186157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőültetvény nevelésére
1 18o 15/ 2 eljárás bármely karos, kordonművelésű szőlő telepítésénél és felújításánál egyaránt alkalmazható. A találmány szerinti eljárással nevelt szőlőkben szerzett kísérleti tapasztalataink szerint a javasolt megoldással a rendkívül munka- és időigényes ka- 5 rózás és kötözés kiküszöbölhető, mivel a zsinegezés lényegesen kisebb kézimunkaráfordítással és gyorsabban elvégezhető, a munka hatékonyságát a talajviszonyok egyáltalán nem befolyásolják. Ezzel tehát a legfontosabb célkitűzést, nevezetesen a ta- 10 vaszi munkacsúcs kiküszöbölését megoldottuk.. Természetesen, ha a statikai viszonyok azt indokolják, helyenként utólag behelyezhető egy-egy támasztókaró, azonban erre az eredeti funkcióját tekintve a találmány szerinti szőlőnevelési módnál 15 nincs szükség. A találmánnyal elérhető másik fontos előny, hogy a hajtásnak a rögzítése nem az ugyancsak nagy ráfordítást igénylő kötözéssel, hanem a hajtásnak a támasztózsinegre, illetve a szőlőkartartó 20 huzalra való feltekerésével történik, ami igen gyors és olcsó művelet. Ezáltal a munka termelékenysége legalább a kétszerese. További előnye, hogy a kötözéshez viszonyítva csökken a szükséges hajtásigazítások száma. 25 A fentieken túlmenően, a támasztózsineghez való rugalmas rögzítésnek köszönhetően (3. ábra) a kísérleti tapasztalatok szerint a hajtások szélállósága a többszörösére nő. Elmarad továbbá a hajtások vastagodása miatt egyébként szükségszerű kötés- 30 csere. Ugyancsak lényeges előny, hogy a folyamatosan vastagodó hajtás kiegyenesedve a lágyabb zsineget hajlítja meg, így teljesen egyenes vonalvezetésű lesz. Ez abból a szempontból fontos, hogy , ezáltal jelentősen leegyszerűsödik a kesztyűs kézzel 35 végzett rügytelenítés művelete, valamint a szőlő későbbi gépi megmunkálása. A szél okozta hajtástörés elmaradásával az ültetvény optimális idő alatt kialakítható, így a szőlőtörzs és a szőlőkar szövettanilag is egységes, ideálisát megközelítő lesz. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás szőlőültetvény nevelésére, amelynél az oszlopokból és szőlőkartartó huzalból álló támrendszer nyomvonala mentén telepített oltványok hajtását legalább a szőlőtörzs kialakításának időszakában támasztóelemmel támasztjuk, valamint a hí jtásnak a szőlőkart képező részét a szőlőkartartó huzalhoz rögzítjük, azzal jellemezve, hogy támasztóelemként egyik végével az oltványhoz (3), illetve arnak körzetéhez, másik végével pedig a szőlőkarta 'tó huzalhoz (2) kifeszítve rögzített flexibilis támasztó segédeszközt, előnyösen támasztózsineget (4) alkalmazunk, továbbá a támasztózsineghez (4), illetve a szőlőkartartó huzalhoz (2) a hajtást (5) annak felcsavarásával rögzítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a támasztózsineget (4; a kinevelendő szölőtörzs és szőlőkar együttes hosszának megfelelő hosszúságúra választjuk, ezt a szőlőkartartó huzalhoz (2) ferdén kifeszítve kötjük, majd miután a támasztózsinegre felcsavart hajtás (5) hossza közelítőleg elérte a szőlőtörzs és a szölőkar együttes hosszát, akkor a támasztózsinegei (4) a szőlőkartartó huzalról (2) leoldjuk és azt a szőlőtörzs (7) támasztásához függőlegesen kifeszítve rögzítjük a huzalhoz (2), továbbá a hajtásnak (5) a szőlőkart (8) képező részét pedig a huzalra (2) felcsavarva rögzítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a hajtásnak (5) a szőlőkart (8) képező részét csupán az elején és végén rögzítjük kötözéssel a szőlőkartartó huzalhoz (2). 3 db ábra Kiadja az Országos Találmányi Hivatal A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Megjelent a Műszaki Könyvkiadó gondozásában Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (868720/09) COPYLUX Nyomdaipari és Sokszorosító Kisszövetkezet 3
