186119. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kérődző gazdasági állatok stresszhatásra bekövetkező élőtömegveszteségének mérséklésére
186119 2 A találmány tárgya eljárás kérődző gazdasági állatok stresszhatásra bekövetkező élőtömegveszteségének, illetve az így előálló átmeneti termeléskiesésnek a csökkentésére. Az iparszerű állattartásban az állatpk számára stresszhatást jelentenek a tenyésztési és tartási technológia folyamatainak fázisváltozásai, így például az elválasztás, a termelési célú átcsoportosítás, legelőre hajtás, beistállózás, stb. Ezek mindegyike stresszorként hat, és Selye J. megfogalmazása szerint distressz állapotot idéz elő. (Selye J. Stress without distress, Philadelphia New York, 1974). Gyakorló állattartók régi tapasztalata, hogy a tartásbeli változásokat követő időszakban az élőtömeggyarapodás csak nagyon minimális, sőt sokszor csökkenés regisztrálható, tejelő állatoknál pedig 6—10 napig tartó átmeneti tejmennyiség csökkenés figyelhető meg. Húsborjak esetén például az egyik legsúlyosabb stresszor az elválasztás. Az 1. táblázatban bemutatott adatokból kitűnik, hogy a fő borjazási szezonból született borjak esetén az elválasztást követő 14. napig 5—7% élőtömegcsökkenés volt megfigyelhető. 1976-ban J. Fomicsev és misai beszámoltak arról, hogy a Szovjetunióban az időnként szükséges nagy távolságokra való szállítással együttjáró tömegveszteség eredményesen csökkenthető s klórpromazin tartalmú Aminazin injekció egyszeri adagolásával (Bioi. Probl. nya a kumuláció, illetve az adagolás pontatlanságából és a kumulációból adódó toxieitás veszélye. Más barbiturátok túl rövid vagy ultrarövid hatásidőt biztosítanak. A diazepam lassú eliminációja következtében 5 teratogén hatás léphet fel. Ezeknek a tényezőknek a vágóállatoknál vagy egyéb kényszervágásra kerülő állatoknál van nagy jelentősége. A legtöbb gazdasági állatfajtánál alkalmazzák a brómot az ivari éréssel kapcsolatban fellépő nyugtalanság 10 leküzdésére. Hátránya, hogy önmagában alkalmazva hatása csak az idegrendszer extracelluláris terének bromidionokkal való feltöltődése után jelentkezik, hosszú ideig adagolva pedig a bromizmus kórképe fejlődhet ki. 15 Tenyésztési és tartástechnológiai kísérleteink során merült fel az az igény, hogy a már feletetett takarmány által befektetett energiából, illetve az ezáltal már megtermelt élőtömegből distressz következtében minél kevesebb vesszen el. 20 Célul tűztük ki tehát, hogy olyan eljárást dolgoz. zunk ki, amely lehetővé teszi az élőtömegcsökkenés mérséklését, a fenti hátrányos következmények fellépése nélkül. A találmány alapja az a felismerés, hogy a distressz 25 állapotot kiváltó stresszor fellépésével egyidőben a központi idegrendszerre gyorsan ható és parenteráli‘ ;an bejuttatható sedatívum alkalmazásával gátoljuk a Cannon féle vészreakció kibontakozását, majd az első 30 1. táblázat Húshasznú üszők elválasztását kísérő élőtömegveszteség Élőtömeg Fajta Egyedszám üivaiasztasi kor (nap) Elválasztáskor (kg) 14. napon (kg) Változás kg % Hereford 26 227 193,3 179,9-13,4-6,9 Magyartarka 17 224 224,1 219,0- 5,1-2,3 Keresztezett 31 213 220,4 209,6-10,8-4,9 Szovremen, Promüslen, Zsivotnos., Dobrovicü, 1976. (4), 63—68). Kísérletükben 280—750 km-es, gépkocsin történő szállításnál 12—15 egyedből álló csoportokon vizsgálták a kezelés eredményét, amely a kis egyedszám ellenére tendenciáját tekintve pozitív, bár szerény mértékű. K. D. Jugaj 1978-ban négy 7—8 hónapos borjún anyagcsere funkciókra irányuló vizsgálatot végzett az Aminazin alkalmazás mellett (Szelhoz. Bioi, Moszkva, 1978 (4), 520—522). A készítményt alkalmasnak találta az állattenyésztésben trankvillánsként való felhasználásra. Cibulka J. és mtsai megállapították, hogy a klórpromazin és a különféle barbiturátok alkalmasak az állatok stresszártalmainak kiküszöbölésére (Nás. Chov., Praha, 1975. 35, (7), 244—245). Nevid M. a diazepam hatóanyagú! készítményeket tartotta alkalmasnak e célra (Agrochémia, Bratislava, 1977, 17, (2), 5—8). A felsorolt készítmények többsége önmagában alkalmazva folyamatos adagolást kíván, ami technikailag nehezen biztosítható. Egyes barbiturátok hátrá-45 kezeléssel megemelt ingerküszöb normalizálódását orálisan adagolható nyugatóval 8—15 napra eltoljuk. A találmány tárgya a fentiek értelmében eljárás kérődző gazdasági állatok stresszhatásra bekövetkező 50 élőtömegveszteségének, illetve az ebből adódó átmeneti termeléskiesésnek a csökkentésére. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a distressz állapotot kiváltó stresszor fellépésével egyidőben a központi idegrendszerre gyorsan ható, és parenterálisan bejut-55 tatható sedatívumot, majd 8—15 napon át orálisan adagolható nyugtatót adagolunk. Kísérleteink során úgy tapasztaltuk, hogy gyorsan ható, parenterálisan bejuttatható sedatívumként a bróm a legalkalmasabb. Irodalmi adatok alapján 60 [Kovács J. Állatorvosi Gyógyszertan, Budapest, 1970; Végh A., Szász Gy., Takács M.: Gyógyszerészi Kémia, Budapest, 1972; Knoll J.: Orvosi Gyógyszertan, Budapest, 1980] a kísérleteinkben alkalmazott sedatívumok főbb jellemzőit a következő táblázatban 65 foglaljuk össze. 2