185972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás izocianátok előállítására

1 185 972 2 mól (ül) általános képletű kiindulási anyagra számítva 0,01—10, különösen 0,1—5 mól (H) általános képletű kiin­dulási anyagot reagáltatunk. A műveletet általában 150—400 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 180—360 °C közötti hőmérsékleten; légköri vagy ennél kisebb vagy nagyobb nyomáson, előnyösen légköri vagy ennél kisebb nyomáson, különösen 200 és 1000 mbar közötti nyomáson, szakaszos vagy folyamatos üzemmódban vé­gezzük. Az átalakítást a következőképpen végezhetjük: (II) ál­talános képletű kiindulási anyagból és (ül) általános kép­letű kiindulási anyagból álló reakcióelegyet 0,1—2 óra hosszat a reakcióhőmérsékleten tartunk. A reakcióidőn belül a reakcióelegyből a végterméket szokásos módon, például desztillálással elválasztjuk. Előnyös a semleges reakcióközeg, valamint katalizátorra nincs szükség, ezál­tal nincs sóképződés és környezeti ártalom, mivel a talál­mány szerinti eljárásban az izocianátokon kívül csak fe­nolok keletkeznek, amelyek teljes mennyisége ismét felhasználható az allofanátok előállításához. Az izocianát általánosan alkalmazott előállítási eljárásaival szemben a találmány szerinti eljárással a foszgénfelhasználás egyér­telműen csökkenthető. A találmány szerinti eljárással előállítható izocianátok értékes kiindulási anyagok nö­vényvédőszerek, permetezőszerek, festékek, műgyanták és műanyagok, textilanyag hidrofóbizálószerek, mosó­szerek, fehérítőszerek és ragasztóanyagok előállításához. Különösen uretánvegyületekké — például habanyagként vagy nagy rugalmasságú, nagy molekulájú bevonatokként való alkalmazáshoz — vagy karbamidokká való átalakít­hatóságuk nagy jelentőségű. Az alkalmazási lehetőségek tekintetében hivatkozunk a felsorolt szabadalmi leírások­ra, valamint az Ullmans Ecyklopädie der technischen Chemie című könyv 9. kötetének 11., 12. és 404., vala­mint 17. kötetének 204. oldalán ismertetettekre. A példákban szereplő mennyiségek súlyrészek; úgy vi­szonyulnak a térfogatrészhez, mint a kilogram a literhez. 1. példa 700 sr N,N’-dimetil-allofánsav-fenil-észtert és 500 sr di(p-nitro-fenil)-karbonátot 240 °C-ra melegítünk. A re­akcióidő 90 perc. A reakció során keletkező metil­­izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején ve­zetjük el. A fenolt az oszlop alsó részén kapjuk meg. 376 sr metil-izocianátot (98%) kapunk. Forráspontja: 39—41 °C. 2. példa 700 sr N.Nklimetil-allofansav-feniI-észtert és 500 sr di(a-naftil)-karbonátot 225 °C-ra melegítünk. A reak­cióidő 90 perc. A reakció során keletkező metn­­izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején ve­zetjük el, a fenolt az oszlop alsó részén kapjuk meg. 361 sr (97,1%) metil-izocianátot kapunk. Forráspontja: 39-41 °C. 3 3. példa 104 sr N,NLdimetil-allofánsav-fcnil-észtert és 100 sr di(n-decil)-karbonátot 240 °C-ra melegítünk. A reakció­idő 90 perc. A reakció során keletkező metil-izocionátot egy felhelyezett desztilláló oszlop alsó részén kapjuk meg. 55 sr metil-izocianátot kapunk (96,5%); forrás­pontja: 39—41 °C. 4. példa 70 sr N.N’-dimetil-allofánsav-fenil-észtert és 80 sr difenil-karbonátot olajfürdőn 240 °C-ra melegítünk. A reakcióidő 90 perc. A reakció során keletkező metil­­izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején ve­zetjük el, a fenolt az oszlop alsó részén kapjuk meg. 35 sr (91%) metil-izocianátot kapunk. Forráspontja: 39—41 °C. 5. példa 70 sr N,N-dimetil-allolánsav-fenil-észtert olajfürdőn 240 °C-ra melegítünk. A reakcióidő 90 perc. A reakció során keletkező metil-izocianátot egy felhelyezett desztil­láló oszlop tetején vezetjük el, a fenolt az oszlop alsó ré­szén kapjuk meg. 17,9 sr (45,6%) metil-izocianátot ka­punk; forráspontja: 39—4] °C. 6. példa 47 sr N,N’-dietil-allofáinsav-fenil-észtert és 80 sr difenil-karbonátot olajfürdőn 240 °C-ra melegítünk. A reakcióidő 90 perc. A riíakció során keletkező etil­­izocianátot (forráspontja 60 °C) egy felhelyezett desztil­láló oszlop tetején vezetjük el, a fenolt az oszlop alsó ré­szén kapjuk. 26,2 sr etil-izocianátot (94,6%) kapunk. Forráspontja: 60 °C. 7. példa 50 sr N.N^dietil-allofanátot olajfürdőn 240 °C-ra melegítünk. A reakcióidő 93 perc. A reakció során kelet­kező etil-izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején vezetjük el, a fenolt az oszlop alsó részénél kap­juk meg. 15,3 sr etil-izocianátot (50,3%) kapunk. Forrás­pontja: 60 °C. 8. példa 51 sr N.N^dHn-propilj-ali'ofánsav-fenil-észtert és 70 sr difenil-karbonátot 240 °C-ra melegítünk. A reakcióidő 90 perc. A reakció során keletkező n-propil-izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején vezetjük el, a fenolt az oszlop alsó részénél kapjuk meg. 31,7 sr (98,5%) n-propil-izocianátot kapunk. Forráspontja: 88 °C. 9. példa 50 sr N,N1dimetil-allofánsav-(3-terc-butil)-fenil-ész­­tert és 83 sr difenil-karbonátot olajfürdőn 240 °C-ra me­legítünk 90 percig. A reakció során keletkező metil­­-izocianátot egy felhelyezett desztilláló oszlop tetején ve­zetjük el, a fenolt az oszlop alsó részénél kapjuk meg. 20,6 sr metil-izocianátot (95%) kapunk. Forráspontja: 39—41 °C. SZABADALMI IGÉNYPONT Eljárás az (I) általános képletű alifás izocianátok előál­lítása — ebben a képletben R1 1—7 szénatomos alkilcso­­port — termikus bontással, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű N, N-di szubsztituált allofánsav-ész­­tert — ebben a képletben mindkét R‘ egymástól függetle­nül a fenti jelentésű, R2 szubsztituálatían vagy egy-két 1—4 szénatomos alkilcsopoittal szubsztituált fenilcso­­portot jelent, amelynek szubsztituált vagy szubsztituálat­­lan fenol-alkotórésze 250 °C alatt desztillálható — egy 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom