186144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés korrózióálló ausztenites króm-nikkel acélok kristályközi korrózióra való hajlamának megállapítására

1 186144 2 sokat egymásra merőlegesen végezzük, lehetőleg gép­pel, de végezhető kézzel is. b) Zsírtalanítás. Zsírtalanítandó szer aceton vagy i­­propil alkohol. (Vizsgálataink szerint az i-propil alko­hollal történő zsírtalanítás eredményesebb, de kielégí­tő az aceton is.) c) Desztillált vizes öblítés. d) Maratás. Marató oldat összetétele: 15% HNCh, 5% HF, többi víz. A maratást szobahőmérsékleten végezzük 2 percig. A próbatestek maratását bemártás­­sal, a tényleges darab maratását a fenti marószerbe mártott itatós papír segítségével végezzük. e) Maratószer nyomainak eltávolítása: erős vízsu­gárral, ezt követően alapos mosás desztillált vízzel. f) A felület szárítása papírvatta segítségével. g) A méréseket az előkészítés befejezése után fél órán belül el kell végezni. Amennyiben a méréseket nem tudjuk elvégezni ezen időn belül, a próbatesteket exikátorban papírvatta között tároljuk, ha ez nem le­hetséges, a teljes előkészítést megismételjük. A mérés elvégzése során a következő műveleteket kell elvégezni. Ha írókészüléket alkalmazunk, beállítjuk az áram méréshatárt és a sebességet. Ezután a vizsgálandó anyagot a cellába merítjük, illetve a cellát a vizsgálan­dó helyre szorítjuk, majd a cellát feltöltjük elektrolit­tal. A kálóméi elektródot behelyezzük a luggin kapil­lárishoz csatlakozó csőbe, miközben ügyelünk arra, hogy buborék ne legyen benne. A potenciosztát meg­felelő kivezetéseit a cellára, illetve az írókészülékre kötjük és mindkettőt bekapcsoljuk. Az automatikus potenciosztát ezután lejátszatja a teljes mérést a következő programok alapján: a) A csiszolással és kémiai maratással előkészített vizsgálandó felületet előre beállított (t0 illetőleg ű) ide­ig meghatározott feszültségeken (U0 illetőleg U,) passziválja. UOw = +500 mV-on előpasszivált t0 = 12 mp-ig. Ulkai = +450 mV-on passzivál ti = 120 mp-ig. Ezen a potenciálon a titánnal stabilizált ausztenites króm-nikkel acél passzív állapotba kerül, függetlenül attól, hogy kristályközi korrózióra hajlamosak-e vagy sem. b) A műszer memóriájában rögzíti at,- 120 mp passziválódási idő végén mérhető 7P áram értékét. ej A program ezután vált és meghatározott ideig tartja az U2 potenciál értéket. A különböző acélokon mért dinamikus görbék alapján az U2 értékét úgy vá­lasztottuk meg, hogy az érzékeny minták krómsze­gény peremei aktiválódjanak, míg a nem érzékeny fe­lületek passzív állapotban maradnak. Az általunk ki­dolgozott körülmények között Ült* = —120 mV. d) A műszer memóriájában tárolja az aktiválási idő végén h = 180 mp mérhető JA áram értékét is. e) A rögzített áramértékek viszonyából dönt a vizs­gált acél érzékenységéről és döntésének eredményét a műszer fedlapjába épített LED-ekkel kijelzi. Az automatikus potenciosztát tehát a-h — 180 mp-nél, Í72kai = -120 mV-on mért.../A illetve - h = 120 mp-nél, C/lui = +450 mV-on mért.../p áramértékek alapján a következő arányok szerint mi­nősíti a vizsgált acélt.- S 1 MEGFELEL ip 1 < -nr- < 1,5 KÉTES *P " 4^->1,5 NEM FELEL MEG h A MEGFELEL és NEM FELEL MEG minősítés a szabvány feltételeit kielégíti, míg a KÉTES minősítés esetén további szabványos vizsgálat szükséges. Az értékeléshez tartozó viszonyítási arányok a mű­szerrel végzett sorozat-vizsgálatok alapján esetleg kis mértékben változhatnak. A műszer fedőlapján a HIBA jelzés akkor gyullad ki, ha -10 idő végén 20 pA-nál kisebb áram folyik, vagy - ti idő végén a potenciosztát túlvezérlődik. A NEM PASSZIVÁLÓDIK jelzés akkor gyullad ki, ha t, idő végén 200 pA-nál nagyobb áram folyik. Mindkét hibajelzés esetén a mérést újból előkészí­tett felületen újra kell végezni, meggyőződve a mérő műszer összeállításának szabályosságáról. A mérés elvégzése után lekapcsoljuk a potenciosz­tát kivezetéseit, kiemeljük a kálóméi elektródot, ki­öntjük az elektrolitot és a cellát szétszereljük. A találmány szerinti eljárás és berendezés alkalma­zásával korrózióálló anyagok kristályközi korrózióra való hajlama egyszerűen és gyorsan megvizsgálható. A vizsgálat ideje a próbatest előkészítésével együtt, mintegy 0,5—1 óra. így lehetőség nyílik gyors vizsgá­latokra, ami rendkívüli előnyt jelent, hiszen a szabvá­nyos eljárás lefolytatásához legalább 30 óra szüksé­ges. A méréshez szükséges berendezés felépítése és keze­lése egyszerű, a méréshez nem szükséges szakértelem. Az eljárás lehetővé teszi az anyagok roncsolásmen­­tes vizsgálatát is, így összeszerelt berendezések is vizs­gálhatók. f) a módszer további előnye, hogy a vizsgált acél korróziós viselkedéséről egy szélesebb potenciáltarto­mányban is felvilágosítást tud adni. Ez hasznos lehet kész berendezések vizsgálatánál, mivel segítségével megállapítható az a potenciáltartomány, amelynél a berendezés erősebb korrózió veszélye nélkül használ­ható. Számos összehasonlító vizsgálatot végezve, fontos­nak tartjuk kiemelni, hogy kristályközi korrózióra ér­zéketlennek talált lemezek esetében mindkét elektro­kémiai módszerrel (potenciodinamikus polarizáció és az atomatikus potenciosztatikus polarizáció) a klasszikus szabvány eljárási eredményekkel egyező eredményeket kaptunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás korrózióálló ausztenites króm-nikkel acé­lok kristályközi korrózióra való hajlamának megálla­pítására elektrokémiai polarizáció segítségével, azzal jellemezve, hogy a vizsgálandó anyagot elektrolittal hozzuk érintkezésbe, majd az egész vizsgált felület 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom