186100. lajstromszámú szabadalom • Broiler-csirke nevelő egység
186100 teret elhagyják, ezek konténerbe juthatnak, vagy olyan kiképzésűek lehetnek, hogy a tartási térből kivett szárnyasokat befogadó és elszállító konténerek padlóját képezzék. Az egyes elemek között a kapcsolat előnyösen olyan kiképzésű, hogy az elemek önműködően szétváljanak a tartási térből való kivitelkor és a továbbra is a tartási térben visszamaradó elemektől eltérő szintbe jussanak. A teherviselő elemeknek a tartási tér mentén való mozgatása céljából a padlóra adott hajtás akár kézi működtetésű eszközzel, akár erőhajtású eszközzel valósítható meg. A hajtást a tartási tér egyik végén alkalmazhatjuk, előnyösen annál a végénél, amely felé az elemek mozognak, mégpedig a padló hossz-oldala mentén a padló közbenső hosszirányú tengelyében vagy ennek közelében. Világos, hogy a járulékos, nemkívánatos, a padló teherviselő elemei között fellépő súrlódás elkerülése végett a hajtást a padló szélességére való tekintettel egyenletesen kell azon alkalmaznunk a padlónak a tartási tér hossza menti mozgásakor, hogy az az egyik oldalra se húzzon. Az ily módon létrehozott egység előnyösen olyan szerkezetű, hogy a szárnyasokat napos csibéktől érett állapotúakíg lehessen nevelni. Úgy kell gondoskodnunk a fűtésről, hogy a növekedő szárnyasok a megkívánt hőmérsékleten éljenek. A napos csibék esetében a hőmérséklet 32 °C legyen és általános gyakorlat a hőmérséklet csökkentése ezután naponként 0,55 °C-al egészen a 22 °C optimális hőmérséklet eléréséig, amelyet azután fenntartunk, amíg a szárnyasokat levágásra kivesszük. Amint a szárnyasok növekszenek, az általuk fejlesztett hő növekszik és ezért a szolgáltatott fűtést csökkentjük. Mivel kezdetben a szárnyasok sokkal kevesebb helyet foglalnak el a ketrecben, mint érett állapotukban, a tartási tér meglévő hosszúságának csak egy részén kell alkalmazni, hogy kielégítsük a szárnyasok melegigényét. Normális körülmények között elegendő, hogy ilyenkor a szállás hosszúságának csak mintegy 25%-át fűtjük. A szárnyasok, amikor még nagyon fiatalok, természetesen a meleg felé húzódnak és a fűtött részeken csoportosulnak. Amint a szárnyasok növekszenek, a tartási térben rendelkezésre álló hely lehetővé teszi számukra, hogy szétoszoljanak és távolabb jussanak a fűtött tájékról. Világos ezért, hogy a találmányunk tárgyát képező egység használata számottevően csökkentheti a baromfiházban szükséges fűtési igényeket és igy jelentékeny megtakarítás érhetőel a fűtési költségekben az előző rendszerekkel szemben, amelyek esetében a fűtést az egész baromfiházban alkalmazni kellett, hogy a szárnyasok fűtésigényét kielégítsék. Az előzőekben alkalmazott egyik megoldásban, a fűtési költségek csökkentése érdekében, a szárnyasokat kezdetben egy keltető egységbe kellett helyezni, amelyet normális körülmények közt szinte színültig meg kell tölteni szárnyasokkal, majd pedig ezt követően a létszámot egészen egyharmadára csökkenteni, amikor azok már részben felnőttek, hogy túlzsúfoltság ne jelentkezzék. A találmányunk tárgya szerinti egységnek a leírt módon való felhasználása a szárnyasok nevelésére a napos csirkétől az érett állapotig azzal az előnnyel jár, hogy a növekedésben levő szárnyasoknak ilyen mozgatása, kezelése felesleges. Nyilvánvaló az előzőkből, hogy a találmányunk tárgya szerinti egység az eddig ismert baromfiüzemmel szemben számos előnyt nyújt. A találmányunk tárgya szerinti megoldás példaképpeni kiviteli alakját a rajzok segítségével részletesebben ismertetjük. A rajzok közül az 1. ábra vázlatos távlati képe a jelen találmányunk szerinti többszintes broilercsirke nevelő egységnek, a 2. ábra alsó távlati nézete az egyik egység padlója teherviselő elemének; a 3. ábra feíülnézete a teherviselő elemnek; a 4. ábra a padló egy részének az oldalnézete; az 5. ábra távlati nézete az egység padlózatát hajtó erőátviteli egységnek ; a 6. ábra a broiler-csirke nevelő egységek változatképpen! szerkezetének részleges feiülnézete; a 7. ábra egyszerűsített nézete a 6. ábra szerinti egységeknek, eltávolított végfalakkal; a 8. és 9. ábrák kinagyított elölnézetei a harántkeret részlegei, illetve a homloklap részlegei megfelelő részeinek, a változatképpeni szerkezetben; a 10. ábra kinagyított részleges vízszintes metszet, amely a homloklap és a harántkeret részlegei kapcsolatát szemlélteti; végül a 11. és a 12. ábra a szárnyasok ürülékének az egységekből való eltávolítására szolgáló kaparóknak az alaprajzai, vátozati helyzeteikben. A jelen megvalósítási alak szerinti broiler-nevelő egység broiler-csirkéknek a tartására való. Az első ábrán láthatjuk, hogy az egységek többszintes sorai hat egységet tartalmaznak, amelyek három-három egységet magában foglaló, egymásnak háttal fordított két többszintes sorból állnak. Minden egyes egység a sor teljes hosszúságáig ér. Az egységeket nyílt keretű 2 váz-szerkezet tartja, amely a felfelé álló 3 tagokból áll, amelyek a talajon állnak, továbbá vízszintes 4 tagokból, amelyek az egységek hosszirányában fekszenek és haránt 5 tagokból, amelyek az egységekben vízszintesen, harántirányban fekszenek. Mindezek a 3, 4, és 5 tagok horganyozott L-, vagy U-szelvényű acélból állnak. Mindegyik egységben van horganyozott acélrudakból hegesztett rudazatos homloklap, hátlap, tető- és véglap, ezek lényegileg hasonló módon készülnek, mint a tojótyúkok több azonos egységből álló ketrecbattériáknak a már ismeretes sorai. A lapok az egység hossza mentén végigérő olyan egybefüggő teret határoznak meg, amely a csirkék tartási tere. Van továbbá a nem ábrázolt nyílás a homloklapon, hogy ezen keresztül szükség esetén be lehessen nyúlni az egységbe, pl. azért, hogy a beteg vagy elhullott csirkét az egység használata közben el lehessen távolítani. Szükség esetén lehetnek ezenfelül függőlegesen álló erősítő tagok is a homlok- és hátlapokban. A véglapoknak legalább egyike nyitható. Az egymásnak háttal álló egységeknek közös hátlapja van. Minden egységnek a magassága lehetővé teszi az érett szárnyasoknak, hogy egyenesen álljanak és szárnyukat mozgathassák, ezenfelül akkora a mélységük a homlok- és hátlapok között, hogy az érett szárnyasokból normális körülmények között keresztirányban nem csoportosulhat kettő vagy háromnál több az egység mélységében. A 2 vázszerkezet minden egyes egység alatt hosszirányban fekvő 7 tálcát tart, hogy ez felfogja az egységben tartózkodó madarak ürülékét, amikor az egység használatban van. Az ismeretes és nem ábrázolt, kaparóval ellátott tisztí5
