186098. lajstromszámú szabadalom • Villamos csatlakozó szerelvény

I 186 098 2 fémből lehet. Az ábrán csupán az egyik csatlakoz­­tatandó 18 vezeték látható, melynek lecsupaszított 19 vége a 6 borítás 7 részében kialakított 10 ho­ronyba van beillesztve. Ez a kiviteli alak két-két villamos vezeték egymáshoz való csatlakoztatására 5 szolgál, amikoris a csatlakoztatott vezeték-párok egymástól villamosán szigetelve vannak. A 6. és 7. ábrán a találmány szerinti csatlakozó szerelvény olyan kiviteli alakja látható, ahol villa­mos 30 elosztódobozban, például villamos hálóza- 10 tok szerelésénél szokásos műanyag 30 elosztódo­bozban van kialakítva több 43, 44, 45 és 46 csatla­kozó szerelvény. A 30 elosztódoboznak 32 oldalfa­la és 31 fenéklapja van, amely utóbbin a doboz belseje felé kiálló 33, 34, 35 és 36 hüvelyek vannak 15 kiképezve. Ezekbe a 33...36 hüvelyekbe vannak belenyomva a 43...46 csatlakozó szerelvények. Mindegyik csatlakozó szerelvény - például a 6. ábrán részletesebben látható 43 csatlakozó szerel­vény - 1 testből, ennek kúpos üregében illeszkedő 20 2 szorítóelemből és a 2 szorítóelemet az 1 test üregé­be beleszorító 3 csavarorsóból áll. A 43.. .46 csatla­kozó szerelvények például olyan kialakításúak le­hetnek, mint amilyen csatlakozó szerelvényt az 1. és 2. ábrán ismertetünk. 25 A 6. és 7. ábrán szemléltetett kialakítás háromfá­zisú hálózathoz való 30 elosztódobozt mutat. La­kásokban való alkalmazáshoz kialakítható olyan elosztódoboz, amely két darab csatlakozó szerel­vényt alkalmaz a fázis és a nulla csatlakoztatására. 30 A szemléltetett kialakítás többféle előnnyel jár. Egyrészt a villamos szerelés számára nagyobb elő­­szereltségi fokot biztosít, másrészt kisebb a szerelési élőmunka ráfordítás, harmadrészt nagy megbízha­tóságú csatlakoztatási tesz lehetővé és egyben a 35 csatlakoztatás számára megbízható szigetelést biz­tosít. A 8. ábrán szemléltetett kiviteli alak abban tér el a 6. ábrán mutatóitól, hogy a 30 elosztódoboz 31 fenéklapjáról befelé kinyúló hüvelyt és az 53 csatla- 4C kozó szerelvény testét a 31 fenéklapból kinyúló 54 nyúlvány képezi, amely 54 nyúlvány ugyanabból a műanyagból van, mint a 30 elosztódoboz. Ennél a kialakításnál az 53 csatlakozó szerelvény 2 szorító­eleme fémből van, és az 53 csatlakozó szerelvény 45 kialakítása igen egyszerű. A 9. ábrán látható 30 elosztódoboz önmagában ismert 39 dugaszalj befogadására szolgál. A 30 elosztódoboz 31 fenéklapjából 33 és 34 hüvelyek nyúlnak a doboz belseje felé, és ezekben vannak 5C elhelyezve a 43 és 44 csatlakozó szerelvények. A 37 védőcsőben bejövő villamos fázis és nulla 40 és 41 vezetékek a 44, illetve 43 csatlakozó szerelvény útján kapcsolódnak a 39 dugaszaljhoz vezető 50, ill. 51 vezetékhez, valamint a 38 védőcsőben elmenö 55 60 és 6! vezetékhez. A 37 védőcsőben bejövő föld 42 vezeték közvetlenül csatlakozik a 39 dugaszalj­hoz. Ez a kialakítás lehetővé teszi, hogy a falban lévő villamos vezeték lecsupaszított végét mindenkor 6C csak a 43 és 44 csatlakozó szerelvénybe kelljen bedugni, és a 39 dugaszaljhoz való csatlakoztatás mellett még egy elágazást is biztosít a fázis és nulla vezeték számára. A megoldás kíméli a falban elhe­lyezett vezetékek végét, melyek a szokásos dugasz- 65 alj csatlakoztatásoknál többszöri szerelés esetén gyakran letörnek, ami különösen a falba 37 védő­cső nélkül beépített vezetékeknél hátrányos. A 10. ábrán a találmány szerinti csatlakozó sze­relvény egy olyan kiviteli alakja látható, ahol szige­telt sodrott 66 vezetékhez leágazó sodrott 69 és 69’ vezetékek vannak csatlakoztatva. A 66 vezeték ke­resztülhalad egy 68 szerelvényházon, amelyben fém 1 test és ugyancsak fém 63 feszítőtag van elhelyez­ve. Az 1 test 67 nyúlványokkal van megvezetve a 68 szerelvényházban és éles 64 érintkező résszel van ellátva. A 63 feszítőtag szintén el van látva éles 65 érintkező résszel, és a rajzon nem látható csavaros szerelvény segítségével a 68 szerelvényházban az 1 test felé mozgatható. Ezáltal a 64 és 65 érintkező részek, átvágva a 66 vezeték szigetelő köpenyét, villamos érintkezést biztosítanak a 66 vezetékkel. Az 1 testben az ábrán szemléltetett példaképpen! kivitelben két kúpos 5 és 5’ üreg van kiképezve, ezekbe illeszkednek a 2 és 2' szorítóeiemek, melye­ket 3 és 3’ csavarorsó szorít az 5, ili. 5’ üregbe. Az 5, ill. 5’ üreg falán és/vagy a 2, ill. 2’ szorítóelemen kiképzett horonyba illeszkedik a 69 és 69’ vezeték, csatlakoztatása a 3, ill. 3’ csavarorsó meghúzásával történik. Látható, hogy ennél a kiviteli alaknál a találmány szerinti több csatlakozó szerelvénynek közös 1 teste van. Az ábrázolt kiviteli alaktól elté­rően az 1 test maga egy áramvezető sin lehet, amelyben leágazó vezetékek számára több talál­mány szerinti csatlakozó szerelvény van kialakítva. A találmány szerinti csatlakozó szerelvény az ábrázolt kiviteli alakoktól eltérően is kialakítható. Például az 5 üreg és a 2 szoritóelem nemcsak kúpo­sán, hanem csonkagúla alakúra is kiképezhető. Ek­kor célszerű, ha a hornyok a csonkagúla egy-egy oldallapján vannak kiképezve. Nyilvánvaló, hogy a csatlakozó szerelvény nemcsak négy horonnyal, hanem ennél kevesebb, vagy több horonnyal, sőt réz vezetékekhez horony nélkül is kiképezhető, és nem szükségszerű, hogy valamennyi horony egy­forma méretű legyen. Egymástól eltérő átmérőjű vezetékek csatlakoztatására olyan csatlakozó sze­relvény célszerű, ahol a hornyok a vezetékeknek megfelelően szintén egymástól eltérő méretűek. A találmány szerinti csatlakozó szerelvény mind sodrott szerkezetű, mind tömör vezetékek csatla­koztatására alkalmas. Szabadalmi igénypontok 1. Villamos csatlakozó szerelvény, amelynek vil­lamosán csatlakoztatandó legalább egy vezetéket befogadó ferde felülettel rendelkező teste, a csatla­­koz.tatandó vezetéke(ke)l a ferde felülethez hozzá­szorító szorítóeleme és a szorítóelemet a testhez képest mozgató csavarorsója van, azzal jellemezve, hogy a testben (1) csonkakúp vagy csonkagúla ala­kú üreg (5) van kiképezve, és a szorítóelem (2) ebbe az üregbe (5) illeszkedő csonkakúp vagy csonkagú­la alakú. (Elsőbbsége: 1982. 08. 03.) 2. Az 1. igénypont szerinti csatlakozó szerelvény kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a test (1) vagy a szorítóelem (2) közül legalább az egyik fémből - előnyösen rézből vagy alumíniumból - van. (El­sőbbsége: 1982. 08. 03.) T 1 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom