186089. lajstromszámú szabadalom • Napenergiás adszorpcióskonvekciós szárító és melegvíz termelő rendszer
I 186 089 2 nete (4”) a környezettel, illetve a kollektor (K) osztóterével (Abc) összekötött zárószerv (B) másik felével kapcsolódik, valamint a hőcserélő (H2) és a segédenergia forrás (E3) között beiktatott zárószerv (Bu) előnyösen kettős, együttmozgó zárószervként van kialakítva, melynek másik fele fogyasztói csatlakozásként (F2) van kiképezve (1. ábra). A találmány tárgya napenergiás adszorpcióskonvekciós szárító és melegvíz-termelő rendszer, amely a mezőgazdaság és az ipar területén szárításra, valamint technológia meleg víz előállítására alkalmazható. Az iparban, technológiai meleg víz előállítására, valamint a mezőgazdaságban termények szárítására számos szárító és melegvíz-termelő rendszer ismeretes. Ezek a rendszerek vagy levegő kollektort, vagy hibrid, levegő-víz kollektort tartalmaznak, valamint a napsugárzás időszakos jellege és a sugárzás erősségének időbeli változása miatt a rendszereket hőtárolóval és segédenergia forrással szerelik fel. Azokban az időszakokban, amikor a napsugárzás intenzitása nem elegendő, a szárító levegő szárítási potenciálját a hőtárolóban tárolt hő vagy segédenergia forrás segitségével növelik. A levegő szárítóképességének fokozása oly módon is lehetséges, hogy a szárítóba juttatott levegő abszolút nedvességtartalmát alkalmas adszorbens anyag segítségévei csökkentik. Tekintettel arra, hogy az adszorbens anyagok kapacitása véges, a szárítás folyamatosságához legalább két, megfelelően méretezett adszorbens töltet alkalmazása szükséges, amelyek alternatív kapcsolásban üzemelnek: mialatt az egyik töltet adszorpciót folytat, a másik töltet regenerálás és reakíiválás alatt áll. Ilyen napenergiás szárító rendszer ismertetése található H. A. Duffie and D. J. Close „The Optimisation of a Solar Timber Dryer using an adsorbent energie-store” című művében (Solar Energie, 1978, 20 kötet 405-411. oldal). Az ismertetett szárító rendszer hátránya, hogy az adszorbens törtetek regenerálása külön segédenergia forrást, igényel és ez a szárító rendszer hatékonyságát jelentősen rontja. A találmány célja olyan napenergiás adszorpciós-konvekciós szárító és melegvíz-termelő rendszer kialakítása, amelyben az adszorbens töltetek regenerálása csekély segédenergiával valósítható meg és ezáltal a szárítás hatékony energíakihasználással folytatható le. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az adszorbens töltetek regenerálására fordított energia csökkenthető, ha a segédenergia forrást koneentrátoros napkollektorokkal valósítjuk meg, továbbá a segédenergia forrás által a rendszerbe táplált energiát az adszorbens töltetek regenerálásán kívül a melegvíz-termelő rendszer vizének melegítésére is felhasználhatjuk, amennyiben az adszorbens töltetek regenerálása során kinyert nagy energiatartalmú nedves levegőt is a vízrendszerben elhelyezett hőcserélőn vezetjük át. A kitűzött feladatot olyan napenergiás adszorbciós-konvekciós szárító és melegvíz-termelő rendszerrel oldottuk meg, amelynek az az újdonsága. hogy a szárító levegő-résztömegáramot szállító vezeték a levegő kollektor osztóteréhez előnyösen kettős, együttmozgó zárószerv egyik felén át közvetlenül van visszavezetve, továbbá a vezetékhez további, előnyösen kettős, együttmozgó zárószerv egyik felén és szűrőn át további ventilátor szívóoldala csatlakozik, a ventilátor nyomóoldalához hőcserélő fűtött közeg bemenete és zárószervek vannak kapcsolva, a hőcserélő fütött közeg kimenetére zárószerveken keresztül a ventilátor szívóoldalára csatlakozó további zárószervek, valamint adszorbens töltetek vannak kötve, ahol az egyik adszorbens töltet kimenete zárószervek közös pontjára és a másik adszorbens töltet további zárószervek közös pontjára kapcsolódik és a zárószervek közösítetten a további hőcserélő bemenetére vannak kapcsolva, míg a hőcserélő fűtőközeg bemenete regeneráló hőközlőn át közegmozgató ventilátor nyomóoldalához csatlakozik, a hőcserélő fűtőközeg kimenete a másik hőcserélő bemenetére van kapcsolva, a hőcserélő kimenete a környezetbe, illetve a ventilátor szívóoldalához csatlakozik, és a hőcserélő további kimenete a környezettel, illetve a kollektor osztóterével összekötött zárószerv másik felével kapcsolódik, valamint a hőcserélő és a segédenergía forrás között beiktatott zárószerv előnyösen kettős, együttmozgó zárószervként van kialakítva, melynek másik fele fogyasztói csatlakozásként van kiképezve. A találmány szerinti szárító és melegvíz-termelő rendszer előnyös kiviteli alakja értelmében a levegő-résztömegáram szállító vezetékbe hőszivattyú elpárologtató részét képező további hőcserélő van iktatva, míg a szivattyú nyomóoldala és a hőcserélő közé a hőszivattyú kondenzátor részét képező hőcserélő van iktatva, ahol az elpárologtató hőcserélő hűtött közeg kimenete expanziós szelepen át a kondenzátor hőcserélő hűtött közeg bemenetével, annak hűtött közeg kimenete kompresszoron át az elpárologtató hőcserélő hűtött közeg bemenetével ran összekötve. A találmányt az alábbiakban a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a napenergiás adszorpciós-konvekciós szárító és melegvíz-termelő rendszer néhány példakénti kiviteli alakja látható. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti rendszer egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos kapcsolási rajza, és a 2. ábra az 1. ábra szerinti szárító és melegvíztermelő rendszer továbbfejlesztett változatának kapcsolási rajza. Az 1. ábrán látható szárító és melegvíz-termelő endszer levegő K. kollektorának Akj gyüjtőtere, valamint V4 ventilátorral kapcsolt segédenergia E, hőközlő kimenete egy-egy zárószerven át közösítetvén V, ventilátor szívóoldalához csatlakozik, amelynek nyomóoldala SZ szárítótér D1k. osztóterére van kötve. Az SZ szárílótér Dki gyüjtőtere jelen példában együttmozgó zsalurendszerrel ellátott Z, osztótérhez kapcsolódik, amelynek egyik levegőrésztömegáramot szállító L vezetéke a környezetbe, másik levegő-résztömegáramot szállító R vezetéke kettős, együttmozgó B zárószerv egyik felén át közvetlenül a K kollektor Au osztóteréhez van vissza-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
