186038. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő falazat

186038 2 A találmány hőszigetelő falazat hagyományos épí­tőanyagokból, például: téglából, égetett vagy öntött falazóblokkból stb., amely soronként futóba vagy kö­tésbe rakott elemekből áll. Az építőiparnak az utóbbi évtizedekben bekövetke­zett fejlődése azt eredményezte, hogy az épületek nagy része, főleg a térhatároló és térelosztó szerkeze­tek egyre inkább egydarabban mozgatható és beépít­hető építőelemek segítségével készülnek. A nagyele­mes építésmód tette lehetővé a korszerű, ún. iparosí­tott építési technológiák kifejlődését és elterjedését. A nagyelemes építési rendszerek egyre szélesebb kö­rű alkalmazása ellenére sem vesztette el a jelentőségét azonban a téglából vagy tégla jellegű kisméretű falazó blokkokból való építkezés. Elsősorban a kisméretű családi és hétvégi házak, általában pedig a kis szint­számú — gyakorlatilag az egy- és kétszintes — épüle­tek esetében a falazásos építési mód ma is kézenfekvő, sőt gazdaságosnak is mondható, mivel a helyszíni épí­tési munka nagy teherbíró képességű emelőgépek használata nélkül, egyszerű eszközökkel hajtható vég­re. Emellett a nagyelemes módszerrel készülő és álta­lában nagy szintszámú épületeknek is szinte mindig vannak olyan részei, amelyeket legelőnyösebben fala­zásos módszerrel lehet előállítani. A hagyományos falazásos építési mód többezer éves múltra tekint vissza, és legfőbb előnye az, hogy igen egyszerű, kis méretű, kézzel mozgatható és be­építhető falazó idomok felhasználásával gyakorlatilag minden szükséges építési feladat végrehajtható. Ked­vező az is, hogy a falazó idomok legnagyobb részét minden helyszíni megmunkálás nélkül föl lehet hasz­nálni, elenyésző hányadukat kell pl. felezés segítségé­vel méretre alakítani. A falazásos építési mód a fentiekben említett elő­nyök ellenére hátrányokkal is jár. Ezek egyike az aránylag nagy élőmunka szükséglet, a másik pedig a falazó idomokból készült térhatároló és térosztó szer­kezetek csekély hőszigetelő képessége. Már évtizedekkel ezelőtt fölismerték, hogy a tömör égetett agyagtégla eredendően gyenge hőszigetelő ké­pessége levegő rétegekkel megjavítható. A falazó ido­mokban ugyanis célszerű légjáratokat kialakítani, mi­vel a levegő hőszigetelő képessége nagyobb, mint az égetett agyagé. Ebből a meggondolásból születtek a különböző soklyukú téglák, iker-sejttéglák, valamint a különböző méretű és keresztmetszetű kiképzésű kézi falazó blokkok. Az ilyen falazó idomok alkalmazása javítja ugyan a hőszigetelő képességet, de teljes értékű hőszigetelő fa­lazat kialakítását mégsem teszi lehetővé. A trópusi és szubtrópusi éghajlattal bíró országokat leszámítva ugyanis a legtöbb állam építési előírásai szigorú hőszi­getelési követelményeket támasztanak. A legfonto­sabb ezek közül az, hogy a falazat fajlagos hőátbocsá­tási tényezőjének nem szabad 0,7 W/mK-nél na­gyobbnak lennie. A szigorú hőtechnikai előírásokat járulékos hőszi­getelési intézkedések nélkül csak akkor lehet betarta­ni, ha a falazat vastagságát a statikai és épületszerke­zeti szempontból indokolt méreteket meghaladóan je­lentős mértékben megnövelik. A falazatoknak indo­kolatlan módon történő megvastagítása azonban je­lentős gazdasági hátránnyal jár. Történtek kezdeményezések annak érdekében, hogy a falazatok indokolatlan megvastagítását el le­hessen kerülni. Az ilyen természetű javaslatok lénye­ge, hogy kőzetgyapot lemezből vagy más alkalmas, 5 nagy hézagtérfogatú szigetelő anyagból a falazat kül­ső részén hőszigetelő réteget képeznek ki, amelyet a falazathoz általában valamilyen léckerettel rögzíte­nek, kívülről pedig védőburkolattal — pl. azbesztce­ment borítással — látnak el. 1ÍJ Egy másik ismert megoldás értelmében a teherhor­dó falazat külső oldalán pl. élére állított válaszfaltég­lákból külön kiegészítő falat húznak föl, és ez, vala­mint a teherhordó falazat közé helyezik el általában lemezek vagy táblák formájában a szigetelő anyagot. ,ÍJ A fentiekben említett ismert megoldásoknak több hátránya van. A legfőbb ezek között az, hogy a hőszi­getelés elkészítését nem lehet a teherhordó fal építésé­vel egyidőben végrehajtani. A szigetelő réteg beépítés általában utólagos állványozást kíván, ami az élő­­(l munka szükségletet további jelentős mértékben nö­veli. Kedvezőtlen az is, hogy a járulékos hőszigetelés ki­alakítása egyrészt költséges, másrészt a szokványos kőműves munkát meghaladó szakértelmet követel.-Részben ezen hátrányok kiküszbölésére az utóbbi években terjedtek el azok az öntött vagy préselési technológiával készült falazó elemek könnyűbeton­ból, salakbetonból stb., amelyekben különböző üre­geket képeznek ki. Ilyen megoldást mutat be az 1 564 714 Ijsz-mú angol szabadalmi leírás, ahol az üre­geket poliuretán, polisztirol vagy más szigetelő anyag tölti ki. Legújabban már kerámiából is készítenek ha­sonló építőelemeket, falazóblokkokat. Ezeknél az üregekbe a helyszínen egyenként helyezik be a szigete­kii lő anyag darabkákat. Az ilyen és hasonló célú, anyagában porózus jó szi­getelő képességű elemek elterjedésének nagy akadá­lya, hogy gyártásukhoz új formák, szerszámok, gyár­tósorok, vagyis nagyobb beruházás szükséges.-ni A találmány célja olyan hőszigetelő falazat kifej­lesztése, amely a meglevő hagyományos téglagyári termékek fölhasználásával, és hagyományos falazási módszerekkel lehetővé teszi a szigorú hőtechnikai kö­vetelményeket kielégítő előírások betartását. Feladata 'i1; a találmánynak ezen belül annak megvalósítása is, hogy a hőszigetelés a falazással egyidőben legyen elké­szíthető, a falazat szerves részét képezze, kialakítása pedig egyszerű eszközökkel és módszerekkel minden különösebb szakértelem nélkül megvalósítható le- 50 gyen. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy műanyag habból, pl. polisztirol habból készülő és a falazó idomok méretéhez alkalmazkodó lemezcsíko­kat igen egyszerűen be lehet iktatni a falazó idomok 55 közé, és ezáltal a falazatnak jelentős mértékben meg­növelt hőgátló képességet lehet kölcsönözni. A találmányi gondolathoz tartozik az is, hogy a tég­lából vagy falazó blokkból rakott idomsorok közé a habanyagú szigetelő réteget oly módon lehet beiktat­ni ) ni, hogy ezáltal a falazó idomok rakási rendje nem változik meg. A találmány hőszigetelő falazat hagyományos épí­tőanyagokból, például téglából, égetett vagy öntött falazóblokkokból stb., amely soronként futóba és kö­­ü5 tésbe rakott építőelemekből áll, oly módon van kiala-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom