186044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szárítására

1 186044 2 A találmány tárgya, eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szénhidrogén tüzelőanyag nélküli szárítá­sára, amelynek során a nedves mezőgazdasági anya­got, (biomasszát) adagolt mennyiségben szárítóban szárítjuk, majd a füstgáz- szárítmány keveréket szét­választjuk, ezután a száritmányt megőrőljük, és adott esetben az őrleményt brikettáljuk. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy a biomassza- őrlemény egy részét részáramban leválasztjuk, majd azt — célszerűen egy adagoló útján — a porégető kamrába visszük, ahol elégetjük; és, hogy az így nyert égési hőt a szárító fűtésére haszno­sítjuk. A találmány szerinti eljárás megvalósítható oly mó­don, hogy a biomassza őrleménynek tüzelőanyag cél­jára leválasztott részét először egy közbenső tárolóba visszük, és, hogy onnan szükség szerint kiadagolva égetjük el. A találmány szerinti eljárás egy további célszerű foganatositási módja szerint a szárító tüzelő­anyaga céljára kizárólag mezőgazdasági hulladék­anyagból készített őrleményt választunk le a rész­­áramban, és ezt visszük a közbenső tárolóba, míg a hasznos mezőgazdasági őrleményt, (pl. takarmányt) teljes egészében brikettáljuk. A találmány szerinti eljárás oly módon is megvaló­sítható, hogy a meglévő szénhidrogén égők porlasztó­inak cseréjével a hagyományos szénhidrogén égető­kamráknak ciklonégőkké való átalakításával végez­zük a tüzelőanyag elégését. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának a leg­fontosabb előnyei és gazdaságossági eredményei a kö­vetkezők: — a hulladék tüzelésre való áttérés beruházási költ­sége igen kicsi — a szárítás energiaköltsége az anyag nedvességé­től függően 60—70%-kal csökken — a szárítási energiát a biomasszából nyerjük, kü­lön fűtőanyag nem szükséges — a szárítmány direkt-szárítás esetén nem szennye­ződik idegen anyagokkal. A találmány szerinti eljárás műveleti lépéseinek sor­rendjét rajz alapján ismertetjük, részletesebben, ahol az 1. ábra takarmány szárításának és brikettálásának önmagában ismert technológiai lépéseit szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló takarmány szárításá­nak és brikettálásának technológiai lépéseit ábrázolja a találmány szerinti eljárás alapján. Amint az 1. ábrán látható, a takarmány alapanya­gát 1 műveleti lépés szerint összegyűjtik, aratják, szecskázzák stb. majd a szárítóhoz juttatják. Az anyagot adagolt mennyiségben juttatják be a szárító­ba a 2 műveleti lépés során, majd a 3 műveleti lépés az anyag szárítása, a 4 műveleti lépés pedig a füstgáz szá­rítmány keverékének a szétválasztása. Ezután a szárit­mányt az 5 műveleti lépésben őrlik, majd a 6 műveleti lépésben az őrleményt leválasztják, a 7 műveleti lépés­ben pedig az őrleményt brikettálják. A tüzelőanyagot, amennyiben az szénhidrogén, azaz olaj vagy gáz, úgy a további 8 műveleti lépésben tárolják (vagy földgáz esetében csővezetéken vezetik). A következő 9 műve­leti lépésben a tüzelőanyagot a tüzelőberendezéshez vezetik, és végül a 10 műveleti lépésben a tüzelőanya­got elégetik. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy az őrlemény leválasztása után, azaz a 6 műveleti lépés után az őrlemény egy részét alkalmas por-, leve­gőkeverék szállító berendezéssel egy közbenső tároló­ba vezetjük, majd innen az anyagot szabályozott ada­golóval porégető kamrába juttatjuk, és ott elégetjük. A találmány szerinti eljárás lényege egyes lépéseit az 1. ábrához hasonlítva a 2. ábra szemlélteti. A 2. áb­rán az 1—10 műveleti lépések azonosak az 1. ábrán jelzett ismert műveleti lépésekkel. Az őrleménynek a 6 műveleti lépés során történő leválasztását követően az őrlemény egy részét a következő 11 műveleti lépéssel egy közbenső tárolóba, majd onnan a 12 műveleti lé­péssel egy adagolóba juttatjuk. Az adagolóból az anyagot a következő 13 műveleti lépéssel porégető kamrába vezetjük, ahol elégetjük. A szárító fűtését a fentiek értelmében egyaránt végezhetjük a hagyomá­nyos 8. 9, 10 eljárási lépésekkel, vagy pedig a talál­mány szerinti 11, 12, 13 műveleti lépések szerinti por­­tüzeléssel. A találmány szerinti eljárás nedves mező és erdő­­gazdasági hulladékok szárítására és brikettálására is alkalmas. Ebben az esetben a hulladékot bálabontás­sal és aprítással készítjük elő, ezután tároljuk, majd egy szárító adagolójába juttatjuk, ahonnan a szárí­tandó közeg végighalad a szárítón, azaz a 3 műveleti lépésen, majd ezek után a 2. ábrán vázolt további technológiai lépéseken, minek következtében az anyag egy része készáruvá, egy része pedig fűtőanyag­gá válik. Értékes takarmánynövény szárítását célszerűen úgy végezzük, hogy az üzemidő egy részében az értéktele­nebb hulladékot dolgozzuk fel, és olyan mennyiség­ben tároljuk azt, hogy az üzemidő másik felében szá­rított értékes növény szárítására szükséges tüzelő­anyagot kizárólag a kevésbé értékes hulladék bio­massza szárítása és őrlése során nyert tüzelőanyagból, ill. annak elégetésével hozzuk létre. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szén­­hidrogén tüzelőanyag szárítására, amelynek során a nedves mezőgazdasági anyagot, (biomasszát) adagolt mennyiségben, szárítóban szárítjuk, majd a füstgáz szárítmány keveréket szétválasztjuk, ezután a szárit­mányt megőrőljük, és adott esetben az őrleményt bri­kettáljuk, azzal jellemezve, hogy a biomassza őrle­mény egy részét részáramban leválasztjuk, majd ezt a leválasztott részt — célszerűen egy adagoló útján, — porégető kamrába visszük, ahol elégetjük, és, hogy az így nyert égési hőt a szárító fűtésére hasznosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a biomassza őrlemény­nek tüzelőanyag céljára leválasztott részét először egy közbenső tárolóba visszük, és, hogy a közbenső táro­lóban lévő anyagot szükség szerint kiadagolva égetjük el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljá­rás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyag céljára mezőgazdasági hulladékanyag­ból készített őrleményt választunk le a részáramban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 i 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom