186079. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszavert jel fázisának kompenzálására és készülék a visszavert jel kiküszöbölésére

186079 2 A találmány tárgya berendezés fázisjelek előállí­tására visszavert jelek kiküszöböléséhez adatátvite­li rendszerekben. Ismeretes, hogy a „visszaverődés kiküszöbölése” az egyik olyan megoldás, amely lehetővé teszi két­vezetékes vonalon a kétirányú, egyidejű adatátvi­telt, például modemek (modulátorok — demodu­­látorok) segítségével. Ha a vonal mindkét végén lé­vő modem ugyanabban a frekvenciasávban sugá­roz, akkor a hasznos jel pontos vétele érdekében ki kell küszöbölni a visszaverődéseket. Ezt a visszave­rődést kiküszöbölő rendszerek úgy érik el, hogy a visszaverődést valamilyen módszerrel megbecsülik, és a becslés alapján előállított korrekciós jelet ki­vonják a vett jelből. Ezek a visszaverődések általában két részből te­vődnek össze: egyik részük helyi (lokális) visszave­rődés, melynek oka a 4 huzalos — 2 huzalos átme­netet biztosító differenciál áramkör nem megfelelő illesztése, másik részük pedig erre szuperponálódó távoli visszaverődés, azaz az átvitt jel visszaverődé­sei impedancia illesztési problémák következtében. Ezen utóbbi visszaverődéseknél a vételi oldalon frekvenciaeltolódás is fellép, azaz a távoli vissza­vert jel vivőfrekvenciája nem egyezik meg a kibo­csátott jel vivőfrekvenciájával. így, ha a kibocsátott jelet fc vivőfrekvenciával moduláljuk, a visszavert jel esetén ugyanez az fc vi­vőfrekvencia egy <p„ fáziseltolódást szenved, ahol <pn= InAfriT + (p0, Aí a visszavert jel frekvenciael­tolódása, T a mintavételezési periódusidő. Egy ilyen visszaverődés kiküszöböléséhez az kell, hogy előállítsuk a visszavert jelet ugyanazon fc vivőfrek­venciával modulálva, nT időpillanatban 9„, fázis­sal, mely <?„ fázis a visszavert jel ^„fáziseltolódásá­nak becslése. Vételkor pedig mintavételezési nT időpillanatban a vett jelből levonjuk az így előállí­tott korrekciós jelet. Az 1. ábra egy ilyen, a szakirodalomból ismert rendszert ábrázol a visszavert jel kiküszöbölésére. Adás esetén az A„ jel mint komplex mennyiségek sorozata jelenik meg, melyet 1 modulátor fc vivő­­frekvenciával modulál. A 2 differenciál áramkör biztosítja az L vonal illesztését a modem adásához és vételéhez. Az nT időpillanatban vett h„ jel két részből tevődik össze: egyrészt a hasznos jelből, mely a vonal másik végéről érkezik, másrészt a visszavert g„ jelből, melyet a következő képlettel adhatunk meg: &,= 2 A,.*r*eiMnT + fl.) (1) k ahol <pn =2nAínT + (p0, r*. pedig a visszavert jel alapsávjára vonatkoztatott mintavételezett válasz­impulzus. Vételkor 4 demodulátor segítségével történő de­­modulálás előtt a vett h„ jel minden mintájából egy korrekciós a„ jel mintáját vonjuk le 6 kivonó áram­kör segítségével, s így az e„ jel mintáit nyerjük, az e„ és an jelek komplex mennyiségek. Megjegyezzük, hogy a h„ jel egy -j- értékkel eltolt fázisú komplex jel. A fáziseltolást a 2 differenciál áramkör és a 6 kivonó áramkör közé vételi oldalra beiktatott 7 el­választó áramkör végzi. Ez az e„ jel kerül a 4 demodulátor bemenetére. Az önmagában ismert korrekciós jelet előállító 5 készülék két berendezésből tevődik össze. Az első 51 berendezés a C* együtthatóknak megfelelő jelet állítja elő a Cr' = CT + ye„V*e - y(2ttfcnT + dn) (2) összefüggésnek megfelelően, ahol a Q együtthatók komplex mennyiségek, y pedig egy pozitív, valós állandó. A második 52 berendezés a visszavert jel­nek megfelelő korrekciós jel 6n fázisának megfelelő jelet szolgáltat a $„+i =ő„ +a.Im (eX ) (3) összefüggés szerint ; itt a an jel az előállított korrek­ciós jel, a a* jel pedig ennek komplex konjugáltja, a egy valós pozitív állandó. Az 5 készülék kimenetén előállított korrekciós on jel a következő alakban írható fel: <x„ = Z q A^e j(2*knT + 6n). (4) k Egy ilyen korrekciós jelet előállító készülék leí­rása megtalálható például az IEEE Trans. Com. folyóirat 25. kötetének 1977. júliusban megjelent 7. számában, a 654-666. oldalakon. Az ilyen rendszerek elfogadhatók olyan esetek­ben, ahol lassú fázisváltozást vagy igen kicsi frek­vencia-eltolódást kell kompenzálni. Azonban, ha a fázisváltozás jelentős frekvencia-eltolódással jár, az ilyen rendszerek teljesítőképessége nem kielégí­tő. Különösen abban az esetben, amikor a hasznos jel és a visszavert jel aránya kicsi és a visszavert jel jelentős fáziseltolódást szenved, ez a kompenzálási megoldás nem kedvező. Ekkor a (3) összefüggés­ben az a állandót olyan nagyra kellene választani, hogy rossz eredményt kapnánk olyan esetekben, amikor nincs frekvencia-eltolódás. A találmány megalkotásakor az volt a célunk, hogy a fenti rendszerek említett hátrányait kikü­szöbölve lehetővé tegyük a visszavert jel kompen­zálását a visszavert jel jelentős frekvencia-eltoló­dása esetén is. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a korrekciós an jel 6n fázisát meghatározó berende­zést úgy valósítjuk meg, hogy külön állítunk elő egy a lassú fázisváltozásoknak megfelelő u„ jelet és egy a gyors fázisváltozásoknak megfelelő w„ jelet, és a teljes 6„ fázist az u„ és w„ jelek összegzésével képezzük. A találmány tehát berendezés fázisjelek előállí­tására visszavert jelek kiküszöböléséhez adatátvite­li rendszerekben, amely berendezésnek a visszavert jeleket kiküszöbölő készülékhez csatlakoztatott bemenetű első szorzó áramköre, ennek kimeneté­hez komplex mennyiség képzetes részének megfele­lő jelet előállító áramkörön keresztül egyik beme­netével csatlakoztatott második szorzó áramköre, amely második szorzó áramkör másik bemenete el­ső memóriához van csatlakoztatva, a második szorzó áramkör kimenetéhez egyik bemenetével csatlakozó első összeadó áramköre és ennek kime­netéhez csatlakozó első késleltető regisztere van, ahol az első késleltető regiszter kimenete az első összeadó áramkör másik bemenetéhez van csatla­koztatva. A találmány szerint az első összeadó áramkör kimenetéhez második összeadó áramkör 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 35 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom