186006. lajstromszámú szabadalom • Elektróda ívkemencékhez

1 136 006 2 A találmány tárgya elektróda ívkemencéhez, amely elektróda egy felső fémből készült szelvényből, és egy alsó szénből készült elfogyó szelvényből áll, amely szelvények lényegében hengeralakúra vannak kiké­pezve és egymással vagy közvetlenül vagy pedig csava­rozható csőkapcsoló vagy hasonló kötőelem segítsé­gével vannak összekapcsolva. A felső szelvénybe egy folyadékkal működtetett hűtőszerkezet is el van he­lyezve, amely tartalmaz egy előremenő és egy vissza­futó csatornát, továbbá a felső szelvény előnyösen an­nak alsó tartománya egy további hőálló réteggel van védve. ívkemencékben egészen a legutóbbi időkig elektro­­acél, réz, korund, kobalt, szilícium stb. előállításához grafitelektródát alkalmaztak az áram megfelelő veze­tésére. Általában egy ilyen elektródasor több, egy­mással csavarozható csőkapcsoló vagy valamilyen ha­sonló kötőelem segítségével összekapcsolt elektróda egységből van kialakítva. Gyakran három ilyen elekt­ródasort is el kell helyezni kemencénként a nagy hő­mérsékleten lejátszódó olvasztó eljárásoknál. Ismeretes olyan összetett elektróda is, amely tartal­maz egy fémrészt, amelyre csavarozahtóan, például csőkapcsolóval vagy hasonlóval egy elemi szénből ké­szült csúcs van kiképezve, olyan, amely ívkemencék­ben is működtethető. A DE 1 565 751 sz. közrebocsátási iratban egy olyan elektróda van ismertetve villamos ívkemencékhez, amely egy felső fémből készült fejrészből és egy alsó fémből készült fejrészből áll, és ezek villamos vezeté­kek segítségével vannak egymással összekapcsolva, továbbá tartalmaz még az elektróda egy ezekre a veze­tékekre és az alsó fejrészre csatlakoztatott kerámia ré­teget és egy, az alsó fejrészre kicserélhetően felerősí­tett elektróda-csúcsot. A DE 2845 367 sz. közrebocsátási irat egy olyan elektródát ismertet, amely magába foglal egy, egy el­ektróda tartókarra felerősített hengeres alakú befogó elemet, egy erre a befogó elemre erősített, az elektró­da áramát vezető hűtőrendszert, amely hűtőrendszer szabad végén egy menetes rész van kiképezve, amelyre az elektróda felcsavarozható, továbbá tartalmaz az elektróda még egy hőárnyékoló elemet is, amely a hű­tőrendszer a kemence hőhatásának erősen kitett részét védi azáltal, hogy azt a térben a megfelelő helyzetben tartja. A 12573 sz. Európa-bejelentésben egy olyan elekt­ródakombináció van leírva, ahol a fémrész oldalt kí­vül elhelyezett érintkezői a fém hűtőrendszertől szige­teken vannak csapágyazva. A fém hűtőrendszer alsó részében egy horgokkal biztosított kerámia védőréteg van kiképezve, amely körülbelül a csavarozható cső­kapcsoló magasságáig van kialakítva, amely csava­rozható csőkapcsoló egy elemi szénből készült résszé! van összekapcsolva. Az ezen az elven működő összetett elektródák már régóta ismeretesek. Erről ad hírt például az 1912-ben bejelentett DE 268660 sz. szabadalmi leírás részlete­sen. A ma szokásos kombinációs elektródáknál jelentős veszteségek lépnek fel a szénben, többek között az ol­daloxidáció miatt is. Ott ahol a teljes elektróda szén bői van kiképezve, próbálkoztak azzal is, hogy az elektródára védőréteget vittek fel kerámiából vagy fémből, hogy ezt a nemkívánatos jelenséget megelőz zék. Ezeknek a megoldásoknak azonban a tapasztala­tok alapján a hatásfoka csak korlátozott és ezen belül meglehetősen megdrágítja az elektródát. Az előbbiekben már említett összetett elektródánál 5 amely fémrészből és a fémrészre csavarozott szén részből áll, az elektróda konstrukciójától és a fém­résznek a kemencébe benyúló hosszától függően bizo­nyos mértékig elkerülhető az oldaloxidáció. De ez az elektróda kialakítás is további minőségjavításra szo- 10 rul, mind az oldaloxidáció, mind pedig a csúcson ke­letkező oxidációs veszteségek következtében. További igény van arra is, hogy javulást lehessen elérni a fém­rész és a szénrész optimális üzemi viszonyaiban, vala­mint abban, hogy az elektróda kevésbé legyen töré- 15 kény és zavarérzékeny. A találmány feladatát abban látja, hogy egy olyan elektródát valósítson meg ívkemencékhez, ahol a fém­rész és a szénanyag úgy van egymáshoz illesztve, hogy az elektróda zavarérzékenysége lényegesen lecsökken- 2fj jen. Különösen arra kívánunk a találmány szerinti elektródával súlyt helyezni, hogy az oldaloxidáció kö­vetkeztében jobban fogyó szén mennyiségét valamint a nagy törési hányadot még különleges nagy áramra igénybevett elektródák esetében is lecsökkentsük. 25 Ezáltal lecsökken az elektród kiesési ideje, egyszerű­södik a szén rész előállítási módja, amely szén az elektróda alsó részében van elhelyezve. A találmány szerinti elektróda lényege abban van, hogy az alsó szelvény egy finomszemcsés, hőálló nagy 30 grafittartalmú szénből van kiképezve, amely szénnek a sűrűsége legalább 1,7-103 kg/m3 Az alsó szelvény a felső, általában fémből készült szelvénnyel egy csavarozható csőkapcsoló segítségével van összekapcsolva, amely fémből, előnyösen öntött- 35 vasból vagy rézből, de leginkább grafitból van kiké­pezve. A csavarozható csőkapcsoló helyett más kötési mód is alkalmazható a felső fémszelvény összekap­csolására az alsó szelvénnyel. A felső fémrész általá­ban egy folyadékkal működtetett hűtőrendszerrel is el 40 van látva, amely legalább egy előremenő és egy vissza­futó csatornát foglal magába. A hűtőberendezésnek legalább a bevezető csatornája egészen a csavarozható csőkapcsoló felső tartományáig elér, amely megoldás különösen előnyösnek mutatkozott. Adott esetben 45 azonban lehetőség van arra is, hogy a hűtőközeget a csavarozható csőkapcsolón is átáramoltassuk. A találmány szerinti elektróda egyik előnyös kiviteli alakját az jellemzi, hogy az elektróda teljes hosszának a 40—80%-a, előnyösen a 60—80%-a képezi a felső 50 szelvényt. A találmány szerinti elektróda által nyújtott elő­nyös tulajdonságok tovább növelhetők, ha az alsó szelvényt finomszemcsés, hőálló, nagy grafittartalmú legalább 1,7 •. 103 kg/m3 sűrűségű szénből állítjuk elő. 55 A szén sűrűsége előnyösen 1,75-.103 kg/m3 és 1,92-. 103 kg/m3 között legyen. Ez utóbbi szén alkal­mazása a gyakorlatban különösen előnyösnek mutat­kozott. A találmány szerinti elektródánál előnyösnek mu- 60 tatkozott továbbá az is, ha az alsó szelvényként alkal­mazott szén úgy van kiválasztva, hogy fajlagos ellen­állása 6-. 10-6 ohm kisebb. További előnyként vehető figyelembe az is, ha olyan szénanyagot alkalmazunk, amelynek a hőveze- 65 tőképessége több, mint 200 W/mK. Végül célszerű, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom