185947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok és gőzök kénhidrogén- és/vagy szerves kénvegyület és adott esetben kénhidrogén tartalmának szelektív meghatározására
185.947 tó, éa ezzel az eljárással rendkívül kia kénhidrogén-koncentrációk ia pontosan mérhetők. A találmány szerinti eljárás alapját az a felismerés képezi, hogy a vizsgálandó gőzök, illetve gázok illékony szerves kénvegyület-tartalma katalitikus utón állandó éa ismert hatásfokkal tlollá éa adott esetben kénhidrogénné alakítható, Így ezek a kénvegyületek kénhldrogén formájában a fenti eljárással pontosan meghatározhatók. Végül a kénvegyületek mennyiségének egyedi szelektív meghatározására az ad lehetőséget, hogy az egyes kénvegyületek szelektív abszorpcióval elkülönithetők a vizsgálandó gőzökből, illetve gázokból; Így ismételt mérésekkel az egyes kénvegyületek /például tlolok, tetrahidrotlofén stb./ mennyisége külön-külön meghatározható. A találmány tárgya tehát eljárás gázok, illetve gőzök illékony tiol- éo/vagy illékony szerves kénvegyület- és adott esetben kénhidrogén-tartalmának meghatározására. A találmány értelmében a következőképpen járunk el: Első lépésben az ismert módon a tiol és adott esetben a kénhidrogén-tartalom meghatározása esetén a vizsgálandó gázt vagy gőzt ismert mennyiségű, ezekkel csapadékot képező ionokat tartalmazó mérooldaton vezetjük át, majd a csapadékot képező ionok elfogyásának megfelelő ekvivalenciapontot érzékeljük, és az ekvivalenciapont eléréséig áthaladt gázmennyiség ismeretében kiszámítjuk a gáz vagy gőz tiol- és adott esetben kénhidrogén - tartalmát. A fenti mérések megismétlése előtt a vizsgálandó gáz vagy gőz egyedi illékony szerves kénvegyületek koncentrációjának szelektív meghatározására a különféle mérendő kénvegyületeket tartalmazó gázból vagy gőzből önmagában ismert szelektiv abszorpcióval leválaszthatjuk a már mért vagy a mérni nem kivánt kénvegyületet vagy kénvegyületeket. Ezután a vizsgálandó gázban vagy gőzben maradt kánvegyület/ek/et tiollá és adott esetben kánhidrogénné alakítjuk úgy, hogy a vizsgálandó gázt vagy gőzt adott esetben 700-1000 C°-ra hevítjük, majd katallzátor/ok/on vezetjük át. Az'ismételt mérés/ek/ael a gáz vagy gőz kénhidrogén- vagy tiol-tartalmát meghatározzuk és az átalakított kénvegyület/ek/ koncentrációját külön-külön kiszámítjuk. P A tiolokat például Hg sókat /igy higany-nitrátot, -kloridot, -acetátot stb./ tartalmazó, semleges vaçy lúgos oldatban Hg/SE/p csapadék formájában szelektíven leválaszthatjuk. Az oldaton áthaladt gáz már csak egyéb illékony kénvegyületeket tartalmaz. Ezek mennyiségét a fentiekben közöltek szerint határozzuk meg. Ha a tiolok mennyis égét is ismerni kívánjuk, úgy járunk el, hogy a gáz vagy gőz összes kénvegyület-tartalmát a korábban ismertetett módon kénhidrogénné alakítjuk, a kénhidro^én-tartalmat mérjük, ezután a tiolokat szelektiv abszorpcióval eltávolítjuk a gázból, és a fennmaradó kénvegyületek mennyiségét mérjük. A tiolok mennyiségét a két mérés különbsége adja. 2+ A kénhidrogént savas oldatban, Öd ionokkal választhatjuk le szelektiven, csapadék formájában. Az oldaton áthaladt gázban lévő kénvegyületeket ezután a korábbiakban közöltek szerint kénhi drog énné alakítjuk, majd mérjük a gáz kénhidrogéntartalmát. A kénhidrogént is tartalmazó és a kénhidrogén-mentesitett gázzal végzett mérések különbségéből kiszámíthatjuk a gáz kénhidrogén-tartalmát. Amennyiben a vizsgálandó gáz kénhidrogén- és tiol-tar-3