint kalóriahordozóval, hanem a könnyebben biztosítható és lényegesen olcsóbb földgázzal, vagy propán-bután gázzal is biztosítható legyen. (A 159923 sz. magyar szabadalmam szerinti berendezés — hasonlóan az ismert huzalolvasztású lángszóró berendezésekhez — csak acetilén gázzal üzemeltethető.) A találmány egy példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti a csatolt rajz. 1. ábra: a készülék szórófejének oldalnézete; 2. ábra: a készülék felülnézete; 3. ábra: a készülék (nagyított) elölnézete. A rajz jelölései szerint: Az 1 szóró fej testbe csatlakozik a 2 célszerűen lapos porfúvóka, valamint a 7 levegővezeték és a 8 égőgáz-keverék csővezetéke. A rajzon nem ábrázolt tartályból kilépő port egy ugyancsak nem ábrázolt préslevegővel üzemeltetett ejektor légárama sodorja a 3 csővezetéken keresztül a 4 ejektorba. A 4 ejektor 5 préslevegőcsonkján keresztül a 6 nyíl irányában célszerűen 2,4 att. nyomás feletti értékkel — a hang terjedési sebességének megfelelő 330 m/mp feletti áramlási sebességgel — préslevegő áramlik az ejektorba. Ez a nagysebességű levegősugár célszerű méretezés és jól beállított levegőtúlnyomás mellett a 3 csövön addig 20—30 m/mp sebességgel áramló por repülési sebességét 100 m/mp fölé emeli, a 9 nyilak irányában kilöveli és ezzel — még alumíniumszórás esetében is — a bevonandó felületre történő felcsapódáskor olyan sebességet, olyan kinetikai energiát biztosít, mely a már megolvadt szórt cseppecskék szétfeccsenését és ennek következtében a cseppecskék egymásba kötődését biztosítani alkalmas. A 7 sűrített levegő csőcsatlakozáson olyan nyomású levegő bevezetése történik, mely a 2 db 10 furatsoron célszerűen 200 m/mp feletti kiáramlási sebességű II két sugárnyalábot biztosít. Ez a II két levegő sugárnyaláb a 2 lapos fúvókán kiáramló fátyolszerű porsugár irányával hegyesszöget zár be, annak oldalirányú szétterülését gátolja és haladási sebességét fokozza. A 11 nagyintenzitású levegősugarak az 1 szórófejben kiképzett 14 réseken keresztül a környezeti levegőből jelentős mennyiségű levegőtömeget magukkal ragadnak. A 2 porfúvókán, a 7 csőcsatlakozáson át bevezetett 10 járatokon átáramló hideg levegővel együtt a beszívott levegőtömeg a szórófej üzemközbeni folyamatos hűtését kellő formában biztosítva, azt alacsony olvadáspontú anyagok — így műanyagok — szórására is alkalmassá teszik. A 8 csővezetéken keresztül célszerűen beállított nyomáson égőgáz-oxigén, vagy égőgáz-levegő keverek beáramlása történik. Az égőgáz-keverék a 14 légréseken kívül a 12 két lyuksoron keresztül a 9 porsugár irányával hegyesszöget bezáró irányban kiáramlik. A 2 db 12 furatsorokon kiáramló égőgáz-keverék sugarak a 11 nagy sebességű áramló levegősugarak szívó hatására a 13 nyilak irányában elhajolnak és a kiáramló nagy levegőtömegekkel jól elkeverednek. Ez a keverék meggyújtva képezi az olvasztólángot. Meglepő módon a találmány szerinti szerkezet nemcsak a nagy égési sebességű acetiléngáz használatát, de a közismerten lassú égésű földgáz, vagy propánbután gáz használatát is lehetővé teszi. A kérdés jelentőségére jellemzésül: levegősugáron átfúvott alumíniumport eddig röptében a 159 923 sz. magyar szabadalmam szerinti szerkezet kivételével még az acetilén-oxigén keverék gáznak közel 3000 °C hőmérsékletű lángjával sem sikerült megolvasztani. A földgáz, vagy propán-bután gáz levegővel képezett keverékének lánghőmérséklete — a szakirodalom szerint — maximálisan csak 1850 °C. A találmány szerinti megoldás előre nem látott és meglepő módon mégis teljes ipari 2
