186044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szárítására
1 186044 2 A találmány tárgya, eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szénhidrogén tüzelőanyag nélküli szárítására, amelynek során a nedves mezőgazdasági anyagot, (biomasszát) adagolt mennyiségben szárítóban szárítjuk, majd a füstgáz- szárítmány keveréket szétválasztjuk, ezután a száritmányt megőrőljük, és adott esetben az őrleményt brikettáljuk. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy a biomassza- őrlemény egy részét részáramban leválasztjuk, majd azt — célszerűen egy adagoló útján — a porégető kamrába visszük, ahol elégetjük; és, hogy az így nyert égési hőt a szárító fűtésére hasznosítjuk. A találmány szerinti eljárás megvalósítható oly módon, hogy a biomassza őrleménynek tüzelőanyag céljára leválasztott részét először egy közbenső tárolóba visszük, és, hogy onnan szükség szerint kiadagolva égetjük el. A találmány szerinti eljárás egy további célszerű foganatositási módja szerint a szárító tüzelőanyaga céljára kizárólag mezőgazdasági hulladékanyagból készített őrleményt választunk le a részáramban, és ezt visszük a közbenső tárolóba, míg a hasznos mezőgazdasági őrleményt, (pl. takarmányt) teljes egészében brikettáljuk. A találmány szerinti eljárás oly módon is megvalósítható, hogy a meglévő szénhidrogén égők porlasztóinak cseréjével a hagyományos szénhidrogén égetőkamráknak ciklonégőkké való átalakításával végezzük a tüzelőanyag elégését. A találmány szerinti eljárás alkalmazásának a legfontosabb előnyei és gazdaságossági eredményei a következők: — a hulladék tüzelésre való áttérés beruházási költsége igen kicsi — a szárítás energiaköltsége az anyag nedvességétől függően 60—70%-kal csökken — a szárítási energiát a biomasszából nyerjük, külön fűtőanyag nem szükséges — a szárítmány direkt-szárítás esetén nem szennyeződik idegen anyagokkal. A találmány szerinti eljárás műveleti lépéseinek sorrendjét rajz alapján ismertetjük, részletesebben, ahol az 1. ábra takarmány szárításának és brikettálásának önmagában ismert technológiai lépéseit szemlélteti, a 2. ábra az 1. ábrához hasonló takarmány szárításának és brikettálásának technológiai lépéseit ábrázolja a találmány szerinti eljárás alapján. Amint az 1. ábrán látható, a takarmány alapanyagát 1 műveleti lépés szerint összegyűjtik, aratják, szecskázzák stb. majd a szárítóhoz juttatják. Az anyagot adagolt mennyiségben juttatják be a szárítóba a 2 műveleti lépés során, majd a 3 műveleti lépés az anyag szárítása, a 4 műveleti lépés pedig a füstgáz szárítmány keverékének a szétválasztása. Ezután a száritmányt az 5 műveleti lépésben őrlik, majd a 6 műveleti lépésben az őrleményt leválasztják, a 7 műveleti lépésben pedig az őrleményt brikettálják. A tüzelőanyagot, amennyiben az szénhidrogén, azaz olaj vagy gáz, úgy a további 8 műveleti lépésben tárolják (vagy földgáz esetében csővezetéken vezetik). A következő 9 műveleti lépésben a tüzelőanyagot a tüzelőberendezéshez vezetik, és végül a 10 műveleti lépésben a tüzelőanyagot elégetik. A találmány szerinti eljárás újdonsága abban van, hogy az őrlemény leválasztása után, azaz a 6 műveleti lépés után az őrlemény egy részét alkalmas por-, levegőkeverék szállító berendezéssel egy közbenső tárolóba vezetjük, majd innen az anyagot szabályozott adagolóval porégető kamrába juttatjuk, és ott elégetjük. A találmány szerinti eljárás lényege egyes lépéseit az 1. ábrához hasonlítva a 2. ábra szemlélteti. A 2. ábrán az 1—10 műveleti lépések azonosak az 1. ábrán jelzett ismert műveleti lépésekkel. Az őrleménynek a 6 műveleti lépés során történő leválasztását követően az őrlemény egy részét a következő 11 műveleti lépéssel egy közbenső tárolóba, majd onnan a 12 műveleti lépéssel egy adagolóba juttatjuk. Az adagolóból az anyagot a következő 13 műveleti lépéssel porégető kamrába vezetjük, ahol elégetjük. A szárító fűtését a fentiek értelmében egyaránt végezhetjük a hagyományos 8. 9, 10 eljárási lépésekkel, vagy pedig a találmány szerinti 11, 12, 13 műveleti lépések szerinti portüzeléssel. A találmány szerinti eljárás nedves mező és erdőgazdasági hulladékok szárítására és brikettálására is alkalmas. Ebben az esetben a hulladékot bálabontással és aprítással készítjük elő, ezután tároljuk, majd egy szárító adagolójába juttatjuk, ahonnan a szárítandó közeg végighalad a szárítón, azaz a 3 műveleti lépésen, majd ezek után a 2. ábrán vázolt további technológiai lépéseken, minek következtében az anyag egy része készáruvá, egy része pedig fűtőanyaggá válik. Értékes takarmánynövény szárítását célszerűen úgy végezzük, hogy az üzemidő egy részében az értéktelenebb hulladékot dolgozzuk fel, és olyan mennyiségben tároljuk azt, hogy az üzemidő másik felében szárított értékes növény szárítására szükséges tüzelőanyagot kizárólag a kevésbé értékes hulladék biomassza szárítása és őrlése során nyert tüzelőanyagból, ill. annak elégetésével hozzuk létre. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás nagy nedvességtartalmú biomassza szénhidrogén tüzelőanyag szárítására, amelynek során a nedves mezőgazdasági anyagot, (biomasszát) adagolt mennyiségben, szárítóban szárítjuk, majd a füstgáz szárítmány keveréket szétválasztjuk, ezután a száritmányt megőrőljük, és adott esetben az őrleményt brikettáljuk, azzal jellemezve, hogy a biomassza őrlemény egy részét részáramban leválasztjuk, majd ezt a leválasztott részt — célszerűen egy adagoló útján, — porégető kamrába visszük, ahol elégetjük, és, hogy az így nyert égési hőt a szárító fűtésére hasznosítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy a biomassza őrleménynek tüzelőanyag céljára leválasztott részét először egy közbenső tárolóba visszük, és, hogy a közbenső tárolóban lévő anyagot szükség szerint kiadagolva égetjük el. 3. Az 1. vagy 2. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosításának módja, azzal jellemezve, hogy a tüzelőanyag céljára mezőgazdasági hulladékanyagból készített őrleményt választunk le a részáramban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 i 60 65 3
