186186. lajstromszámú szabadalom • Inicializáló bernedezés visszavert kiküszöbölő készülékhez és a visszavert jelet kiküszöbölő rendszer
186186 2 impulzusválasz mintái, akkor a korrigált vett jel SN_k mintái állandósult üzem esetén így írhatók fel: s . ,.k.\ ....--C ' c II V 0 '•V ■ ..L\ ........c c II 0 ■ ; . . L‘l\ ( * < ■ k ■ek.;CK II, 5;\ ; eN ^ l 1.......... .C\ eN Hs , S'N 1 Cn t *s 1.............. .e, eN Hs A H, minták értéke a adható meg: következő össze l u ggéssel H, us u,........ uk................. ..Us , Ss H. us , Us...... Uk !............. •Us • Ss., H, = K ti,,, Us-U.S ..Us . Ss.k Ils u us..... uk.:....... ux S:s i A 3. ábrán látható a találmány szerinti berendezés modulált rendszer esetén. A korrekciós jelet előállító 10 készüléknek ekkor is alapsávban kell működnie. Itt a 10 készülék bemeneteire kezdeti együtthatóként — hasonlóan az 1. ábrához — azok az [Fp(i). F„(j)](i j=,.N) minták kerülnek, amelyeket 8 inicializáló egység állít elő. A 7 álvéletlen jelgenerátor által szolgáltatott álvéletlen {uk} üzenet a 8 inicializáló egység bemenetére jut. A 8 inicializáló egység az {uk} üzenetet — a 4. ábrán részletesen kifejtendő módon — {ak} és {bk} üzenetté alakítja, melyek egyrészt a korrekciós jelet előállító 10 készülékbe, másrészt 1 modulátoron keresztül a 11 vonalra kerülnek. A 10 készülék valamilyen módon megbecsüli az ak és bk mintákból — az 1 modulátorral végzett moduláció előtt — a visszavert jel értékét, és előállítja a korrekciós jelet. Ezt a korrekciós jelet moduláljuk, majd kivonjuk a vett jelből a 3 kivonó áramkör segítségével. Az így kapott korrigált vett jel koherens, komplex demodulálását 4demodulátor végzi. A 2 differenciál áramkör biztosítja all vonal illesztését a modem adásához és vételéhez. A 4 demodulátor kimenetén kapott an^k, valamint ß„*k minták két vonalon kerülnek a 8 inicializáló egység további bemenetére. A 4. ábra részletesen ismerteti a 3. ábra szerinti 8 inicializáló egység felépítését és működését. A 7 álvéletlen jelgenerátor által előállított {uk}üzenet 81 kódolóegységbejut, hasonlóan a 2. ábra szerinti esethez. Azonban ez a 81 kódolóegység az {uk! üzenetet két vonalra kódolja önmagában ismert módon. Legyen (ak) és {bk} az így létrejött két üzenet. A 81 kódolóegységből kikerülő valamenynyi ak vagy l\ minta a bejövő uk mintából határozható meg ak = (2uk — I). illetve bk=(2uk—1) összefiiueés szerint. Eszerint ak és 1\ minták értéke ± 1 lehet. A gyakorlatban ak és bk minták értékét egyformára választjuk. A két {ak} és {bk} üzenet egyrészt a 11 vonalra kerül az 1 modulátorral végzett koherens komplex modulálás után, másrészt léptető 82 illetve 83 regiszter bemenetére jut. Az {ak} üzenet a 82 regiszter bemenetére kerül, melynek N darab AP(l)....AP(M)....AP(N) cellája van, amelynek mindegyike az ak mintákat T időtartammal késlelteti. A léptető 83 regiszter bemenetét a bk minták képezik. A 83 regiszter szintén N darab AQ(1)....AQ(M),...AQ(N) cellából áll, s ezek mindegyike T időtartammal késlelteti a bk mintát. Az AP(1),...AP(N) cellák kimenetén megjelenő ak, ak.1,...a/N_M^k,1)modN....akJ.1 minták rendre 84 regiszter N darab AP'(l),... AP'(M),...AP'(N) cellájának bemenetére jutnak. Hasonlóképpen az AQ(1), ...AQ(N) cellák által szolgáltatott bk, bk_,, ...b(N_M,k^1)lIMX,N, ...bki, minták lesznek 85 regiszter N darab AQ'(l).-AQ'(M)....AQ'(N) cellájának bemenő jelei. A 84 és 85 regiszter párhuzamos kimenetein nyerjük az uk. uk_,,... u(N_M_k,1)modN....uk_, mintákat, melyek a 2N darab 86,....86* illetve 87,....87N szorzóáramkör bemeneteire kerülnek. A 86,....86* szorzóáramkörök másik bemenő jelei 92 összeadó áramkör kimenetén kapott (aN_j k+ß\-k) minták, míg a 87,,. ,.87N szorzóáramkörök 93 kivonó áramkör kimenetén nyert (ßN-k-aN-k) mintákat kapják másik bemenetenként. Az ctN_k, valamint a ßN,k mintákat a 3 kivonó áramkör kimenetén lévő SN_k mintákból határozhatjuk meg koherens komplex demoduláció révén. Az ezt megvalósító 4 demodulátor két részből áll. 41 fázistoló áramkörből (jr/2-vel való fáziseltolás) és a tulajdonképpeni 42 demodulátorból. mely az egymáshoz képest 90 °-kal eltolt fázisú két vonalra az aN_k és ßN_k mintákat adja. Ezek az aN_k és ßN^k minták kerülnek a 92 összeadó áramkör és a 93 kivonó áramkör bemeneteire. Az N darab 86,. ...86^, szorzóáramkör, illetve az N darab 87,, ...87N szorzóáramkör lehetővé teszi a 92 összeadó áramkörből, illetve a 93 kivonó áramkörből érkező (ctN-k+ßN,k). illetve (ßN_k-aN.k) minták összeszorzását a 84. illetve 85 regiszter i-edik. illetve j-edik cellájának tartalmával. 86,,...86n. illetve 87,,...87N szorzóáramkörök által képzett N darab szorzateredmény N darab 88.. ...88k összeadó áramkörön, illetve N darab 89.. ...89N összeadó áramkörön át N darab 90,__90n regiszterre, illetve N darab 91,,...91N regiszterre kerül. Hasonlóképpen mint a 2. ábra szerinti elrendezés esetében. a2N darab 88,, ...88^ és 89,,...89N összeadó áramkör lehetővé teszi, hogy az (N+k)T időpillanatban összegezzük a 84, illetve 85 regiszter tartalmát. A 2N darab 90.. ...90n és 91,,...91n regisztert nullára inicializáljuk. A 90,....90n regiszterek tartalmát az (N + k)T időpillanatban az alábbi módon kifejezhe-' tó f.,(i) minták képezik: lj.(i) = lj,(i)+(<K.k+ßxil)[AP'(i) cella tartalma]., azaz » í,( i)-|,,(i) + (<(s . K+T»s .k)‘ll|\ ,k . 1 ,,maisából k értéke I) és N — 1 között változik. Hasonlóképpen a 91,__9|x regiszterek tártul-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
