186105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés belső túlnyomásnak kitett szerkezeti elemek, pl. csővezetékek üzemképességét csökkentő maradó alakváltozások megelőzését célzó üzemközbeni felügyeletre
1 186105 2 cióváltozás értékek több irányban is mérhetők, regisztrálhatók. A készülék a stacioner és az instacioner üzemvitel során fellépő méretváltozások folyamatos követésére alkalmas, a folyamatos falhőmérséklet változásokra a feltágulásra is vonatkozó információkat biztosít az üzemeltetés ideje során, jelentősen növelve ezáltal a vonatkozó csővezetéki elemek üzembiztonsága szempontjából rendelkezésre álló információt. A berendezés az üzemeltetés során nemcsak a csővezetékek átmérőváltozás értékeit méri, hanem egyidejűleg megadja a vizsgált csőfal külső, s szükség szerint egyes belső felületeinek mindenkori hőmérsékletét is, mindkét adatot bekötve a számítógépes — folyamatos — adatszolgáltatási rendszerbe. Azoknál a csővezetékeknél, ahol az üzemeltetést a csőfalba történő kívülről végzett, a termoelem elhelyezésére szolgáló befúrás nem akadályozza, a készülék nemcsak a mindenkori külső falhőmérsékletek értékét is folyamatosan képes regisztrálni, együtt az alakváltozás értékekkel. A készülék által folyamatosan mért adatokat értékelve, lehetőség van a stacioner és az instacioner igénybevételek jelentette nyúlások, nyúlásamplitúdóváltozások követésére, s a vizsgált csővezetéki anyagok kritikus nyúlásamplitúdó értékeinek ismerete esetén az anyagok számára meg nem engedett mértékű stacioner és instacioner igénybevételek fellépése esetén olyan jelzés beépítésére, amely ezt az üzembiztonságot veszélyeztető hatást az ügyeletes mérnöknek kijelzi. Lehetővé teszi a kisciklusú fárasztó vizsgálatok eredményeivel való összehasonlítást. Amennyiben ugyanis a megengedett értékű alakváltozási tartománynál nagyobb igénybevételt kap üzem közben a csővezetéki anyag, a károsodási mechanizmus során megindult repedésterjedési folyamat instabillá válik, s várható a hirtelen bekövetkező átrepedés, törés létrejötte. A készülék ennek megakadályozása érdekében információkat ad, s megfelelő jelzések adásával a folyamatos, állapotfüggő karbantartási rendszer megvalósításához járul hozzá. A folyamatos deformációváltozást mérő berendezés erőművi alkalmazását az teszi különösen időszerűvé, hogy egyre gyakrabban merül fel a kérdés, vajon a több mint 10 éve üzemelő erőművi blokkok — különösen, ha az üzemelési idő a 100000 üzemórát már meghaladta — nem lennének-e továbbra is üzemeltethetők. A kérdés minden esetben gondos mérlegelést kíván, ugyanis egy-egy 100 MW-os erőművi blokk több napig tartó váratlan kiesése több millió forintos terhet jelent a népgazdaságnak. A találmány szerinti folyamatos deformációváltozás mérőberendezés alkalmazása esetén az extrémebbé váló üzemeltetési körülmények ellenére lehetőség nyílik a vizsgált csővezetékek kritikus szerkezeti elemeinek anyagtechnológiai eredetű meghibásodása előrejelzésére, az állapotfüggő karbantartás kiterjesztésére. Ennek függvényében csökken az anyagtechnológiai vonatkozású „váratlan kiesések” száma és nő az egyes energiatermelő rendszerek üzembiztonsága. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás belső túlnyomásnak kitett szerkezeti elemek, pl. csővezetékek üzemképességét csökkentő maradó alakváltozások megelőzését célzó üzem közbeni felügyelet elvégzésére, azzal jellemezve, hogy a szerkezeti elem egy vagy több kritikus helyén elrendezünk a hőmérséklet pillanatértékével arányos mérőjelet szolgáltató — önmagában ismert — első mérőadót, valamint második mérőadót, amelyik tartalmaz a szerkezeti elem mértékadó kiterjedéséhez (pl. külső átmérőjéhez, befoglaló szélességi mérethez) illeszkedő — önmagában ismert — alakváltozás-érzékelőt, pl. rugós tapintóérzékelőt és annak érzékelőszervével, pl. a tapintóérzékelő tapintókarjával csatolt — annak alaphelyzetétől való eltérését, pl. a tapintókar elmozdulása mértékét önmagában ismert módon villamos kimenőjelként szolgáltató — jeladót, a két mérőadó jelkimeneteit — legalábbis a szerkezeti elem üzemszerű használata tartamára, közvetlenül vagy illesztő eszköz(ök)ön át — adatfeldolgozó készülék, pl. mikroprocesszor beviteli szervével kötjük össze, mely adatfeldolgozó készülékbe beírjuk (program alakjában vagy operátori utasításokként) a szerkezeti elem üzemképességét — a hőmérséklet és az alapvetően rugalmas alakváltozás, pl. tágulás pillanatértékei közötti összefüggés alapján — meghatározó határértékeket és az adatfeldolgozó készülék megfelelő kimeneté(i)t adatrögzítő és/vagy beavatkozó és/vagy riasztó szervek jelbemeneteivel összekötjük. 2. Berendezés belső túlnyomásnak kitett szerkezeti elemek, pl. csővezetékek üzemképességének üzem közbeni felügyeletére, azzal jellemezve, hogy van tartókerete, a tartókeretben megfogott — hőmérsélet pillanatértékével arányos villamos kimenőjelet önmagában ismert módon szolgáltató — első mérőadója (65), s a tartókeretben megfogott — alakváltozást önmagában ismert módon érzékelő — második mérőadója (64), pl. rugós tapintókarral kialakított hosszmérő készüléke, a mérőadók (64, 65) érzékelői a szerkezeti elem kritikus pontjához illeszkedő módon vannak kialakítva, míg a mérőadók (64, 65) jelkimenetei adatfeldolgozó eszköz beviteli szervéhez illeszkedő módon vannak kialakítva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy van saját adatfeldolgozó készüléke, pl. mikroprocesszora, melynek megfelelő bemenetéire közvetlenül vagy közvetve a mérőadók (64, 65) kimenetei csatlakoznak, s melyek megfelelő kimenete(i) adatrögzítő és/vagy riasztó és/vagy beavatkozó szervek jelbemeneté(i)vel van/nak csatolva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 8 db ábra 6
