185947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok és gőzök kénhidrogén- és/vagy szerves kénvegyület és adott esetben kénhidrogén tartalmának szelektív meghatározására

185.947 tó, éa ezzel az eljárással rendkívül kia kénhidrogén-koncent­­rációk ia pontosan mérhetők. A találmány szerinti eljárás alap­ját az a felismerés képezi, hogy a vizsgálandó gőzök, illetve gázok illékony szerves kénvegyület-tartalma katalitikus utón állandó éa ismert hatásfokkal tlollá éa adott esetben kénhid­rogénné alakítható, Így ezek a kénvegyületek kénhldrogén for­májában a fenti eljárással pontosan meghatározhatók. Végül a kénvegyületek mennyiségének egyedi szelektív meghatározására az ad lehetőséget, hogy az egyes kénvegyületek szelektív abszorp­cióval elkülönithetők a vizsgálandó gőzökből, illetve gázokból; Így ismételt mérésekkel az egyes kénvegyületek /például tlolok, tetrahidrotlofén stb./ mennyisége külön-külön meghatározható. A találmány tárgya tehát eljárás gázok, illetve gőzök illékony tiol- éo/vagy illékony szerves kénvegyület- és adott esetben kénhidrogén-tartalmának meghatározására. A találmány értelmében a következőképpen járunk el: Első lépésben az ismert módon a tiol és adott esetben a kénhidrogén-tartalom meghatározása esetén a vizsgálandó gázt vagy gőzt ismert mennyiségű, ezekkel csapadékot képező ionokat tartalmazó mérooldaton vezetjük át, majd a csapadékot képező ionok elfogyásának megfelelő ekvivalenciapontot érzékeljük, és az ekvivalenciapont eléréséig áthaladt gázmennyiség ismereté­ben kiszámítjuk a gáz vagy gőz tiol- és adott esetben kénhid­rogén - tartalmát. A fenti mérések megismétlése előtt a vizsgálandó gáz vagy gőz egyedi illékony szerves kénvegyületek koncentrációjá­nak szelektív meghatározására a különféle mérendő kénvegyüle­teket tartalmazó gázból vagy gőzből önmagában ismert szelektiv abszorpcióval leválaszthatjuk a már mért vagy a mérni nem ki­­vánt kénvegyületet vagy kénvegyületeket. Ezután a vizsgálandó gázban vagy gőzben maradt kánvegyület/ek/et tiollá és adott e­­setben kánhidrogénné alakítjuk úgy, hogy a vizsgálandó gázt vagy gőzt adott esetben 700-1000 C°-ra hevítjük, majd katall­­zátor/ok/on vezetjük át. Az'ismételt mérés/ek/ael a gáz vagy gőz kénhidrogén- vagy tiol-tartalmát meghatározzuk és az áta­lakított kénvegyület/ek/ koncentrációját külön-külön kiszámít­juk. P A tiolokat például Hg sókat /igy higany-nitrátot, -kloridot, -acetátot stb./ tartalmazó, semleges vaçy lúgos ol­datban Hg/SE/p csapadék formájában szelektíven leválaszthatjuk. Az oldaton áthaladt gáz már csak egyéb illékony kénvegyületeket tartalmaz. Ezek mennyiségét a fentiekben közöltek szerint hatá­rozzuk meg. Ha a tiolok mennyis égét is ismerni kívánjuk, úgy járunk el, hogy a gáz vagy gőz összes kénvegyület-tartalmát a korábban ismertetett módon kénhidrogénné alakítjuk, a kénhid­­ro^én-tartalmat mérjük, ezután a tiolokat szelektiv abszorp­cióval eltávolítjuk a gázból, és a fennmaradó kénvegyületek mennyiségét mérjük. A tiolok mennyiségét a két mérés különbsé­ge adja. 2+ A kénhidrogént savas oldatban, Öd ionokkal választhat­juk le szelektiven, csapadék formájában. Az oldaton áthaladt gázban lévő kénvegyületeket ezután a korábbiakban közöltek sze­rint kénhi drog énné alakítjuk, majd mérjük a gáz kénhidrogén­­tartalmát. A kénhidrogént is tartalmazó és a kénhidrogén-men­­tesitett gázzal végzett mérések különbségéből kiszámíthatjuk a gáz kénhidrogén-tartalmát. Amennyiben a vizsgálandó gáz kénhidrogén- és tiol-tar-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom