185989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosvezető anyagú munkadarabnak az őt részben övező formából vagy szerszámból való eltávolítására
1 185 989 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés villamos vezető anyagú munkadarabnak az őt részben övező formából vagy szerszámból való eltávolítására. Felhasznáható az eljárás és berendezés villamos vezető anyagú formarészek illetve szerszámrészek egymástól való eltávolítására is, így pl. kokillák szétnyílására, szerszámrészek elválasztására. A találmány szerinti eljárás és berendezés elsősorban fémöntvénynek öntőformából való eltávolítására ajánlható. A találmány szempontjából forma alatt egyvagy többrészes olyan szerkezetet értünk, amely folyékony fém - férnötvözet - befogadására és megszilárdulásig való tartására szolgál. így formának nevezzük a találmány szempontjából pl. a kokillákat is. A formák az öntvény eltávolításához szétnyithatók, vagy eleve olyanok, hogy a megszilárdult munkadarabot csak részben övezik. Minthogy a találmány szerinti eljárás és berendezés öntvények formából való eltávolítására szolgál elsősorban, ezért forma alatt olyan szerkezetet kell érteni, ami több öntést kibír, tehát egymás után többször is alkalmazható, így annak megóvása szükséges. A fémöntvényt - mint munkadarabot - mechanikus eszközökkel távolítják el a formából. A mechanikus eszközök és módszerek három csoportba sorolhatók, éspedig a kézi kiemelés, a különféle kilökő eszközökkel történő eltávolítás és a vibráció segítségével való eltávolítás. A mechanikus eszközökkel történő munkadarab-eltávolítási módok mindegyike jelentős hátránnyal rendelkezik, ezért régi törekvés, hogy ezeket a hátrányokat legalább részben enyhítsék. A kézi kiemeléssel történő munkadarab-eltávolítás hátrányaként elsősorban azt kell megjelölni, hogy munkaigényes, lassú folyamatot jelent. További hátránya még az ilyen eltávolítási módszernek, hogy nem mindig a kellő időpontban történik a munkadarabeltávolítása, ami különösen akkor jut jelentőséghez, ha a munkadarab öntvény. Ilyen esetben ugyanis célszerű minél előbb, de már megszilárdult állapotban kiemelni a munkadarabot a formából. A kézi kiemelés viszont sok esetben még lágy öntvény kiemelésére irányul és így a munkadarab tönkremeneteléhez vezet. A különféle kilökő eszközökkel való munkadarab eltávolítás bonyolult szerkezetet igényel, ezért költségessé teszi az egész módszert. Tekintettel arra, hogy a kilökő eszközök és az őket mozgató gépelemek egymáshoz képesti elmozdulása miatt azok között, valamint a csúszósúrlódással kapcsolódó alkatrészek között szükségképpen kialakuló résekbe a munkadarab folyós anyaga befolyik, a szerkezet üzemzavarra hajlamos. További hátránya még az ilyen eszközökkel történő munkadarabeltávolításnak, hogy a kilökő szervek általában a munkadarab egy-egy pontjára fejtik ki hatásukat, így koncentrált erővel hatnak a munkadarabra, viszont a koncentrált erők a munkadarab nemkívánatos deformációját okozzák. A deformáció elkerülése végett a munkadarabot vagy vastagabbra választják, vagy felöntéseket alkalmaznak, amely módozatok a fajlagos anyagfehasználást illetve az utólagos fajlagos megmunkálást növelik. A mechanikus kilökő eszközökkel végrehajtott eltávolítás egyedi szerszámok illetve formák esetében még megvalósítható, de több, egymáshoz illeszkedő szerszám vagy forma esetében ez az eltávolítási mód csaknem megoldhatatlan konstrukciós feladatot jelent. A vibráció segítségével való munkadarab-eltávolítás az előbbi két módszer egyes hiányosságait kiküszöböli, de maga is több sajátos hátránnyal rendelkezik. Elsősorban energetikai szempontból hátrányos a vibrációs munkadarab-eltávolítás, mert például öntött munkadarab esetében mind a formát, mind az öntvényt teljes tömegében kell vibráltatni, ami jelentős energiaigényt jelent. További hátránya ennek a módszernek, hogy ha az öntvénynek, vagy általában a munkadarabnak, a rázás irányában mért vastagsága változó, akkor a kiemelő erő a vastagság függvényében változik és e körülmény szintén deformációhoz vezethet. Hátránya még a vibrációs módszernek, hogy az egész szerkezetet a mechanikai rezgés rövid idő alatt kifárasztja, majd az egyes elemek törése vagy legalábbis gyors kopása a berendezés üzemzavarához vezet. Szólni kell még a vibrációs berendezés környezetre ártalmas hatásáról is, ami általában a berendezés hangossága miatt merül fel. A vibráció ugyanis a hangfrekvenciás tartományba tartozó rezgésszámmal történik leginkább és ezért jelentkezik a káros hatása. A találmány elé kitűzött cél az volt, hogy a munk ídarabok eltávolítására szolgáló ismert megoldások hátrányait, hiányosságait kiküszöbölje és olyan megoldást biztosítson, amely különösen a vékony, légy anyagú és általában sérülésre hajlamos munkadarabok eltávolításánál megnyugtatóan és biztonságosan alkalmazható. A találmány szerinti eljárás és berendezés a kitűzött célt azáltal éri el, hogy a munkadarab eltávolításához szükséges erőt a munkadarab környezetében létesített mágneses tér és a munkadarabon átvezetett áram mágneses terének egymásra hatása hozza létre, ha a mágneses tér és a munkadarabon átvezetett áram vektoriális értelemben vett irányát úgy választjuk meg, hogy az etávolító erő tényleg a munkadarab eltávolítási lehetősége irányába mutasson. A találmány szerinti eljárás és berendezés nemcsak a szükebb értelemben vett munkadarab kiemeléséhez, hanem szerszámrészek, formarészek egymástól való eltávolítására is igénybevehető. A munkadarab és az azt legalább részben övező szerszám vagy forma pl. elektromágnes vagy szoleroid által keltett mágneses térben kell hogy helyet foglaljon, amikor a munkadarabon áramot vezetünk keresztül az eltávolítás érdekében. Konstrukciós jellegű részletkérdés, hogy a munkadarabot \agy az elektromágnest illetve szolenoidot mozgatják annak érdekében, hogy a kiemelési időben leg;: lább a munkadarabra hasson a mágneses tér. A találmány szerinti eljárás és berendezés alapját lépező erőkeltési mód létrejöttéhez szükséges, hogy a munkadarab villamos vezető anyagú legyen, vagy legalább részben ilyen anyagot tartalmazzon. Előfordulhat olyan térbeli helyzet, amely mellett a mágneses tér és a munkadarabon átvezetett áram mágneses terének egymásra hatása foly5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
