186081. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a sejttevékenységgel összefüggő biológiai folyamatok stimulálására

186081 2 ...; .1 A 1. táblázat alapján láthatjuk, hogy a poláros fénnyel történő besugárzás fokozza a sebváíadékban a fehérjék termelődését; természetesen a különböző frakciók esetében különböző mértékben. Az 1. táblá­zat adataiban a nagy ingadozások az egyéni eltérések­re és a gyógyulás különböző fázisaira vezethetők vissza. A nagy szórás miatt átlagképzés nem végezhe­tő. A mennyiségi növekedés tendenciáját azonban a táblázat adataiból megállapíthatjuk. A számértékek­ből kitűnik, hogy a kezelés hatására a mennyiségi nö­vekedés mértéke legnagyobb az Immunoglobulin-M esetében volt, majd sorrendben az Albumin, az a,-li­poprotein, az Immunoglobulin-G, az a-antitrypsin, a Transferrin, az cr2-Macroglobulin és a Immunoglobu­­lin-A következett. Észrevettük, hogy az egyes betegek sebgyógyulási hajlama arányos az immunfehérjéknek az egyes keze­lések hatására bekövetkező mennyiségi növekedésé­vel. Annak a betegnek a sebe ugyanis sokkal nagyobb mértékben gyógyul, akinél az immunfehérje növek­mény egy-egy besugárzás hatására nagyobb mértékű, tehát érzékenyebben reagál a poláros fényű kezelésre. Ennek az összefüggésnek a figyelembevételével már néhány kezelés során felmérhetjük a seb gyógyulási hajlamát és a teljes kezelés várható időtartamát. Az immunológiai vizsgálatok összhangban vannak a citológiai vizsgálatok során nyert megfigyeléseink­kel, amelyek szerint a poláros fénnyel való kezelés ha­tására i. megjelennek a humorális védekezést biztosító fe­hérje típusok; ii. a sejtek citoplazmájában határozott granuláció jelenik meg, amely a lizoszomális enzimek jelenlétére utal; és ’r iii. hatásos védekezés indul meg a főleg immunoló­giai úton elpusztítható pálcika alakú baktériumok el­len. A citológiai és az immunológiai vizsgálatok mellett elsődleges figyelmet fordítottunk a sebgyógyulás álta­lános folyamatának lezajlására is. Vizsgálataink során a sebek makroszkópos jellem­zőit mértük és értékeltük a kapott eredményeket. A sebalapon létrejövő változásokat mértük és jegyeztük le, amelyek tartalmazták a sebszélek vertikális, hori­zontális, valamint a sebek mélységi méreteit, mértük továbbá az újonnan keletkezett hámszegély szélessé­gét. A sebek a kezelés során először feltisztultak, a vála­dék kevesebb és tisztább lett már néhány kezelés után is. A betegek ezzel egyidőben a fájdalomérzés lénye­ges csökkenéséről számoltak be. A szemmel is látható sebgyógyulás bizonyos latenciaidő után indult be. Ez általában egy hét volt, majd ettől kezdve egyenletesen gyógyultak a sebek, még olyanok is, amelyek a polá­ros fényű kezelés megkezdése előtt éveken át semmifé­le gyógyulási hajlamot nem mutattak. A gyógyulás újabb egy heti kezelés után általában felgyorsult. Ervégződések jelentek meg a sebalapon, körülöttük később fehéren kiemelkedő gyöngyszerű képződmé­nyekkel, és a széli hámosodás is megindult. Az új hámszegély először piros területként jelent meg, amely általában másnapra fehérré és peremszerűen ki­emelkedővé vált. A gyógyulás folyamata általában egyenletes volt, a sebek alapjai fokozatosan feltelőd­tek, szélük összehúzódott, esetenként pörkképződés után gyógyultak. A isebgyógyulás kezdete és üteme nagymértékben . függ a beteg korától, általános állapotától, belgyó­gyászati és haemodynamikai statusától is. Ezt a folyamatot szemléltetjük a 18., 19. és 20. áb­rákon. A teljes vonalak a sebek horizontális méretét, a szaggatott vonalak pedig a vertikális méretét mutat­ják. Egy 54 éves férfi beteg anamnesisében hepatitisen kívül egyéb megbetegedés nem szerepel. 20 éve van ki­fejezett varicositása, thrombózisa nem volt. 15 éve „pattant ki” először a lábszára, majd ez spontán be­gyógyult. Ez a folyamat azóta többször ismétlődött. 4 éve alakult ki először lábszárfekélye a jobb lábszárán. A jelenlegi sebek 10 hónapja nem gyógyulnak. Veno­­rutont, Padutint, localisan pedig Oxycortot, antibio­­ticumokat, Neogranormont és Panthenolt kapott. Ilyen előzmények után polarizált fénnyel kezdtük el kezelni. Ekkor a jobb lábszár középső- és alsó harma­da határán egy 20x24 mm-es 2 mm mély, a distális harmadban pedig egy 24—18 mm-es 4 mm mély ulcu­­sa volt. Kb. az 5—7. kezelés hatására a sebek gyors ja­vulásnak indultak, felszínesebbé, erezettebbé váltak. Distális sebe a 40-edik kezelésre pörkösen begyógyult (18. ábra), majd az 57-ik kezelésre a jóval mélyebb proximalís ulcusa is besarjadt (19. ábra), és a kezelést befejeztük. A 20. ábra 66 éves ffi. beteg gyógyulását szemlélte­ti, anamnesisében 21 éve csípőizületi panaszok szere­pelnek, emiatt 17 évvel ezelőtt csípőprothesist kapott, majd fájdalmai miatt cordotomiát végeztek. Fél évvel ezelőtt zavartság lépett fel a betegnél, ezért psychiat­­riai osztályra szállították. Az időközben fekvővé vált betegen fokozatosan decubitusok alakultak ki, mind­két oldalon a csípőtájon és sacralisan is. Ekkor kezd­tük meg a poláros fényű kezelést. Ennek kezdetekor jobb csípőtájon egy 21 x 30 mm-es és egy 16 x 25 mm­­es 3 mm mély sebe, a bal oldalon egy 66 x 45 mm-es 38 mm mély sebe volt. A sacrais decubitus 30 x 13 mm-es volt. A polarizált fény hatására sebei lassan feltisztul­tak, a 7-ik kezeléstől kezdve fokozatosan kisebbekké váltak. Ekkor átmenetileg csökkent a gyógyulás üte­me, majd 40-ik therápia után a széli tasakok letapad­tak, az üreg mélysége is jelentősen csökkent. A beteg saját kérésére, családi okok miatt az 50-ik kezelés után távozott az osztályról. Ekkor sacralis és az egyik (a kisebb) jobb oldali sebe teljesen behámosodott, a másik pedig 8x 17 mm-re, a bal oldali 26x20 mm-re kisebbedett. Tapasztalatunk alapján úgy tűnik, hogy leghosz­­szabb idő után és legkevésbé a diabetes alapján ki­fejlődött elváltozások reagálnak a kezelésre. Valami­vel jobb a gyógyhajlam az arteriosclerosis obliterans talaján kialakult sebek gyógyulásánál, de a legszem­betűnőbb és leggyorsabb eredmények a postthrom­­botikus syndroma miatt kialakult ulcus crurisoknál érhetők cl. A fentiekben a poláros fénnyel való kezelésnek a krónikus sebek gyógyulására gyakorolt stimuláló ha­tását ismertettük. A gyógyulási folyamatra a kezelés tehát a legkedvezőtlenebb kórelőzmények esetén is je­lentős stimuláló hatást fejtett ki. Nyilvánvaló ezért, hogy az akut sérülések, vágott vagy zúzott sebek gyó­gyulásánál,'ahol a spontán gyógyulást gátló körülmé­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65' 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom