186165. lajstromszámú szabadalom • Gázfűtő készülék
1 186 165 2 kapcsolatban áll a 28 falban kiképzett 40 átmenő nyílással. A 13 szekrény-rész ugyanakkor 10 átvezető gyűrű vagy gyűrűk útján a 37 belső szekrény égésteret tartalmazó 7 szekrény-részével áll kapcsolatban, ahol a 16 égőcső elhelyezkedik. A 10 átvezető gyűrű vagy gyűrűk előtt az égéstérben felülről lefelé, a 16 égőcső felé irányuló 46 légterelő lemezek) van(nak), azzal a rendeltetéssel, hogy a kívülről beáramló levegő a 16 égőcsövet optimálisan körülvegye, igy a lehető legtökéletesebb gáz-elégés legyen biztosítva. A 37 belső szekrény keskeny felső . 9 szekrény-része ugyancsak 10 átvezető gyűrű vagy gyűrűk útján van a 38 külső szekrény hőhasznosító teret tartalmazó felső széles 11 szekrény-részével összekötve. A 37 belső szekrény 48 törtvonalú széles felülete a 28 fal felé, 49 egyenes felülete pedig a 24 helyiség belseje felé néz. A 38 külső szekrény 33 egyenes széles felülete viszont a 28 fal felé, törtvonalú széles 50 felülete pedig a 24 helyiség belseje felé van fordítva. A 3. ábra szerinti készülék működése a következő: az égéshez szükséges friss levegő a külső légtérből az a nyilakkal jelölt áramlási pályán jut a 38 külső szekrény alsó 13 szekrény-részébe, onnan pedig az alsó 10 átvezetőgyűrűkön keresztül a 37 belső szekrény égésteret tartalmazó alsó szélesebb 7 szekrényrészébe. Itt a friss égéslevegő körüláramolja a 16 égőcsövet, és a forró égéstermék a b nyilak irányában felfelé halad, s a felső 10 átvezető gyűrűkön keresztül hatol a hőhasznosító teret tártálmazó 11 szekrény-részbe, amely a 38 külső szekrény szélesebb felső részét alkotja. A lecsökkent hőmérsékletű égéstermék a 43 nyíláson és a 42 csövön keresztül a c nyilakkal jelölt pályán áramlik a szabadba. A 24 helyiségben a levegő cirkulálását az A, B nyilakkal érzékeltettük. A hideg levegő alulról felfelé áramlik az A nyilakkal jelölt pályákon - így a 39 résben is - és a B nyilakkal jelölt irányokban távozik a készülékből. A találmány szerinti készülékhez fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: a külső kontúrjaikat tekintve azonosan, illetve gyakorlatilag azonosan kialakított alapelemek - szekrények - csak egy felszerszámozást igényelnek, úgyhogy a gyártási költségek a minimumra szoríthatók. A két szekrény közötti levegőcsatorna, valamint - kéménybe kötött készüléknél - a hátfal és az alsó szekrény közötti levegőcsatorna eredményeként a levegősebesség, így a fajlagos hőleadás is jelentősen megnövekszik. Ugyancsak a kéménybe köthető készülékeknél jelentkezik igen előnyös tényezőként, hogy az alsó szekrény belső terében sikerült az égésteret kialakítani, a felső szekrénybe (annak szélesebb felső részébe) pedig az égéstermék-elvezetés is megoldható. A készülék minimális helyigényű, közvetlenül a fal mellé helyezhető, keskeny szerkezet, áramlási viszonyai optimálisak, mivel az égőfej és a deflektor közötti távolságot jelentősen megnöveltük. Mindezen tényezők eredményeként a készülék teljesílmény/súly mutatója rendkívül kedvező, tehát a találmány messzemenően gazdaságos. Lényeges előny továbbá, hogy ugyanazon alapelemekből kéménybe köthető és külső fali készülékek egyaránt építhetők. A találmány természetesen nem korlátozódik a fent részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Például az átvezető gyűrűknek nem feltétlenül kell kör keresztmetszetűeknek lenniök, minden zárt, belül üres átvezetőtag megfelelhet a célnak. A szekrények kapcsolata lehet akár oldható, akár végleges (pl. hegesztett). Szabadalmi igénypontok 1. Gázfűtő készülék, amelynek fémlemezből készült szekrényben elhelyezett, gázvezetékkel kapcsolatban álló égőfeje; az égőfejet tartalmazó égéstérbe torkolló, égéslevegő bebocsátó nyílása, valamint az égésterméket kibocsátó nyílása van, azzal jellemezve, hogy két szekrénye (5, 6; 37, 38) van, amelyek azonos, vagy lényegében azonos alakúak, az egyik oldalon szélesebb (v,) szekrény-résszel (7, 11), a másik oldalon pedig keskenyebb (Vj) szekrény-résszel (9, 13) rendelkeznek, és e szekrényrészeket (7,9; 11,13) előnyösen átmeneti szakaszok (8; 12) kötik össze egymással; és hogy a két szekrény (5, 6; 37, 38) egymástól távközzel (d) - a szekrények (5, 6; 37, 38) között rés (36; 39) hagyásával - van az égéstermékeknek az egyik szekrényből (5; 37) a másik szekrénybe (6; 38) történő átvezetését biztosító módon egymáshoz csatlakoztatva, mimellett az egyik szekrény (5; 37) szélesebb szekrény-része (7) alul, a másik szekrény (6; 38) szélesebb szekrény-része (11) pedig felül helyezkedik el (2. és 3. ábra). 2. AzlTigenypont szerinti gázfűtő készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szekrények (5, 6; 37, 38) elölnézetben téglalap-, vagy lényegében téglalap alakúak, beépítve álló helyzetűek, és széles határoló felületeik egymással párhuzamosak, vagy lényegében párhuzamosak. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szélesebb szekrény-rész (7, 11) vastagsága (v, ) legalább kétszerese a keskenyebb szekrény-rész (9, 13) vastagságának; magassága (*,) közel azonos az előbbi magasságával (x2), míg az átmeneti szakasz (8, 12) magassága (y) kisebb, mint az említett szekrény-részek (7, 11; 9, 13) magassága (jr,; xj), és e magassági méretek (jc,, xj), a szélesebb szekrény-rész (7,12) vastagságának célszerűen mintegy kétszeresét teszik ki (2. ábra). 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy az égőfej - célszerűen égőcső (16) - a mindenkor alul elhelyezkedő szélesebb szekrény-részben (7) - előnyösen annak az alsó tartományában - van elrendezve (2. és 3. ábra). 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szomszédos szekrények átvezető gyűrűk (10) útján vannak összekapcsolva egymással (1-3. ábrák). 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy ké-5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65
