186156. lajstromszámú szabadalom • Felületi hőközlő, elsősorban táskás hővisszanyerő
1 i8o 156 A találmány szerinti felületi hőközlőí a csatolt rajzokon szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra egy példakénti felületi hőközlő perspektivikus képét mutatja, a 2. ábra egy újabb példakénti kiviteli alak elöltiézete, a 3. ábra a 2. ábrán szereplő kiviteli alak egy rétegének vázlata, a 4. ábra egy olyan példakénti kiviteli alak vonalas vázlata, amely ellen-egyenáram megvalósítására, szolgál, az 5. ábra tisztán ellenáramú gázáramlást biztosító példakénti kiviteli alak vázlata, a 6. ábra pedig olyan példakénti kiviteli alakot szemléltet, amely egyen-ellenáramú áramlási képet valósít meg a hőcserében résztvevő közegek számára. Az 1. ábrán szemléltetett példakénti kiviteli alaknál az 1 keretelemek és 2 keretelemek úgy vannak összerakva, hogy egy-egy réteget egy darab l keretelem és egy darab 2 keretelem határol. Az 1 keretelemek és 2 keretelemek alkotta rétegek közé van befogva mindegyik réteg esetében a 3 fólia, amely fémfólia, előnyösen alumíniumból vagy alumínium-ötvözetből készített fólia lehet. Egy-egy rétegben az l keretelem, illetve 2 keretelem fordított helyzetben van a szomszédos rétegben levőhöz képest, úgy, amint az 1. ábrán a szaggatott vonalak is mutatják. Egy-egy rétegben a hőcserében résztvevő közeg be-, illetve kivezetésére belépőnyílás, illetve kilépőnyílás van kihagyva. A példakénti kiviteli alaknál a kereteidnek között vannak kialakítva ezek a nyílások, de lehetséges olyan kivitel is, amelynél a kereten, illetve a keretben vannak kiképezve a bevezetés, illetve kivezetés céljait szolgáló nyílások vagy rések. A példakénti kiviteli alaknál a primer közeget az A, belépőnyílásokon lehet a hőközlőbe bevezetni, míg a primer közeg kivezetésére az A2 kilépőnyílások szolgálnak. A szekunder közeg részére pedig a mindenkori másik rétegben a B, belépőnyílások és a B2 kilépőnyílások szolgálnak. Az egyes rétegekben kialakuló áramlási terekben történik a hőcserében résztvevő közegek haladása. A sötét 5 nyilaknak megfelelően lép be a primer közeg, és a folytonos vonallal kihúzott 9 áramlási úton halad végig az e rétegben rendelkezésre álló térben azért, mert az 1 kereteiem, illetve a 2 keretelem nyúlványai hullámvonalú áramlási útra kényszerítik. Az egy rétegből kilépő primer közeg az Aj kilépőnyílásnál az ugyancsak sötét 6 nyíl értelmében hagyja el a találmány szerinti felületi hőközlőt. A szekunder közeg a B, belépőnyílásokon keresztül jut be a hőközlőbe és a B2 kilépőnyílásokon át hagyja el azt és belépése a világos 7 nyíllal van jelezve, kilépését pedig az ugyancsak világos 8 nyíl jelzi. Egy-egy rétegben való haladását a 10 áramlási út vonala mutatja, amely vonal szaggatottan van feltüntetve az ábrán. Látható, hogy ennél a példakénti kiviteli alaknál az áramlási kép ellenegyenáramú változatót tükröz. A hőközlő nyílások nélküli oldalait és a nyílások kihagyásával a többi oldalakat is 4 oldalfalakkal lehet lezárni. A 2. és 3. ábrán olyan példakénti kiviteli alak van szemléltetve, amelynél a keretelemek között hullámvonalban van vezetve a 3 fólia, és ennek megfelelően a 3 fólia tulajdonképpen egy összefüggő hevedert alkot. Az így kialakuló áramlási terekben haladnak a hőcserében résztvevő közegek, itt is jól látható, hogy az A, belépőnyilásokon a primer közeg, a mindenkori másik rétegnél levő B, belépőnyílásokon a szekunder közeg tud bejutni a hőközlőbe. Az Aj kilépőnyílásokon áramlik ki a primer közeg, míg a B2 kilépőnyílásokon a szekunder közeg. A 3. ábrán felülnézetben látható, hogy a példakénti esetben szaggatott vonallal jelzett 10 áramlási úton milyen pályát fut be a B, belépőnyílásnál bejutó szekunder közeg, amely végül is a B2 kilépőnyílásnál hagyja el a hőközlőt. A 4-6. ábrák önmagukért beszélnek, és mutatják, hogy a különféle rétegekben a primer-, illetve szekunder közegek egymáshoz képest milyen áramlási utat futnak be. Ezeken az ábrákon is a 9 áramlási utat jelző folytonos vonal a primer közeg áramlását szemlélteti, a szaggatott vonallal jelölt 10 áramlási út pedig a szekunder közeg haladását tünteti fel. A vázolt példakénti kiviteli alakok mellett természetesen számos más kivitelben is megvalósítható a találmány tárgyát képező felületi hőközlő, attól függően, hogy a helyi körülmények milyen igényeket támasztanak a hőközlővel szemben. A példakénti megoldások ismertetése kapcsán látható, hogy a találmány tárgyát képező felületi hőközlőnél, előnyösen táskás hővisszanyerőnél, a hőcserében résztvevő közegek csatlakoztatása rendkívül egyszerűen és nagyszámú változatot jelentő módon oldható meg. Az is megállapítható, hogy a hőcserében jelentős szerepet játszó, a hőcsert ben résztvevő közegeket elválasztó falat alkotó folia hőtechnikai szempontból rendkívül jó! ki van használva, mert csaknem teljes egészében résztvesz a höcserében. A találmány tárgyát képező hőközlőnél a keretelemek egyben a fólia megfogására is felhasználhatok, így rendkívül kevés elem szükséges a teljes hőcserélő felépítéséhez. A találmány tárgyát képező felületi hőközlönél a karbantartás tulajdonképpen nem is tekinthető karbantartásnak, ugyanis a hőcserében résztvevő felületek tisztítása helyett lényegesen egyszerűbb és hatásosabb módszernek bizonyul az, hogy kicserélik a fóliát. Ezt házilag, a helyszínen meg lehet oldani, minden különösebb felszerelés és berendezés, valamint szakismeret nélkül. így az elszennyeződött, elrakódások révén hatástalanná váló felületek felújíthatok anélkül, hogy az egész hőcserélő szilárdsági vagy egyéb szempontból vett tulajdonságai megváltoznának. L Szabadalmi igénypontok 1. Felületi hőközlő, elsősorban táskás hövisszanyerő, azzal jellemezve, hogy a hatásos hőközlési fal kerethez vagy keretelemekhez (1, 2) kapcsolt, fémből való fólia (3), és a szomszédos fóliák (3) 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 30 55 60 ö5 3