186024. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új karbonsavamidok előállítására

1 2 végezhetjük. Az utólagos halogéneltávolítást célszerűen oldó­szerben, így metanolban, etanolban, etil-acetátban, jégecetben vagy dimetil-formamldban katalitikusán gerjesztett hdirogénnel, például hidrogénnel platina vagy palládiumszén jelenlétében, 0 és 75 °C között, előnyösen szobahőmérsékleten és 1-5 bar hidrogén - gáz nyomáson hajthatjuk végre. Az utólagos hidrolízist célszerűen sav, így sósav, kénsav, foszforsav, polifoszforsav vagy trifluor-ecet­­sav jelenlétében vagy bázis, így nátrium-hidroxid vagy kálium-hidroxid jelenlétében alkalmas oldószerben, így vízben, etanolban, vizes etanolban, vizes izopropa­­nolban vagy víz és dioxán elegyében magasabb hőmér­sékleten, például a reakcióelegy forráspontján végez­hetjük. Ezt a műveletet valamilyen nitrittel, például nátrium-nitrittel, sav, így kénsav jelenlétében — amely célszerűen egyidejűleg oldószerként is szolgál - 0 és 50 °C között valósíthatjuk meg. Az utólagos alkoholi­­zist célszerűen hidrogén-halogenid, előnyösen hidro­­génklorid jelenlétében 20 °C és az alkalmazott alko­hol forráspontja között játszatjuk le. Az utólagos redukálást előnyösen fémhidriddel, például komplex fémhidriddel, így lítium-alumínium­­-hidriddel alkalmas oldószerben, így dietil-éterben, tetrahidrofuránban vagy dioxánban 0 és 100 ° között, előnyösen 20 és 60 °C között hajtjuk végre. A hidroxi-metil-csoportnak halogén-metil-csoport­­tá való utólagos átalakítását halogénezőszerrel, így tionil-kloriddal, foszfor-trikloriddal, foszfor-tribro­­middal vagy foszfor-pentakloriddal oldószerben, így metilén-kloridban, széntetrakloridban, benzolban vagy nitrobenzolban, majd ezt követően malonsav­­-észterrel, például malonsav-dietil-észter-alkálifémsó­­val 0 és 100 °C között, előnyösen 20 és 50 °C között való reagáltatással végezzük. Az utólagos hidrolízist és dekarboxilezést célsze­rűen sav, így sósav, kénsav, foszforsav, polifoszforsav vagy trifluor-ecetsav jelenlétében, alkalmas oldószer­ben, így vízben, etanolban, vizes etanolban, vizes izo­­propanolban vagy víz és dioxán elegyében magasabb hőmérsékleten, például a reakcióelegy forráspontján végezzük. Egy szulfonsav-hidrazjd - amelyet egy megfelelő hidrazinnak megfelelő reakcióképes karbonsav-szár­mazékkal való reagáltatásával kapunk - utólagos disz­­proporcionálását bázis, így nátrium-karbonát jelenléT tében oldószerben, így etilén-glikolban 100 és 200 °C között, előnyösen 160-170 °C-on hajtjuk végre. Az 1 általános képletű vegyületek átalakíthatok addiciós sóik, elsősorban szervetlen vagy szerves sa­vakkal vagy bázisokkal alkotott fiziológiailag elvisel­hető sóikká. Savként például sósavat, hidrogén-bro­­midot, kénsavat, foszforsavat, tejsavat, citromsavat, borkősavat, borostyánkősavat, maleinsavat vagy fu­­mársavat és bázisként nátrium-hidroxidot, kálium­­■hidroxidot vagy dklohexll-amint használhatunk. A II-től XIV-ig terjedő általános képletekkel jel­zett kiindulási vegyületek részben az irodalomból ismertek, illetve ismert módszerek szerint állíthatók elő. Például egy olyan II általános képletű vegyületet, amelynek képletében A egy kötést képvisel, egy meg­felelő nitrovegyület redukálásával állíthatunk elő, pél­dául katalitikusán gerjesztett vagy naszcens hidro­génnel vagy nátrium-ditionittal vagy Hofmann-, Curtlus-, Lossen- vagy Schmldt-lebontással megfelelő vegyületből. Például egy olyan II általános képletű vegyületet, amelynek képletében A vinilidéncsoportot jelent, illetve tutomer ketiminjét egy megfelelő nitrilnek megfelelő Grignard- vagy lítium-vegyülettel való rea­gáltatásával és ezt követő hidrolízissel, vagy egy meg­felelő ketonnak megfelelő aminnal títán-tetraklorld jelenlétében való reagáltatásával készíthetünk. Egy III általános képletű vegy illettel, illetve egy reakcióképes származékával, elsősorban savkloridjával való további reakcióhoz egy szerves fémtartalmú ketimin-komplex is felhasználható. Például egy olyan II általános képletű vegyületet, amelynek képletében A egy kötéstől és egy vinilidén­­csoporttól eltérő, úgy állíthatunk elő, hogy egy meg­felelő njtrilt lítium-alumínium-hidriddel redukálunk, egy megfelelő nitrilt megfelelő Grignard- vagy lítium­­-vegyülettel reagáltatunk és adott esetben lítium-alu­mínium-hidriddel redukálunk vagy ketiminné hidroli­­zálunk, és ezt katalitikusán gerjesztett hidrogénnel komplex fémhidriddel ’/agy naszcens hidrogénnel re­dukáljuk, egy megfelelő ftálimidvegyületet hidroli­­záunk, illetve hidrazinolizálunk, egy megfelelő ketont ammónlum-formiáttal reagáltatunk, majd hidrolízist végzünk, vagy ammóniumsóval nátrium-ciano-bórhid­­rld jelenlétében reagáltatjuk, egy megfelelő oximot lítium-alumínium-hidriddel, katalitikusán gerjesztett vagy naszcens hidrogénnel redukálunk, egy megfelelő N-benzil- vagy N-l-fenil-etil-Schiff-bázist redukálunk, például komplex fémhidriddel éterben vagy tetrahid­rofuránban -78 °C és az alkalmazott oldószer forrás­pontja között, majd a benzjl- vagy 1-fenil-etil-csopor­­tot katalitikus hidrogénezéssel lehasítjuk, egy megfe­lelő alkoholt kálium-daniddal kénsavban Ritter-reak­­ciónak vetünk alá, vagy egy megfelelő vegyületet Hofmann-, Curtjus-, Lossen- vagy Schmidt-lebontás­­nek vetünk alá. Egy így kapott olyan II általános kép­letű amint, amely királis centrummal rendelkezik, ra­­cemáthasítással, például optikailag aktív savakkal al­kotott diasztereomer sók frakclonált kristályosításá­val és a sók ezt követő megbontásával vagy diaszto­­mer vegyületek képzésével, ezek elválasztásával és enantiomerjeikre való szétválasztásával választhatunk szét. Továbbá egy II általános képletű optikailag aktív amin előállítható egy megfelelő ketiminnek komplex bór- vagy alumínium-hidriddel — amelyben a hidrid­­hidrogénatomok egy részét optikailag aktív alkohol­csoportok helyettesítik - való enantio-szelektív redu­kálásával vagy hidrogénnel alkalmas királis hidrogéne­ző katalizátor jelenlétében, illetve analóg módon megfelelő N-benzil- vagy adott esetben optikailag ak­tív N-l-fenil-Schiff-bázisból kiindulva és adott eset­ben végül a benzil- vagy 1-fenetil-csoport lehasításá­­val. 01yat\ II általános képletű vegyületet, amelynek képletében ÏL» kevés szénatomos alkilcsoportot je­lent, egy megfelelő N-adl-vegyület redukálásával, pél­dául lítium-alumínium-hidrid segítségével állíthatunk elő. A kiindulási anyagként használt IV és VI1-X álta­lános képletű vegyiileteket egy megfelelő aminnak megfelelő karbonsavval, illetve reakcióképes szárma­zékával való reagáltatásával és adott esetben ezt köve­tő hidrolízissel állíthatjuk elő. Egy Vili általános kép­letű vegyületet egy megfelelő vegyület Frledel-Crafts-186.024 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom