185979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxa- és tiadiazinok előállítására

1

2

A kiindulási anyagokként felhasznált tiohidrazid-ve- rással állítjuk elő. A kiindulási anyagok, valamint az előgyttleteket az 1. példa második részében ismertetett eljá- állításukkor képződő közbenső termékek olvadáspontját

a IV. és V. táblázatba soroljuk fel.

4. táblázat

185 979

Olvadáspont, °C

R4

R5

(V) általános képletű vegyűlet

(VI) általános képletű vegyűlet

H

nitro-81- 83

hldroxil-H

169-170

179-180

amino-*

H

162-164

H

ciano-71- 73

166-168

karboxil-H

2z2—223

198-199

dimetil-karbamoil-H

158

168

•Ezt a vegyületet úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő 4-nitro-vegyületet (op.: 164-167 °C) vizes etanolos nátriuni-szulfit-oldattal 80 °C-on redukáljuk.

5. táblázat

Olvadáspont, °C

(VII) áltelános^képletű általános képletű vegyűlet

hidroxil-H

193-197

203-205

(bomlás)

amino-H

127-130

168-169

H

ciano-113

karboxil-H

218-221

>310

dimetil-karbamoil-H

158

3. példa

8,28 g, a 2. példa szerint előállított 2-(p-amino-fenil)-4H,6H-l,3,4-tiadiazin-5-on 40 ml piridinnel készített ol- 40 datához 6,89 g klórhangyasav-fenilésztert adunk. Az elegyet 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd vízzel hígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, az oldószert vákuumban lepároljuk, és az olajos maradékot petroléterrel eldörzsöljük. 45

08—142 °C-on olvadó 2-(p-fenoxikarboxamido-fenil)-4H,6H-l,3,4-tiadiazin-5-ont kapunk.

3,27 g így kapott termék, 1,0 g morfolin és 25 ml dioxán elegyét 2,5 órán át 100 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a szűrletet lassú ütemben 50 dietil-éterrel hígítjuk. Az elegyet szűrjük, és a szilárd terméket dioxánból kristályosítjuk. 268—269 °C-on olvadó 4-N-[p-(5,6-dihidro-5-oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-fenil]-karbamoil-morfolint kapunk. Kitermelés: 0,75 g.

6. táblázat

R7

Op.°C

Kristályosításhoz használt oldószer(ek)

etil-297-299

dimetil-formamid/dietil-éter

n-propil-250

etanol

allil-266

etanol

metoxi-metil-220

dimetil-formamid /dietil-éter

4. példa

3,1 g, a 2. példa szerint előállított 2-(p-amino-fenil)-4H,6H-l,3,4-tiadiazin-5-on 100 ml forrásban lévő etanollal készített oldatához lassú ütemben 2 ml metil-izocianátot adunk. A reakcióelegyet 30 percig visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és szűrjük. Szilárd termékként l-metil-3-[p-(5,6-dihidro-5-oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-fenil]-karbamidot kapunk; op.: 275 °C. Kitermelés: 2,55 g.

A 4. példában közöltek szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy metil-izocianát helyett egyéb izocianátokat használunk fel. A VI. táblázatban felsorolt (H) általános képletű vegyületeket kapjuk, amelyek képletében X kénatomot, R5 hidrogénatomot és R" R7NHCONH- általános képletű csoportot jelent.

6