185948. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként azolil-alkil-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 185 948 2 keverjük el. Ha folyékony vivőanyagként vizet használunk, segédoldószerként például szerves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkil-naftalin-származékok; klórozott 5 aromás és klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például kőolaj-frakciók; alkoholok, így például butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és 10 észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetil-formamid és dimetilszulfoxid, valamint víz alkalmazhatók. Cseppfolyósított gáz alakú vivő- vagy hordozó- 15 anyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz alakúak, például aeroszolos vivőgázokat. Ilyenek például a halogénezett szénhidrogének, és a bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagként elsősorban a következők alkalmazhatók: természetes kőlisztek, így kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit, vagy diatomaföld és szintetikus kőlisztek, így a nagy diszperzitású kovasav, alumí- 25 nium-oxid és szilikátok. Granulátumok készítéséhez szilárd hordozóanyagként például tört és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, csillám, szepiolit, dolomit, valamint szervetlen és szerves lisztekből ké- 30 szült szintetikus granulátumok, és szerves anyagokból, így fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsutkából és dohányszárból készült granulátumok. Emulgeáló- és/vagy habzást elősegítő szerként 35 például nem-ionos és anionos emulgeátorokat, így poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli(oxi-etilén)zsíralkohol-étereket, így alkil-aril-poli(g!ikoléter)-t, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, arilszulfonátokat, valamint fehérje hidrolizátumokat 40 használunk. Diszpergálószerként például lignin, szulfitszennylúgok és metil-cellulóz jön számításba. A készítmények tartalmazhatnak még ragasztóanyagokat, így karboxi-metil-cellulózt, természetes 45 és szintetikus, por alakú, szemcsés vagy látex formájú polimereket, mint amilyen a gumi-arabikum, a poli(vinil-alkohol), poli(vinil-acetát). A készítményekben jelen lehetnek még színezőanyagok, így szervetlen színezékek, mint például 50 vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék és szerves színezőanyagok, így alizarin-, azol-fém-ftalocianinszínezékek és nyomelemek, így például vas-, mangán-, bór-, réz-, kobalt-, molibdén- és cinksók. A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyö- 55 sen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállított hatóanyagoka kereskedelmi készítményeik vagy ezekből készült alkalmazásra kész készítmények formájában használhatók, és mindkét esetben tartalmazhatnak még 60 további hatóanyagokat, így fungicid, baktericid, inszekticid, akaricid, nematocid, herbicid, madárkár elleni, növekedés-szabályozó hatású anyagokat, növényi tápanyagokat és talajstruktúra javítókat. 65 Az alkalmazásra kész készítmények lehetnek például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, paszták és granulátumok. Az alkalmazás szokásos módon, például öntözéssel, bemártással, permetezéssel, szórással, ködösítéssel,a párologtatásai, injektálással, iszapolással, kenéssel, porozással, száraz-, vizes- vagy nedvescsávázással, iszapcsávázással vagy inkrusztálással történik. A növényi részek kezelése esetén a készítmények hatóanyag-koncentrációja tág határok között változtatható. Általában 1 súly% és 0,0001 súly% előnyösen 0,5 súly% és 0,001 sú!y% között van. A magok kezelése esetén általában egy kg vetőmagra 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot használunk. Talajkezelésnél általában 0,00001-0,1 súly%, előnyösen 0,0001-0,002 súly% hatóanyagra van szükség az alkalmazás helyén. Találmányunk további részleteit a következő példákkal szemléltetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra kívánnánk korlátozni. Hatóanyag előállítási példák I. példa (1) képletű vegyület előállítása (a/ eljárás) 25,8 g (0,2 mól) fahéjsav-nitrilt és 33,2 g (0,2 mól) imidazol-l-il-pinakolint 200 ml metanolban 6,6 g nátrium-metilát és 66 ml metanol elegyével reagáltatunk, majd az elegyet 44 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot vízben felvesszük, majd 2n vizes sósav-oldattal semlegesítjük. A vizes fázist kétszer 100 ml metilén-kloriddal extraháljuk, majd a szerves fázist háromszor 100 ml vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, bepároljuk és a maradékot 500 ml acetonban oldjuk. Az oldathoza 36 g 1,5-naftalin-diszulfonsav 200 ml acetonnal készült oldatát adjuk, és a kapott csapadékot szívatással kiszűrjük. Ezután felvesszük 500 ml metilén-kloridban, és elkeverjük 1 liter telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát oldattal. A szerves fázist elválasztjuk, 1 liter vízzel mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, és bepároljuk. Az olajos maradékot felvesszük éterekben, minek hatására kristályos anyag formájában 34 g (57,6%) 6-ciano-2,2-dimetil-4-imidazol-l-il-5-fenil-3-hexanon válik ki, olyan diasztereomer elegy formájában, amelynek olvadáspontja 108-111 °C. 2. példa (2) képletű vegyület előállítása (a/ eljárás/redukció) 96,5 g (0,33 mól) az 1. példa szerint előállított 6-cíano-2,2-dimetil-4-imidazol-l-il-5-fenil-3-hexanont feloldunk 400 ml izopropanolban, és 0-20 °C-on, részletekben hozzáadunk 15,12 g (0,4 mól) nátrium-bór-hidridet. Az elegyet 24 órán át szobahőmérsékleten keverjük, 0-10 °C-on 800 ml 2n vizes sósav-oldatot csepegtetünk hozzá, majd szobahőmérsékleten további 24 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet 1,5 liter telített vizes nátri-4
