186003. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből készült munkadarab, pl. géprész, szerszám, előgyártmány és hasonló felületkezelésére
186003 elkészült átmeneti munkadarabot mint szerszámot a tényleges munkadarab felületéhez nyomjuk és eközben a szerszámot és/vagy a munkadarabot mozgatjuk. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítási módjánál a munkadarab és a szerszám között üzemközben fennálló réshez szigetelő folyadékot juttatunk . A találmány szerinti eljárást a csatolt rajzokon bemutatott példák kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra az eljárás egy példakénti foganatosítási módját biztosító berendezést vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás megvalósító egy másik berendezés vázlata, a 3. ábra egy újabb példakénti berendezést szemléltet, amely a találmány szerinti eljárás lefolytatására alkalmas, a 4. ábra pedig az eljárás egy további változatának megvalósításához szükséges szerszám-munkadarab elrendezést szemléltet. Az 1. ábrán szereplő berendezés a találmány szerinti eljárás a megvalósítására alkalmas. Az 1 munkadarab egy henger, amelynek a hengerlésnél működő felületét kell a példa szerint úgy kialakítani, hogy azon a kistérközű felületgeometria a kívánalmaknak megfelelő legyen. Ennek érdekében az 1 munkadarabot egy tartályban forgathatóan helyezzük el és a tartályba 3 szigetelő folyadékot töltünk olyan mennyiségben, hogy az elárassza az 1 munkadarabot. Az 1 munkadarabhoz illeszthetően van elrendezve a 2 szerszám, amely a feltüntetett nyilak értelmében mind horizontális, mind vertikális irányban elmozgatható. Az 1 munkadarab és a 2 szerszám a 4 villamosenergia-forráshoz van kapcsolva. A 4 villamosenergia-forrás például szikragenerátor lehet. Az eljárás folyamata alatt az 1 munkadarab és a 2 szerszám között szikrakisülések jönnek létre és ennek hatására alakul ki az 1 szerszám felületén a kistérközű felületgeometria. Az említett felületgeometria illetve a tényleges felületnagyság kívánt tulajdonságainak kialakulása érdekében az előbbiekben említett áramkör villamos paramétereinek szabályozásán túl az 1 munkadarab és a 2 szerszám egymáshoz viszonyított mozgásainak a jellemzőit változtatva is befolyásolható a felületgeometria milyensége. A 2. ábrán szemléltetett berendezés esetében lényegében ugyanaz az eljárás folytatható le, mint amit az 1. ábra kapcsán ismertettünk. Itt az 1 munkadarab alakításnak kitett felülete homorú, ennek megfelelően a 2 szerszámnak az 1 munkadarabbal szemközti része tulajdonképpen az 1 munkadarab negatívja. Az ábrán szemléltetett alaki tulajdonságok mellett az 2 szerszám mozgási szabadságfoka eggyel kevesebb, mint az í. ábrán szemléltetett példa esetében. A 3. ábra olyan berendezést szemléltet, amelynél az 1 munkadarab sík felülete kerül megmunkálásra. Ezzel szemben forgathatóan van elrendezve a 2 szerszám, amelynek a megmunkálásban közvetlen résztvevő elemei kefeszerű szálkötegek. Itt is a 2 szerszám és az 1 munkadarab a 4 villamosenergia-forráshoz van kapcsolva. A 3 szigetelő folyadékot az 5 fúvóból juttatjuk ahhoz a réshez, amely az 1 munkadarab és a 2 szerszám éppen megmunkálást végző keféje között alakul ki. Ennél a megoldásnál a 2 szerszám mozgatása midhárom térbeli koordináta irányában lehetséges. A 4. ábra munkadarab és szerszám olyan elrendezését szemlélteti, amelynél a végcél a lemez alakú 6 munkadarab felületén biztosítani a szükséges kistérközű felületgeometriát, illetve a tényleges felületnagyságot. Ezt azáltal érjük el, hogy az előzetesen megfelelő felületi megmunkálásnak kitett 7 és 8 szerszámokat nyomjuk a 6 munkadarab felületeihez. A 4. ábrán szemléltetett elrendezést megelőzően a 7 szerszámot és 8 szerszámot olyan eljárás során munkáltuk meg, mint amilyen alakítást az 1. ábra kapcsán ismertettünk. A 7 szerszám és a 8 szerszám tehát az elektroeróziés alakítás közben átmenetileg szerepel munkadarabként, majd ha a megmunkáló felületükön létrejött a szükséges kistérközű felületgeometria, az átmeneti munkadarabok mint szerszámok kerülnek felhasználásra a 4. ábra szerinti elrendezésben, és lényegében ez utolsó műveletben alakítják ki a 6 munkadarabon a szükséges felületgeometriát. A példaként ismertetett eljárások kapcsán látható, hogy a végeredményként elérni szándékolt kistérközű felületgeometria kialakítása végett mind a villamos paraméterek, mind a mechanikai mozgásviszonyok változatása útján nagymértékű befolyásolási lehetőség nyűik. Az is látható az ismertetett példák kapcsán, hogy a szükséges kistérközű felületgeometria reprodukálható, vagyis ugyanazokkal a tulajdonságokkal újból és újból biztosítható a létrehozása. Igen komoly előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy az általa kialakított felületgeometria nem irányított, ennek megfelelően a kopási élettartam szempontjából kedvező. Az is jelentős előny, hogy az elektroeróziós anyagleválasztás függetleníthető a munkadarab változó keménységétől, így nem okoz a találmány szerinti eljárás a munkadarabon makrogeometriai hibát. A felületgeometria kialakításának befolyásolhatósága, a bevonatképzés és kenőanyagtárolás szempontjából is optimális megoldáshoz vezet a javasolt eljárás révén. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás fémből készült munkadarab, például géprész, szerszám, előgyártmány, és hasonló felületkezelésére, szándékolt kistérközű felületgeometria és megkívánt tényleges felületnagyság biztosítására, azzal jellemezve, hogy a munkadarabon (1) a vele együtt villamosenergia-forráshoz kapcsolt szerszámmal (2) önmagában ismert elektroeróziós alakítást végzünk, mialatt a munkadarabot (1) és/vagy a szerszámot (2) egymáshoz képest mozgatjuk és közben legalább a pillanatnyi alakítás helyét szigetelő folyadékkal (3) árasztjuk el, illetve elárasztva tartjuk. 2. Eljárás fémből készült munkadarab, elsősorban fémlemez vagy fémszalag felületkezelésére, szándékolt kistérközű felületgeometria és megkívánt tényleges felaletnagyság biztosítására, azzal jellemezve, hogy egy átmeneti munkadarabon a vele együtt villamosenergia-forráshoz kapcsolt szerszámmal önmagában ismert elektroeróziós alakítást végzünk, mialatt az átmeneti munkadarabot és/vagy a szerszámot egymáshoz képest mozgatjuk és közben legalább a pillanatnyi alakítás helyét szigetelő folyadékkal árasztjuk el illetve elárasztva tartjuk, majd az elkészült átmeneti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
