186082. lajstromszámú szabadalom • Szegélyvédelemmel ellátott titán anyalemez réz elektrolitikus finomításánál alkalmazott alaplemez gyártásához
I 186 082 2 A találmány tárgya szegélyvédő csíkka! ellátott titán anyalemez, réz elektrolitikus finomításánál alkalmazott alaplemez gyártásához. Ismeretes, hogy a réz elektrolitikus finomításához szükséges alaplemezek előállítása általában nagy tisztaságú, ugyancsak elektrolitikusan leválasztott vékony rézlemezre, ún. anyalemezre történik, Az alaplemezt egy - célszerűen hengerléssel - előállított és különböző módon, zsírozással vagy zsír keverékkel kezelt felületű rézlemezre elektrolizálják, amelyet 1-2 mm vastagság elérése után a réz anyalemezről mechanikus úton, lehúzással (lefejtéssel) távolítanak el. Ezzel az ismert eljárással az üzemi gyártás sok technikai nehézséggel jár. Az anyalemez felőli oldalon a levált réz alaplemez általában oxidfoltos, az anyalemezhez tapad, lehúzáskor szélein könnyen beszakad és így mind az alaplemez, mind az anyalemez selejtté válik. A szélbeszakadás - ami az adott technikai eljárás mellett elkerülhetetlen - általában 6-8% rézveszteséget okoz. A technológia fejlődése következtében a réz anyalemezt ma már sok helyen saválló acél vagy titán anyalemezzel helyettesítik. Ilyen megoldást ismertet pl. a 2 253 912 sz. NSZK szabadalmi leírás. Eszerint a réz mechanikus leválasztását a titán felületen elektrokémiai kezeléssel létrehozott vékony oxidréteg alkalmazásával segítik elő. Hátránya azonban ennek a megoldásnak, hogy változatlanul fönnáll a szélbeszakadás lehetősége az alaplemez leválasztásakor. Emellett szükséges az anyalemez felületének további kezelése is (pl. tojásfehérje glicerin keverékkel, dízelolajjal vagy benzinben oldott parafinnal). További hátránya a megoldásnak, hogy a titán anyalemezt kb. 3 havonként mindkét felületén polírozni kell. A szegélyvédelem egy másik módját alkalmazzák cinknek alumíniumlemezről történő elektrolitikus leválasztásakor. Ezt ismerteti a 169 017 sz. magyar szabadalom. A megoldás szerint az anyalemez szegélyvédelme csak a két függőleges oldalra vonatkozik és a cink leválását a széleken speciálisan kiképzett csúszkákkal gátolják meg elektrolízis közben. Hátránya azonban ennek a megoldásnak is, hogy az alaplemez lehúzásakor a szél minden esetben leesik és ezután ismételten fel kell helyezni. A titán anyalemezen alkalmazott szélvédő réteggel szemben igen komoly követelményeket támasztanak. A szélvédő rétegnek az elektrolízis körülményei között 40-50 g/dm3 Cu^ + 100-120 g/dmJ kénsav, 60 °C-os oldatban ellen kell állnia a fürdő korrozív hatásának, a hőmérséklet ingadozásából származó hőtágulási együttható eltérő változásának, az elektrolit áramlásából adódó örvénylésnek és az anyalemez alsó szélén a szegélyre nehezedő réz súlyának. A galvanizálás! technikában általánosan ismeri megoldás pl. az oldatba merülő anódtartók felületvédelme műanyagokkal (epoxi, PVC stb.). Ilyen eljárást ismertet pl. a 169 896 sz. magyar szabadalom. Az elektrolit fürdő magas hőmérséklete és a réz, ill. titán több mint 10%-kal nagyobb hőtágulási együtthatója miatt ez, a titánlemez szegélyvédelmére nem alkalmas. A galvanizáló keretekhez használható védőbevonatok (pl. Blasbey GmbH által gyártott Blasoplastfeleségek) használata jól megfelel a célnak, azonban a szegélyvédő bevonatok felvitele nagyon igényes előkészítést, a felviteli körülmények pontos betartását és magas hőmérsékleten (180 °C) való bcégetést igényel, használata tehát komplikált és költséges, felvitele külön beégető berendezést igényel. A jelen találmánnyal olyan megoldás kidolgozása a célunk, amely lehetővé teszi a titán anyalemezre üzemi körülmények között is könnyen feltehető és szükség esetén eltávolítható szegélyvédelem alkalmazását, ahol a megfelelő tapadással és mechanikai tulajdonságokkal rendelkező szegélyvédő csík a réz alaplemezek beszakadásmentes leválasztását segíti elő. A feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a titán anyalemez szélei három óldalon műanyag és/vagy keménygumi szegélyekkel vannak ellátva. A szegélyvédő csíkok felvihetők oldható vagy oldhatatlan kötéssel. Az oldható kötést általában i szegély védő csíkok alakzáró kialakításával biztosítjuk. Az oldhatatlan kötés módja előnyösen ragasztás vagy szegecselés. A találmány szerinti megoldással kiküszöbölhető a levált réz benövése a szegélyvédő réteg alá, az alsó szegély leesése az anyalemeznek a kádakból való kiemelésekor, valamint az alaplemez széleinek beszakadása az anyalemezről történő leválasztáskor. A találmány további részleteit kiviteli példákon rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a szegélyekkel ellátott titán anyalemez elölnézete; a 2. ábra a szegélyek sarokillesztésének különböző megoldásai; a 3. ábra keménygumi rúdból készített szegély metszete; a 4. ábra extrudált polipropilén profilokból készült szegélyek keresztmetszetei; az 5. ábra polipropilén csőből készített szegély keresztmetszete; a 6. ábra üvegszálas poliészter rúdból készült szegély keresztmetszete; és a 7. ábra az 5. ábrán bemutatott szegélynek szegecsek segítségével történő felerősítése, metszetben. Az 1. ábrán látható a találmány szerint kialakított 1 anyalemez elölnézetben. A 2 szegélyvédő csíkok az 1 anyalemez három oldalán vannak felhelyezve. A felfüggesztés helyén az 1 anyalemez nem tartalmaz 2 szegélyvédő csíkokat. A 2 szegélyvédő csikók illesztése az 1 anyalemez sarkainál többféle módon történhet. Néhány illesztési módot a 2. ábrán mutatunk be. A 2a és 2b ábrán látható illesztések esetén, ha a 2 szegélyvédő csíkok csőprofilból készülnek, célszerű a csővégeket lezárni, hogy a szegélyek alatt történő lerakódást megakadályozzuk. Maguk a 2 szegélyvédő csíkok sokféle formában alakíthatók ki. Lehetnek rúd vagy cső alakúak, illetve különböző alakos profillal kialakítottak. Anyaguk keménygumi, vagy műanyag, előnyösen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
