186139. lajstromszámú szabadalom • Ütésálló polimerkompozíció

186139 2 A találmány tárgya ütésálló polimerkompozíció, polisztirol homo- és/vagy kopolimer- és/vagy poli(2,6-dimetil-l ,4-fenilénoxid)-, ütésállóság-növelő adalék-, töltőanyag- és további adalékanyag-tarta­lommal. A homopolimer polisztirol rideg, ütéssel szemben csekély ellenállóképességet mutató anyag és környeze­ti hatásra feszültségi repedésre hajlamos. Hideg- és ütésálló változatait többnyire bonyolult polimerizációs műveletekben gyártják. Az ütésállósá­got növelő adalék rendszerint polibutadién vagy buta­­dién-sztirol alapú kaucsuk(SBR), amely alkalmasan, diszpergált formában és a polisztirol mátrixhoz rögzí tett formában van jelen. A polimerizációban kialakí tott mikroszerkezet alapvetően meghatározza e ter­mék ütéssel és környezeti feszültségrepedéssel szembe­ni ellenállását, sőt optikai tisztaságát (az áttetszőség mértékét) is. A mikro-szerkezetnek a tulajdonságokra gyakorolt hatása nemcsak tudományos közlemények­ben, hanem a szabadalmi irodalomban is egyre in­kább kifejezésre jut. A 82.30748 sz. japán nyilvánosságrahozatali irat­ban ismertetett, polimerizációval előállított ütésálló polisztirolban a sztirollal ojtott SBR tömeg szerint át­lagolt részecskemérete 0,1—1 gm közötti, s ennek kö­vetkeztében a termék nemcsak jó ütésállóságai, hanem fokozottan áttetsző, majdnem átlátszó is. Hasonló­képp az ütésálló polisztirolban eloszlatott polibuta­dién, illetve az ütésállóság további fokozására alkal­mazott butadién-sztirol alapú blokk kopolimer átla­gos szemcseméretét tartja döntőnek az átlátszóság és a hajlítófárasztással szembeni ellenállás szempontjá­ból a 82.30747 sz. japán nyilvánosságrahozatali irat. A 48.399 sz. európai nyilvánosságrahozatali irat olyan ütés- és feszültségkorrózió-álló polisztirol alapú kompozíció polimerizációval, majd ezt követően po­li (fenilén-oxid)-dal való keverés útján történő előállí­tását írja le, amelyben az ütésállóság-növelő adalék 85—92%-a 4—10 jim részecskeméretű, 8—15%-a pe­dig 0,6 pm alatti tartományban van. A mikroszerke­zet, pontosabban az ütésállóság-növelő adalék morfo­lógiai megjelenésének és részecske-méretének fontos­ságát hangsúlyozza a 48.389 sz. európai nyilvánosság­rahozatali irat is, amely felületileg fényes, ütésálló po­lisztirol kompozíciót véd. A polisztirol mátrixban el­oszlatott ütésállóság-növelő adalék átlagos részecske-' méretének és szemcseméret-eloszlásának szerepe vi­­láglik ki a 48.400 és 48.401 sz. európai nyilvánosság­rahozatali iratban szereplő ütésálló polisztirol és poli(fenilén-oxid) alapú keverékek példáján is. A sztirol alapú polimerek ütés- és környezeti fe­­szültségrepedezéssel szembeni ellenállásának további fokozása iránti igény vezetett a polibutadiénnel szívó­­sított sztirol-akrilnitril kopolimer (ABS polimer) ki­­fejlesztéséhez. A feszültségrepedezési hajlam további mérséklésének igénye vezetett a sztirol-akrilnitril (SAN) kopolimer és az akrilnitril-sztirol-akrilnitril terpolimer megjelenéséhez. Feszültségkorrózióálló és ütésálló ABS—SAN és etilén-vinil-acetát alapú tetner kompozíció előállítását ismerteti például a 81.155237 sz. japán nyilvánosság­rahozatali irat. A polisztirol, illetve az ütésálló polisztirol ütésálló­ságának további javítására, a környezeti feszültségre­­pedezésre való hajlam visszaszorítására a fentebb is­mertetett többnyire kémiai módosításokon (polimeri­­záció) túl fizikai módosítást, azaz a kész polimerek utólagos ömledékállapotú keverését, homogenizálását (ötvözés) is alkalmazzák. A polisztirol esetében erre a célra az utóbbi időben igen kiterjedten alkalmazzák a különböző felépítésű butadién-sztirol alapú blokk ko­­polimereket [Mod. Plast. Inter. 12, (6) p. 46—48 (1982), valamint az izoprén-sztirol alapú blokk kopo­­limereket. Ezeket a szakirodalomban termoplasztikus elaszto­mereknek vagy termoelasztoplasztoknak nevezik. A polisztirol feszültségrepedezési hajlamát ütésálló­ság-növelő kaucsukadalék és poli(fenilén-oxid) együt­tes alkalmazásával is sikerült csökkenteni [48.399 sz. európai nyilvánosságrahozatali irat]. A 48.392 sz. európai nyilvánosságrahozatali iratban szereplő ütés­álló polisztirol és poli(fenilén-oxid) alapú kompozí­ció jó feszültségkorrózió- és ütésállóságú, mivel ütés­álló polisztirolban a kaucsukadalék adott átlagos szemcseméretben és megfelelő szemcseméret-eloszlás­­ban van jelen. A polisztirol és az ütésálló polisztirol poli(feniién-oxid)-dal való módosítása az utóbbi fel­dolgozhatóságát javítja, ilyen ötvözeteket a General Electric cég Noryl márkanéven forgalmaz. E keveré­kek ütésállósága — különösen abban az esetben, ha az átlátszóság megtartása is cél — nem kielégítő. A poli(feniíén-oxid) ütésállóságának növelésére külön­böző kaucsukkal ojtott polisztirol és polisztirol kopo­­limereket is használnak [például 4,311.633 sz. USA- beli szabadalmi leírás]. Feszültségkorrózióálló ütésál­ló polisztirol és poli (fenilén-oxid) ötvözete a 3,039.201 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat szerint ütésálló, és ezen kívül jól tapad hozzá a poli­­uretán hab, ami a hűtőgépek hőszigetelésekor rendkí­vüli fontosságú. Ismeretes, hogy a kaucsuk adalékokkal ütésállóvá tett polimerek túlnyomó többsége fénytani zavaroso­­dást mutat, azaz legjobb esetben is csak áttetszőek. Átlátszó ötvözet csak abban az esetben adódik, ha az önálló fázist képező komponensek átlagos részecske­­mérete a látható fény hullámhosszánál kisebb, illetve, ha az összevethető a látható fény hullámhosszával, így az ütésállóság-növelő kaucsukot 0,1—1 (im-es tö­meg szerint átlagolt értékben tartalmazó polisztirol alapú keverék sem teljesen átlátszó [82.30748 sz. ja­pán nyilvánosságrahozatali irat]. Átlátszó keverék adódik akkor is, ha a részecskeméret meghaladja ugyan a látható fény hullámhosszát, de az ötvözet al­kotóinak törésmutatója közel azonos [Angew., 91, (4) 286—309 (1979)]. Mindig átlátszó az ötvözet azonban akkor, ha alko­tói korlátlanul elegyednek egymással, azaz a kevere­dés molekuláris szintű. (Az esetleges fázisszétválás so­rán képződő részecskék mérete a 10 nm értéket nem haladja meg). A polisztirol a poli(fenilén-oxid)-dal teljes elegysort képez, vagyis ezek a keverékek átlát­szóak [Encyclopedia of Polymer Science and Techno­logy, Interscience, N.Y. 1969.10, p. 694—709]. E ke­verékek azonban ridegek. Ismert olyan eljárás is, amelynél a poli (fenilén-oxid)-ot csiliagformájú buta­dién-sztirol blokk kopolimerekkel módosítják, és en­nek ellenére átlátszó és jól feldolgozható ötvözetet nyernek [48.397 sz. európai nyilvánosságrahozatali irat]. A technika mai állását ismertető fenti felsorolásból 5 10 15 20 25 30 35 'H) 4 "> 50 55 60 85 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom