186018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orto-fenilén-diamin előállítására

186018 alatti adagolóedényből 28 g cseppfolyós ammóniát. Az edény tartalmát keverés közben 100 °C-ra melegí­tettük. 40 mg, 10% palládiumot tartalmazó, aktív­­szén-hordozóra felvitt katalizátort 10 g vízben szusz­­pendáltunk és beleöntöttük a 0,2 dm3 térfogatú hidro­génező reaktorba, amelyet fűtőköpennyel és perforált lemezes gázelosztóval láttunk el. A katalizátort gázke­veréssel tartottuk szuszpenzióban. A reaktor hőmér­sékletét 130°C-ra, nyomását 100 bar-ra szabályoz­tuk, majd az o-nitro-anilint, ammóniát és vizet tartal­mazó elegyet nitrogén nyomás segítségével átnyomtuk a hidrogénező reaktorba. 40 perc reakcióidő után a hidrogéngáz betáplálását megszüntettük, a reaktort nyomásmentesítettük, majd a reakcióelegy ammónia­tartalmát kiforraltuk. Ezután a reaktor tartalmát le­engedtük, a katalizátort szűréssel eltávolitottuk. A melegen telített vizes oldatból hűtéssel 8 g kristályos o-fenilén-diamint különítettünk el, amelynek olvadás­pontja szárítás után 101 °C volt. Az anyalúg bepárlá­­sával további 2,6 g 98 °C olvadáspontú terméket kap­tunk. 2. példa 17, 2 2-nitor-4-klór-anilinhoz az 1. példában leírt módon 18 g vizet és 28 g cseppfolyós ammóniát ad­tunk keverés közben 100°C-on. Az 1. példa szerinti hidrogénező reaktorba 100 mg 10% palládiumot tar­talmazó aktív szén-hordozós katalizátor 10 g vízzel készült szuszpenzióját adtuk be. A hidrogénezést az 1. példában leírt módon 60 percig végezve, a reaktor nyomásmentesítése, az ammónia kiforralása és a ka­talizátor kiszűrése után a vizes oldatból kristályosítás­sal 8,5 g o-fenilén-diamint különítettük el. Az anyalú­got háromszor extraháltuk egyenként 20 ml kloro­formmal. A kloroformos oldat bepárlása után továb­bi 2 g o-fenilén-diamint kaptunk. A vizes fázisból be­­párlás után 5 g kristályos ammónium-kloridot különí­tettünk el. 3. példa 15,8 g o-klór-nitro-benzolt 120 ml térfogatú saválló acélból készült autoklávba vittünk be. Hozzáadagol­tunk 30 g cseppfolyós ammóniát és 8 g vizet. Az au­­toklávot rázás közben 220 °C-ra hűtöttük. Az 1. pél­da szerinti hidrogénező reaktorba 80 mg 5% palládiu­mot tartalmazó, aktív szén hordozós katalizátor 20 g vízzel készített szuszpenzióját adagoltuk. A hidrogén­gáz áramlásának megindítása, a 140 °C reakcióhő­mérséklet és a 100 bar nyomás beállítása után az ami­­nálási reakcióelegyet átnyomattuk a hidrogénező re­aktorba. 40 perc reakcióidő elteltével a gázáramot megszüntettük, az ammóniát kiforraltuk, a meleg re­­akcióelegyből a katalizátort szűréssel elválasztottuk, majd a szürletet ötször 20 ml benzollal extraháltuk. A benzolos oldat bepárlásával 10,2 g 99 °C olvadáspon­tú o-fenilén-diamint különítettünk el. 4. példa A 3. példa szerinti aminálást és hidrogénezést 19,3 g 2,5-diklór-nitro-benzol felhasználásával végeztük. Az amináláshoz 30 g cseppfolyós ammóniát és 8 g vizet használtunk. Az aminalás reakcióhőmérséklete 200 °C, reakcióideje 20 perc volt. A hidrogénezéshez 200 mg 10% palládiumot tartalmazó aktívszén-hor­­dozós katalizátor 20 g vÍ2:zel készült szuszpenzióját - használtuk. A hidrogénezést 120 °C-on és 80 bar nyo­máson 60 percig végeztük. Az ammóniamentesített re­akcióelegyet a katalizátor kiszűrése után 1,2-diklór­­-etánnal extraháltuk. Az extrakcióhoz háromszor 20 ml oldószert használtunk. Az oldószerből bepárlással 10,3 g 100 °C olvadáspontú o-fenilén-diamint különí­tettünk el. A vizes fázisból bepárlással 10,1 g ammó­nium-kloridot kaptunk. 5. p élda A mellékelt folyamatábra szerinti berendezésben folyamatos o-fenilén-diamint előállítást végeztünk. A 6 adagolószivattyúval óránként 1000 g 2,5-diklór-nit­ro-benzol olvadékot, a 7 adagolószivattyúval órán­ként 2300 g 80%-os vizes, ammóniaoldatot adagol­tunk a 200 °C-ra fűtött, olajba merülő 2 dm3 térfoga­tú csőreaktorba. A reaktorból távozó elegyet 130 °C- ra hűtöttük és átnyomattuk a 11 hidrogénező reaktor­ba, amelynek hőmérsékletét a köpenyben nyomás alatt tartott forró vízzel 130 °C-on tartottuk. A reak­torba óránként 8 g 10% palládiumot tartalmazó, ak­­tívszén-hordozós katalizátor 1100 ml vízzel készített szuszpenzióját adagoltuk be a 8 adagolószivattyú se­gítségével. A reaktor nyomása 150 bar volt. A 12 sze­parátorból elvezetett folyadékfázist a 14 kiforralóban ammóniamentesítettük, majd a katalizátort a 17 szű­rőn elválasztottuk és ismételt felhasználásra visszave­zettük. A termék melegen telített vizes oldatából a 15 ellenáramú folyamatos ex traktorban óránként 1500 ml recirkuláló 1,2-triklór-etánnal extraháltuk az o-fe­­nilén-diamint. A 16 kristályosító és a 18 szűrő segítsé­gével levegőn történő szárítás után óránként 530 g o­­-fenilén-diamint választottunk el, amelynek olvadás­pontja 100 °C volt. A vizes ammónium-klorid oldatot a 19 tartályban gyűjtöttük össze. Ebből az oldatból bepárlással 1000 ml-enként 280 g kristályos ammóni­um-kloridot kaptunk. 6. példa Az 5. példa szerinti berendezésben óránként 820 g o-klór-nitro-benzol, 2300 g 80%-os ammónia, 6 g 5% palládiumot tartalmazó aktívszén-hordozós katalizá­tor 1100 ml vizes szuszpenzió és 1500 ml recirkuláló 1,2-diklór-etán extrahálószer betáplálással, az aminá­­ló reaktorban 220 °C, a hidrogénező reaktorban 150 °C hőmérséklet és 150 bar nyomás alkalmazásá­val, az 5 példában leírt módon óránként 543 g o-feni­lén-diamint sikerült elkülöníteni, amelynek 101 °C volt az olvadáspontja. Az eljárás előnyei 1. A vizes ammónia jelenléte kiküszöblhetővé teszi a tűzveszélyes oldószerek használatát. 2. A klór hidrogenolizisének biztosításához egyéb­ként is szükséges ammónia a közeg megfelelő pH érté­kének beállítása mellett a homogén reakcióelegyet is biztosítja. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom