186100. lajstromszámú szabadalom • Broiler-csirke nevelő egység
186100 A találmány tárgya broiler-csirke nevelő egység emberi táplálkozásra alkalmas csirkék és egyéb baromfi felneveléséhez. Broiler csirkéket és egyéb baromfit a kereskedelem részére általában véve egynapos koruktól fogva a broiler-ház padlózatán szokták tartani, felnevelni. A ház világítási és szellőztetési mértékét szabályozzák. Az első néhány napon át ezeket a szárnyasokat az épületnek a fűtő, itató és etető berendezése közelében levő, meghatározott területeire korlátozzák. Korlátokat helyeznek el a szárnyasok köré, hogy kézben tarthassák a mozgásukat, ezeket a korlátokat pedig a szárnyasok növekedésének megfelelően odább kell helyezni. A szárnyasok számának optimális sűrűsége, érett állapothoz való közeledés során rendszerint kb. 1,8 kg élő súlyt véve, négyzetméterenként huszonkét szárnyas. Igaz ugyan, hogy lehet a padlózaton jóminőségű csirkét termelni, mégis hátrányos, hogy a levegőben nagy az ammóniatartalom, a szárnyasok saját ürülékük közül veszik magukhoz a táplálékot, a megbetegedés veszélye pedig nagy, jelentős költség származik abból, hogy a betegségek fékentartására megelőző gyógyszerelést kell alkalmazni. Jelentékeny költség származik továbbá az alom beszerzéséből és eltávolításából a baromfiházak egyes szárnyas csoportjai közül. További hátrány az, hogy ha valamely szárnyas elhull, vagy megbetegszik, akkor ez a szárnyasok nagy létszáma, valamint a tartásukra szolgáló nagy padlóterület következtében a padló ■ zatot borító alom folytán nem könnyen állapítható meg, és így a szárnyas esetleg a padlózaton hever bizonyos ideig, amíg végül is eltávolítják, ami szin tén nem kívánatos. A baromfitenyésztő dolgozók munkakörülményeit és a szárnyasok életkörülményeit nem tekinthetjük kielégítőnek. Amikor végül is a szárnyasokat a baromfiházból kiveszik, azokat kézzel kell kifogni és a szállítójárműbe berakodni. Ez a szárnyasok szárnyának és lábának a sérülésével járhat, ami a szárnyasok szenvedése folytán nem kívánatos, továbbá azért sem, mert a szárnyasokat a kibelező telepen való eljárás során kiselejtezhetik. A szárnyasoknak a padlózaton való felnevelése változataképpen különféle fajtájú broiler-csirke ketreceket hoztak már javaslatba. Ezek az adott padlóterület viszonylatában több szárnyas nevelését teszik lehetővé, mint ami a padlózaton való nevelés módszere esetén volt, mert a ketreceket több szintes sorokban lehet elhelyezni. A broilercsirkék ketrecei lényegileg hasonlók azokhoz, amelyeket a tojótyúkok tartózkodására használnak a ketrecbattériás rendszerben, amikor minden egyes ketrec mérete korlátozott és rendszerint tizenkét érettkorú szárnyas tartására szolgál, igen zsúfolt körülmények között. Ha a szárnyasokat ketrecekben tartják, ez megkönnyíti azok tartását a növekedés időszakában, azonban ugyanannyi kárt okozhat nekik a ketrecekből való eltávolításuk során, mint a padlózaton tartott szárnyasok esetében, különösen akkor, ha a szárnyasokat a ketrecek homlokzatán levő szűk nyílásokon keresztül kell kivenni. Annak következtében, hogy a ketrecekben ennyire korlátozott a mozgási lehetőség, a szárnyasok nagyon kevés testmozgást végeznek és az érett kor elérése felé már nehezükre esik az állás. Mivel ilyenkor a ketrecek padlózatán fekszenek, valószínű, hogy a szárnyasok melle, amikor nem mozognak, felhólyagosodik a tolltüsző károsodása, valamint a mellkas merevsége és a ránehezedő súly folytán. Ez szintén nem kívánatos a szárnyasoknak okozott szenvedés és idegfeszültség miatt, és így azért, mert a termelt szárnyasok minősége romlik ez pedig kisebb hasznot hajt. A 172022 lajstromszámú magyar szabadalom alapján ismeretes olyan ketrectelep, ahol a ketrecek padlóját meg nem nevezett anyagú és kivitelű, tehát a kereskedelmi szóhasználatnak megfelelően perforált, lyuggatott, nem sorjátlanított acéllemez alkotja. Ez a padló a haránt súlyvonalától eltérő vonalban levő, a ketrecpárokat a telep hosszirányában egymástól elválasztó keresztelem alsó csuklóspántszerűen csapágyazott, hosszirányú tengelyen felfüggesztve, csapóajtószerűen működtethető, ha a kezelő személy a ketrec elülső billenthető falát befelé mozgatja és ezzel a ketrec padlóján álló szárnyasokat hátrafelé, a padló kisebb súlyú részére kényszeríti. A fenék lebillenésekor a retesz oldása után a szárnyasok a fenék alatt elhelyezett ürülékgyűjtő-, tároló-, és szállítótérbe esnek, ahol a külön szállítószalag szállítja el az ürüléket, a csirkéket pedig leesésük után a kirakodó nyílás felé továbbítja. Ez a működés tehát nem autómatikus, a ketrec-telep egész hossza és mindkét oldala mentén, minden ketrecnél külön beavatkozást igényel. A megoldás hátrányai: az ürülékgyűjtő- és elszállító eret a csirkék befogadása előtt tökéletesen meg kell tisztítani, ami a viszonylagos helyszűke miatt problematikus, külön munkát és költséget jelent; ugyancsak külön munkaráfordítást igényel a csirkéknek minden egyes ketrecből külön-külön való eltávolítása. Ennek során a csirkék hátraszorítása vagy az ezt követő leesése folytán a csirkék megriadnak, összefogdosásuk körülményes és sérüléseket okozó lehet. A fent felsorolt összes körülmény a gazdaságosságot csökkenti. A szerkezeti megoldásban költségtöbbletet okoz a külön szállítószalag kialakítása és működtetése. Hátrányos az is, hogy nem ad tájékoztatást az egyes ketrecek belső terének viszonylagos méretezésére vonatkozólag, tehát nincs biztosíték arra, hogy a méretek a szárnyasok szabad testmozgását lehetővé teszik. A bejelentésünk szerinti csirkenevelő egységet pedig kifejezetten ennek a biztosítására terveztük. Ismeretes továbbá a 169 532 lajstromszámú magyar szabadalom alapján az a megoldás is, amelyben a ketrecnek, különösen szárnyas neveléshez, a szilárdan álló váz hosszirányában mozgatható fenéklapjai és a fenéklapokon a belső teret hosszirányban részekre osztó válaszfalai vannak. A fenéklapok válaszfalakkal együtt a váz homlokoldalán kihúzhatók, és a külön oldalfalakkal ellátott szállító keretekbe helyezhetők. A fenéklap görgőkkel ellátott keretből és a keretre egymással rácsszerűen összehegesztett alsó, merev műanyagcsövekből, és az állatok számára járófelületet alkotó felső, lágy műanyagcsövekből áll. Hátránya a megoldásnak, hogy a csövekből álló fenéklap nem ad biztonságos járóalapot, ami elősegítené a szárnyasok fejlődéséhez okvetlenül szükséges testmozgást, különös tekintettel arra, hogy a párnapos csirke lábának mérete nagymértékben eltér a többhetes csirke lábának méretétől. Ugyanez áll a húsbaromfiak mellcsontjára is, és a csövek nem biztosítják a 2
