186149. lajstromszámú szabadalom • Paraméteres villamosgép

186149 2 A találmány tárgya paraméteres villamos gép, ami legalább egy, időben változtatható kapacitású kondenzátorból és ezzel sorbakapcsolva legalább egy indukciós tekercset tartalmazó induktivitásból és egy ohmos ellenállásból áll. 5 Korábban már javasolták, hogy a mechanika energiát egy rezgőkör villamos mennyiségeinek pe­riodikus változtatása útján alakítsák át villamos energiává. Egy ilyen „paraméteres generátornál’ pl. egy kondenzátorból és egy indukciós tekercsből 10 álló soros rezgőkör kapacitását időben periódiku san változtatják. A kondenzátor kapacitásának csökkentése végett munkát kell végezni, mivel a kondenzátor töltését kisebb térbe, vagyis kisebb kapacitásra kell összesűríteni. Az energiaforrás itt 15 az a mechanizmus, ami a kapacitást csökkenti. A kapacitás növeléséhez nem kell energiát juttani a rendszerbe, mivel az egynemű töltések taszítják egymást és nagyobb kapacitáson maguktól foglal­nak el nagyobb teret. Ezért a kapacitás periodikus 20 csökkentésekor és növelésekor csak a hajtószerke­zetből a rezgőkörbe irányuló energiaáramlás lép fel (a mechanikai energia átalakítása villamos ener­giává). A paraméteres generátortól néhány előny várha- 25 tó a hagyományos, indukciós elven működő gene­rátorokhoz képest. Az indukciós generátoroknál ugyanis — hacsak nem állandó mágnessel működ­nek, mint pl. a kerékpárdinamó —■ a szükséges mágneses mezőt gerjesztőtekercsek létesítik, ame- 30 lyeknek tekercseléseiben természetszerűleg Joule­­féle veszteségek lépnek fel. Ezek a veszteségek ak­korák, hogy egy bizonyos generátorteljesítmény fölött közvetlen vízhűtésre van szükség. A forgó­rész tekercseléseiben is jelentős hőveszteségek lép- 35 hetnek fel. Ezzel szemben a paraméteres generátor­ban alig lépnek fel hőveszteségek. Ezen kívül a pa­raméteres generátorral közvetlenül lehet viszony­lag nagy — kilóvolt nagyságrendű -~ feszültséget előállítani. További előny a paraméteres generátor 40 egyszerű szerkezete és kis súlya. A paraméteres kialakítására irányuló eddigi kí­sérletek azonban nem voltak eredményesek. Egy­részt nem sikerült a fogyasztók által létesített, vál­takozó terhelésektől független, stabil periodikus 45 váltakozóáramot termelni, mivel vagy az áram ex­ponenciálisan növekedett és ezért az indukciós te­kercsek elégtek, vagy a váltakozóáramú rezgés gyorsan csillapodott. Másrészt nem sikerült a para­méteres generátorral szinuszalakú váltakozóáramú 50 rezgéseket gerjeszteni. Ennek okát megtalálhatjuk a paraméteres rezgőkör differenciál-egyenletének elemzésével. Ez a differenciálegyenlet időben pe­­riódikus kapacitás esetén a következő: d-Q | Rq dQ | 1 dt2 L0 dt LoCo cos cd t) Q = 0, ahol L0 az (egyelőre) állandónak tekintett indukti­vitás, C„ az összkapacitás átlagértéke, azaz C> = (C,nax + Cmm)/2, aholis Cmav a kapacitás legna­gyobb, Cmm pedig legkisebb értékét jelenti. A kapa­citás változása J C = (Cmax — Cm„,)/2. R0 az induk- 65 tivitás (egyenlőre) állandó ohmos ellenállása és Q(t) a kondenzátor töltése. Az (I) differenciálegyenlet csillapított Mathieu­­differenciálegyenlet, aminek általában instabil megoldásai vannak, vagyis a feszültség, a töltés és áram vagy exponenciálisan a végtelenhez, vagy nullához tart. Csak az R„, L„, C0 és AC paraméte­rek meghatározott értékei esetén jön létre stabil pe­riodikus rezgés, ami azonban időben nem szinusz­függvény, hanem Mathieu-függvény szerint válto­zik. Aligha van azonban olyan áramellátó hálózat, amelynek számára időben Mathieu-függvény sze­rint változó villamos feszültségre lenne szükség. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére a 633 254 sz. NSZK-szabadalom azt javasolja, hogy egy változtatható kapacitású, paraméteres rezgő­kört szinuszalakú váltakozó feszültség betáplálásá­val kényszerítsenek arra, hogy ezt a külső gerjesz­tést paraméteres effuktusokkal erősítse („power amplifier”, teljesítményerősítő). Találmányunk célja ezzel szemben olyan para­méteres villamos gép kialakítása, ami külső ger­jesztés nélkül is alkalmas stabil, szinuszalakú vál­takozóáram terhelésére (generátor) és ezen kívül villamos energiát át tud alakítani mechanikai ener­giává (motor), mégpedig úgy, hogy szinuszalakú váltakozóáramot szolgáltató áramellátó hálózatra csatlakoztatjuk. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy old­juk meg, hogy a gép rezgőkörében teljesen a — = 2Ro Co feltétel, ahol Co a kondenzátor (illetve kondenzáto­rok) (össz-/alapkapacitása, AC a kondenzátor (il­letve kondenzátorok) (össz-/kapacitásának mecha­nikai változása, Lo az indukciós tekercs(ek) (össz­­-/induktivitása és R« az indukciós tekercs(ek), va­lamim minden járulékos, tiszta ohmos ellenállás ohmos (össz-/ellenállása terheletlen állapotban. Emellett a rezgőkörnek legalább egy paramétertag­ja (L, R, C) a rezgőkörben folyó I áram függvénye. C0 és zlC a kondenzátor (kondenzátorok) (ossz-) kapacitásának Cma.x legnagyobb értékével és Cmin legkisebb értékével — mint fentebb az (I) egyenlet­ben — a következő összefüggésben áll: Co Çmax + c rr zlC = Cmax -t" Cmm A legegyszerűbb esetben a rezgő „kapacitása” egyetlen, változtatható kapacitású kondenzátor­ból, „induktivitása” egyetlen, ferromágneses anya­gú vasmaggal ellátott indukciós tekercsből áll. A „kapacitás” állhat azonban több, párhuzamosan vagy sorba kapcsolt kondenzátorból, amelyek kö­zül legalább egynek a kapacitása időben változtat­ható. Az „induktivitás” is állhat több, párhuzamo­san vagy sorba kapcsolt indukciós tekercsből, ame­lyek közül legalább egynek ferromágneses anyag­ból készült, nyugvó vasmagja van. A találmány azon alapszik, hogy az (I) differen­ciálegyenlet átalakítható olyan rezgési egyenletté, amelynek megoldási szinuszfüggvények. Ez akkor lehetséges, ha a rezgési egyenlet tartalmaz egy nem­lineáris tagot. A találmány azon alapszik továbbá, hogy a rezgési egyenlet ily nem-lineáris tagja mű­szakilag úgy valósítható meg, hogy a rezgőkörben folyó áram — 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom