186219. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas olvadáspontú, bot-fólia-bot típusú,keményüvegbe lapított áramvezetők kétpontosan hegesztett kötéseinek előállítására

1 186219 2 pításába foglalt áramvezető szerelvényt mutat, ahol az 1 árambevezetőt és a 3 kisülési elektródot az 5 he­gesztési helyeken kötjük a 2 fólia két végére. A váku­umzáró kötést a 2 fólia 5 hegesztési helyei között levő szakaszán a 4 kvarcüveg lapítás biztosítja.- A 2. ábrán az 1 árambevezető és 6 izzóspirál 7 két­pontos kötésekkel csatlakozik a 2 fóliához. A 7 két­pontos kötés nem növeli meg az 1 árambevezetőnek, ill. 6 izzóspirálnak a 2 fólián felfekvő részét, mivel a szükséges kötési keresztmetszet a varrátalak kedvező geometriai viszonya (közel kör) következtében terhel­hetőség és áramvezetés szempontjából egyaránt bizto­sítható. A 7 kétpontos kötést ugyanis egy műveletben készítjük és így nem jelentkezik mellékáramköri ha­tás, ami a ponttávolság csökkentését egyébként korlá­tozná. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kétpontos áramvezető kötéshez általunk kidolgozott ellenálláshegesztő elek­tródával történő kétpontos ellenálláshegesztési eljá­rást mutatja. Az ellenálláshegesztés során a hőenergia az elektró­da nyomóerő által meghatározott érintkezési ellenál­lásokon fejlődik, és mindkét hegesztési pontnál azo­nosnak kell lennie ahhoz, hogy azonos kötési szilárd­ságot érjünk el. Ez a 8 csőelektróda szimmetriájával biztosíható, és egyúttal megvalósítható a szilárdsági­ig kedvező — közel köralakú — varratalak is. Ha a 8 csőelektróda, ill. a 10 hegesztőelektróda jó utánállási tulajdonságát biztosítjuk, akkor azonos kiterjedésű, egyformán jó minőségű kötéseket kapunk. Ahhoz, hogy az 1 árambevezetőt a 2 fóliával az el­lenálláshegesztéskor két különálló pontban hegeszt­­hessük, a 8 csőelektróda furatméretének nagyobbnak kell lenni az 5 hegesztési hely szélességi méreténél. A kötési szilárdság közvetett módon történő észle­lése ennél az áramvezető szerelvény konstrukciónál és az általunk javasolt kétpontos ellenálláshegesztési el­járásnál jól alkalmazható a hegesztési folyamat során a kétpontos köt és közötti fóliaszakasz felületi hőmér­séklet sugárzásának detektálása. Az általánosan is­mert infravörös sugárzásdetektor (fotótranzisztor) érintkezésmentes figyelőrendszert biztosít a varratlen­cse kialakulásának ellenőrzésére, melyet közvetve, a hegesztési hőzónában a fólia felületi hőmérséklet su­gárzásával regisztrálunk. A 8 csőelektróda furatába beépített 9 fotódetektor érzékeli a fólia felületi hőmérséklet sugárzását, és kí­sérletileg megállapított jelamplitúdó szint komparálá­­sával a hibás kötések kiszűrhetők. Ezzel az ellenállás ponthegesztés körülményei között a varrat minőségét befolyásoló számos változó hatásának véletlenszerű­ségét kiküszöbölhetjük, és biztosítani tudjuk, hogy csak megbízható minőségű áramvezető szerelvények kerülhessenek további felhasználásra. A leírásban részletezett kétpontos ellenálláshegesz­tési eljárás alkalmazására néhány gyakorlati példát kívánunk bemutatni. 1. példa Nagynyomású kisülőlámpa 0,6 mm átmérőjű 1 árambevezetőjét a 22 pm vastagságú 2 fóliához D = 3 mm külsőátmérőjű és df = 1 mm furatátmérőjű színte­reit W betéttel ellátott 8 csőelektróda párral hegesztet­tük. A hegesztési idő 1 periódus, szekunder feszültség 2V, váltakozóáram 50 Hz, elektróda erő 100 N volt. A hegesztési hőzónában újrakristályosodást nem ta­pasztaltunk, a szakítóvizsgálattal ellenőrzött kötések­nél azt tapasztaltuk, hogy a 7 kétpontos kötéseknél 40%-kal magasabb nyíró-szakítóerő értéket kaptunk, mint amit a hagyományos hegesztési módszer esetén szakításkor mértünk. 2. példa Nagynyomású kisülőiámpa 1,2 mm átmérőjű 3 ki­sülési elektródját 25 pm vastagságú 2 fóliához D = 3 mm külsőátmérőjű és df = 1,5 mm furatátmérőjű szin­tereit W betéttel ellátott 8 csőelektródával és D = 3 mm átmérőjű 10 hegesztő elektródával hegesztettük. Megállapítottuk, hogy elegendő, ha csak a 2 fólia ol­dalán levő hegesztőelektróda a 8 csőelektróda, míg az 1 árambevezetőn fel fekvő 10 hegesztőelektróda egy­szerű hengerköszörűit W csap. ' 3. példa A 8 csőelektróda belsejében elhelyezett 9 hősugár­zás-detektort (fotódióda, fotótranzisztor) felhasznál­tuk a 8 csőelektróda furattengelyébe eső fóliapont környezetében érzékelhető hősugárzás-intenzitás ki­jelzésére. A fotódióda 100 °C fölötti hőmérsékletsugárzási hullámhosszakra érzékeny, és magasabb hőfoktarto­mányokban meredeken emelkedő, hőmérsékleti su­gárzással arányos fotóáramot ad. Általánosan ismer­tek különböző kapcsolási megoldások, melyek alkal­masak a fotóáram erősítése útján kapott jelek regiszt­rálására. A hősugárzás detektálására OS 13 típusú fotótran­­zisztor fotóáramát használtuk és a hegesztés folya­mán kapott jeleket TEKTRONIX 7000 sorozatú táro­ló-oszcilloszkóp ernyőjén rögzítettük. Ezzel a mód­szerrel regisztráltuk a hegesztési folyamat alatt megfi­gyelt fóliarészt hőmérsékleti sugárzásának időbeli le­futását. Tapasztalati úton meghatároztuk a megfelelő varratszilárdságú kötésekhez tartozó fotóáramjel nagyságát. Pl. az általunk használt mérési elrendezés­sel a jóminőségű hegesztéskor mérhető fotóárammal arányos kimenőjel 2 V érték fölött volt. Ennek alap­ján megállapítottuk, hogy a fotóáram jelnagysága és a 7 kétpontos kötésen mérhető nyíró-szakítóerő kö­zött jó korreláció áll fenn. Ha a minimális fotóáram értékét előírjuk, és erre alapozva selejtválogatást vezetünk be, az általunk ki­dolgozott kétpontos ellenállás hegesztési eljárás biz­tonságát fokozni lehet. A fentiek alátámasztására kétszer 20 darabos min­tát hegesztettünk, melyek közül a fotóáramjel 2-2 da­rabnál az előírt minimum alatt volt. Minden kötésen elvégeztük a szakítóvizsgálatot, majd megnéztük a ki­eső darabok nélkül is a nyíró-szakítóerő átlagát és szórását is. A viszonylag kis számú (2-2 db) kieső kö­tés kiszűrésével a szakítóerő átlag alig emelkedett (kb. 6%), viszont jelentősen javult a kötéseknél mért nyí­ró-szakítóerő szórás: a korrigált tapasztalati szórás 5,1 N-ról 2,56 N-ra, ill. 5,2 N-ról 2,54 N-ra csökkent. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom