186065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szennyezett folyadékok kezelésére
1 186065 2 és a szűrőberendezésnek ebben az esetben szűrőanyag utántöltője is van. A szűrőanyag zeolit ásványként célszerűen klinoptilolitot tartalmaz. A találmány szerinti eljárást példákon keresztül világítjuk meg közelebbről. 1. példa Salgótarján melletti Gyula-völgyből származó riolittufát száraz őrléssel 0,8 mm alatti szemcseméretűre őrölünk. A kőzet ásványi összetétele példánkban az alábbi (%): Na-montmorillonit 16 Klinoptilolit 35 Krisztobalit 15 Kvarc 4 Alkáli- és plagioklász földpát 23 Biotit 4 Vulkáni üveg 3 Az őrlés alkalmával adott esetben ZnS04-et adunk a kőzetanyaghoz 100 ppm mennyiségben. Az őrleményből 200 g-ot 1000 ml folyadékhoz, példánkban vezetéki ivóvízhez adunk, és 1400/perc feletti fordulatszámú, aprítószárnyas keverővei két percig nedves őrlést és keverést végzünk. Ezt követően ülepítésre kerül sor, aminek az időszükséglete nem több 10 percnél. Az így nyert tixotróp gélt elkülönítjük a leülepedett ásványi szemcséktől. Ez a gél tartalmazza a derítőszer hatóanyagát; vegyi összetétele száraz anyagra vonatkoztatva, %-ban kifejezve példánk esetében a következő: SiO 72,29 Ah O3 21,39 Fe2 O 3 0,58 CaO 0,78 MgO 0,68 Na20 2,00 K2O 2,28 A derítőanyagot szuszpenzió formájában visszük a tisztítandó folyadékba. A felhasználásig a derítőanyag tárolása, szállítása történhet gél, vagy — annak víztelenítése esetén — por alakban. 2. példa Az 1. példa szerint előállított por alakú derítőszerből 3,4 cm3 mennyiséget 50 ml vízben eloszlattunk. Az így nyert szuszpenzióból 6,8 ml-t 200 ml zavaros, vöröses árnyalatú egri leányka borhoz kevertük. Az ülepedés 10 perced később megkezdődött. A kísérletet 5 óra elteltével fejeztük be; ekkorra a derítőanyag a szennyező anyagokkal együtt éles határú csapadék alakjában leülepedett, a borminta derült, fényesen csillogó volt. A kísérletet különböző fajtájú és szennyezettségű borokkal megismételve — a derítőanyag mennyiségét szükség szerint változtatva — azt találtuk, hogy a derítési idő 1—24 óra között változott, amely idő elteltével a bor minden esetben fényesre derült. A zavarosságot okozó fehérjéket és egyéb minőségrontó anyagokat a derítőanyag hatásosan eltávolította. Vörös borok esetében a derítési eljárás természetszerűen bizonyos mértékű színezőanyag elvonással járt. A derítőanyag szükséglet általában 0,2—0,8 g/I volt. Üzemi borderítésnél az előzetes szuszpenzió készítést nem vízzel, hanerr. borral kell végrehajtani. 3. példa Magas zsír- és fehérjetartalmú (BOIj = 12000 g/m3), állati vértől vörös színű húsipari szennyvizet kezeltünk oly módon, hogy az első példa szerint készített gélből 40 ml/l mennyiséget adtunk a szennyvízhez. A keverést kővetően 1.5 perc alatt a szennyvíz derítése befejeződött, a zsír felúszott, a többi szennyeződés pedig leülepedett. 4. példa Vasipari szennyvizet tisztítottunk a találmány szerinti eljárással. A szennyvíz 3038 mg/I FeSCVeí, azonkívül kénsavat, oíajemulziót és egyéb szennyeződéseket, főleg különböző fémsókat tartalmazott. A derítés előtt a szennyví z savasságát csökkentettük. Ezt követően 40 ml/l mennyiséget keverünk a szennyvízhez az első példa szerint készített gélből. A derítés időszükséglete 8 perc volt. A vas-II szulfát tartalom 10 mg/l-re csökkent. 5. példa A találmány szerinti eljárással — 10 g/m3 derítőszer adagolással — hígtrágya kezelését végeztük. A 10 perces derítés eredményeként öntözővízként felhasználható minőségű, mikroorganizmusoktól mentes vizet nyertünk. A leülepedett iszapot besűrítettük. A Salgótarján melletti Gyula-völgyből származó mállóit, zeolitosodott riolittufa, 60®/o feletti hamutartalmú agyaggazdag salgótarjáni kőszén és mészkő őrleményéből 50:30:20 arányú keveréket készítettünk, és a sűrített iszaphoz adtuk olyan mennyiségben, hogy földnedves keverék álljon elő. Az így nyert anyag talajjavító szerként hasznosítható. A továbbiakban a találmány tárgyát képező, illetve annak foganatosítását szolgáló berendezéseket ismertetjük rajzok alapján, ahol az 1. ábra a kőzetanyag őrlése céljából kialakított őrlőberendezést mutatja a tengelyre merőleges, függőleges metszetben; a 2. ábra az őrlőberendezés egymást követő tárcsáit és azokon az őrlőkalapácsok osztását mutatja be; a 3. ábra egy őrlő kalapács nézete a berendezés tengelyének irányából; a 4. ábra egy nedvesőrlő-keverőberendezés derítőanyag gél készítésére, függőleges metszetben; az 5. ábra egy találmány szerinti szűrőberendezés függőleges metszete; a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
