186214. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas rúdszerű antennák tekercsalakú és/vagy egyenes vezetőivel és eljárás annak előállítására
18Ó214 A találmány tekercsalakú vagy egyenes vezetőkkel, vagy tekercsalakú és egyenes vezetők kombinációjával kialakított antennákra vonatkozik, melynél a tekercsalakú vezető átmérője a hullámhossz egy tizedénél kisebb, a tekercsalakú és egyenes vezetők közelítően egytengelyűek, a vezető egyik vége szabadon áll, a másik vége pedig készülékkel vagy antenna talpon keresztül egy tápvezetékkel van összekötve. A találmány különösen előnyösen alkalmazható a VHF és UHF sávokban működő hordozható készülékeknél. A fent leírtak szerint kialakított antennák már széleskörben ismeretesek, melyek jellegzetes típusait az 1...4 ábrákon mutatjuk be. Az 1. ábrán egy talpponti tekerccsel rezonanciára hangolt rövid antennát látunk, ahol a tekercs a h tekercsházban foglal helyet. A 2. ábrán egy ugyancsak tekerccsel hosszabbított rövid antennát látunk, melynél a tekercs mintegy a bot felső kétharmadánál a h tekercsházban van. A 3. ábrán egy rugóhuzalból készített tekercsantennát látunk, melynél a rugótekercs kívülről zsugorcsővel van beburkolva. A 4. ábrán egy ötnyolcad hullámhossz hosszúságú botantennát vázoltunk, melynél a talppontban egy egymenetes hangolótekercs van alkalmazva. A fent ismertetett antennáknál az antenna vezetőjét elegendően merev anyagból kell készíteni, hogy az antennák a használati feltételeknek megfeleljenek, és a tekercs és egyenes szakaszok összekötésére tekercstokot vagy összekötő elemeket kell használni. A tekercs akár tokban, akár zsugorcső alatt foglal helyet, mindig kisebb-nagyobb kidudorodást okoz az antennán. A kitjudorodás miatt az antenna tárgyakban könnyen elakad. A tekercs és tekercsház tömege pedig az antenna lengési hajlamát fokozza. Az ismertetett antennák anyagukat, alkatrészeiket, előállítási módjukat, gyártóeszközeiket és külső megjelenésüket tekintve nem egységesek. Az antennák költségesen gyárthatók, nagyméretűek, nehezek, használati és esztétikai szempontból is kifogásolhatók. A találmány szerint a feladat megoldásánál azt vesszük figyelembe, hogy az előzőekben leírt antennaféleségeket — és még egyéb antennafajtákat is — különösen előnyösen lehet kialakítani, ha az antenna elektromosan működő és szilárdságát biztosító szerkezeteit egymástól függetlenítjük úgy, hogy a vezetőt lágy fémből készítjük és azt egy szigetelőanyagból készült támasztószerkezet belsejében helyezzük el. A találmánynál ezáltal a vezető kialakításánál a legelőnyösebb megoldást lehet alkalmazni. A szigetelő támasztószerkezet a vezetőt rögzíti, védi, takarja és egységes sima rúdszerű külsőt biztosít az antennának. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az antenna vezetőjét lehetőleg toldás nélkül előre kialakítjuk, azt egy műanyagcsőbe betoljuk és ezután a cső belsejét folyékony polimerizáiható műanyaggal feltöltjük és a feltöltött csövet a polimerizáció idejére valamilyen rögzítőszerkezetben egyenes helyzetben tartjuk. A találmány szerinti antennánál az antenna vezetőjéül könnyen alakítható, de igen jó vezetőképességű lágy réz vagy alumínium huzalt alkalmazhatunk. A vezető egyenes szakaszait több egymás mellett futó szálból is kialakíthatjuk a csillapítás csökkentése vagy a sávszélesség növelése érdekében. A találmánynál előnyösen alkalmazhatók ondolált szálakból álló vezetők, melyeket úgy is el lehet készíteni, hogy szorosra tekercselt huzalt széthúzunk, hogy a menetemelkedés a tekercsátmérőnél nagyobb legyen. Az ondolált szálak nem tapadnak egymáshoz és az egymástól távol álló szálak effektiv átmérője sokkal nagyobb, mint az egymáshoz közel álló szálaké. A találmánynál a legolcsóbban előállítható extrudált műanyagcsövet is alkalmazhatjuk. Az ilyen cső anyagában színezhető és külső felülete minden további megmunkálás nélkül is sima és tetszetős. A műanyagcső anyaga előnyösen poliamid vagy polikarbonát. A cső belsejének feltöltésére előnyösen alkalmazhatunk epoxi vagy szilikonkaucsuk kiöntő gyantát. Ez utóbbi anyagok a kitöltés idején folyékonyak és a csőbe préselés alacsony nyomáson történhet. Az alacsony nyomású bepréselés a lágy vezetőt nem deformálja. A kitöltőanyag több feladatot is ellát. Rögzíti a vezetőt, megakadályozza a csapadék behatolását és a műanyagcső rugalmasságát fokozva kialakítja az antenna végleges rugalmasságát. A találmány szerint készült antennák könnyűek, rugalmasak, tömörek, karcsúk, olcsón előáUithatók, rendkívül stabilak és hosszú életűek, jól reprodukálhatók, személyi sérülést nem okoznak és tetszetősek. Különös előnyük más antennákkal szemben, hogy míg azok különböző fajtái (melyeket a leírás első részében ismertettünk) egymástól különböző anyagokból és alkatrészekből különféle gyártásmóddal készülnek, addig a találmány szerint azokat közös anyagokból és alkatrészekből egyetlen gyártási eljárással állíthatjuk elő. A találmány szerinti gyártási technológia igen-egyszerű és kevés gyártóeszközt kíván. A találmány szerint egyfajta külső megjelenési formában állíthatók elő mindazon antennák, melyek korábban különböző alakokban készültek. A találmány szerinti antennákat késsel adott frekvenciára szabhatjuk és a vezető a szabás után is rögzített marad. Az alábbiakban a találmány tárgyát két különböző kivitelű példa kapcsán az 5. és 6. ábrák alapján ismertetjük. Az S. ábrán egy normál sugárzási móduszú helixantennát, mely TNC csatlakozóban végződik, félmetszetben láthatunk. A 6. ábrán egy ötnyolcad hullámhossz méretű, mintegy két dB erősítésű antennát ugyancsak félmetszetben ábrázoltunk. Az S. ábrán látható antenna részei: 1 gumisapka, 2 műanyagcső, 3 helix alakú vezető, 4 szellőzőfurat, 5 forrasztócsap, 6 hüvely- és könyökcsukló, 7 könyökcsukló alsó része, 8 szigetelő hüvely, 9 hollandi anya. A 6. ábrán látható kiviteli alak részei: 10 ondolált szálakból álló vezető, 11 hangolótekercs, 13 hüvely, a végén csavaros csatlakozóval. A többi számmal nem jelölt alkatrész azonos az 5. ábrán találhatóval. Az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az antenna helix alakú 3 vezetője a 2 műanyag csőbe lazán illeszkedik és az alsó vége az 5 forrasztócsapra rá van tolva és rá van forrasztva. Az S forrasztócsap hengeralakú és az alsó végén el van lapítva és a 6 hüvely furatába a slicc irányából be van sajtolva. A 2 műanyagcső a 6 hüvelybe be van tolva és abban a 6 hüvely összeszorításával van rögzítve. A 2 műanyagcső belsejét a 2 műanyagcső felső nyílásán át folyékony célszerűen epoxi vagy szilikon kaucsuk gyantával töltjük fel. A cső belsejében levő levegő, melynek helyébe a gyanta folyik a 2
