185914. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként pirimidinil-butanol-származékokat tartalmazó növekedésszabályozó készítmények
1 2 185914 A találmány hatóanyagként ismert pirimidinilbutanol-származékokat tartalmazó növekedésszabályozó készítményekre vonatkozik. Ismert, hogy bizonyos pirimidinil-butanol-származékok fungicid tulajdonságúak (lásd a 27 42 173 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot). Ismert az is, hogy bizonyos pirimidin-származékok, így például az a-(4-fluor-fenil)-a-fenil-5-pirimidinil-metanol és az a-(2-klór-fenil)-a-(4-fluorfenil)-5-pirimidinil-metanol többek között növekedésszabályozó tulajdonságokkal is rendelkeznek (lásd a 3 818 009 és a 3 869 456 számú USA szabadalmi leírásokat). Ezen anyagok hatékonysága azonban, különösen alacsony felhasználási koncentrációknál nem mindig kielégítő. Felismertük, hogy az ismert, (I) általános képletű pirimidinil-butanol-származékok - a képletben X jelentése hidrogén- vagy halogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxivagy benzil-oxi-csoport, Y jelentése hidrogén- vagy halogénatom - jó növekedésszabályozó tulajdonságokkal rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek egy aszimmetrikus szénatomot tartalmaznak, és így a két optikai izomer vagy a racemát formájában fordulhatnak elő. Az (I) általános képletű pirimidin-butanol-származékok meglepő módon jobb növekedésszabályozó hatást mutatnak, mint az ismert pirimidinszármazékok, az a-(4-fluor-fenil)-a-fenil-pirimidinil-metanol és az a-(2-klór-fenil)-a-4-(fluor-fenil)-5-pirimidinil-metanol, melyek kémiailag és hatástanilag hasonló vegyületek. A pirimidinil-butanolszármazékok felhasználása a találmány szerinti készítményekben tehát gazdagítja a technikát. A találmány szerinti készítményekben felhasználható pirimidinil-butanol-származékok az (I) általános képlettel foglalhatók össze. Ebben a képletben X előnyös jelentése hidrogénatom, fluor-, klórvagy brómatom, 1—4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos alkoxicsoport, vagy benzil-oxicsoport. Y előnyös jelentése hidrogénatom, fluor-, klór- vagy brómatom. Legelőnyösebben azok az (I) általános képletű vegyületek használhatók fel, melyekben X jelentése hidrogénatom, fluor- vagy klóratom, metil-, etil-, izo-propil-, metoxi-, etoxi-, izo-propoxi-, benziloxi-csoport; és Y jelentése hidrogénatom, klórvagy fluoratom. A találmány szerinti készítményekben használt pirimidinil-butanol-származékok ismertek (lásd a 27 42 173 számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratot), és úgy állíthatók elő, hogy valamely (II) általános képletű fenoxi-metil-tercbutil-ketont - a képletben X és Y a fent megadott jelentésű - valamely (III) általános képletű 5-halogén-pirimidinnel - a képletben Hal jelentése halogénatom - reagáltatunk inert szerves oldószer vagy oldószerkeverék, így például dietil-éter és tetrahidrofurán, valamint szerves alkálifém-bázis, így például n-butil-lítium jelenlétében - 150 és -50 °C közötti hőmérsékleten inert gáz, így például nitrogén atmoszférában. A végtermék elválasztásához a s reakcióelegyet a szokásos módon feldolgozzuk és tisztítjuk; és adott esetben savaddíciós sóvá vagy fémsó-komplex-szé alakítjuk. p A találmány szerint felhasznált hatóanyagok be- 5 kapcsolódnak a növények anyagcseréjébe és ezért növekedésszabályozó anyagként felhasználhatók. A növekedésszabályozó anyagok hatásmechanizmusára igaz az eddigi tapasztalatok alapján, hogy egy hatóanyag több különböző hatással lehet 10 egy növényre. Az anyag hatása lényegében a felhasználás idejétől, tehát a növény pillanatnyi fejlődési stádiumától, valamint a növényre vagy annak környezetére kihordott hatóanyag mennyiségétől és a felhasználás módjától függ. Minden esetben a 15 kívánt, meghatározott módon kell a növekedésszabályzó anyagnak a kultúrnövényt befolyásolni. Növekedésszabályzó anyagokat felhasználhatunk például a növények vegetatív növekedésének gátlására. Egy ilyen gátlás fontos lehet többek kö- 20 zött füvek esetében, mivel ezáltal csökkenteni lehet a nyírás gyakoriságát díszkertekben, parkokban, sportlétesítményekben, utak szélén, repülőtereken vagy gyümölcsösökben. Jelentős lehet gyomok és fásszárú növények fejlődésének gátlása utak szélén 25 és olaj- vagy egyéb nemzetközi vezetékek közelében és általában minden olyan helyen, ahol a növények erős fejlődése nem kívánatos. Növekedésszabályzó anyagok fontos felhasználási területe gabonák hossznövekedésének gátlása. 30 Ezáltal a gabona érés előtti megdőlésének (elfekvésének) veszélye csökkenthető vagy teljesen elkerülhető. Ezenkívül növekedésszabályzó anyagok a gabonaszár erősödését is elősegíthetik, ami szintén a megdőlés ellen ható tényező. Szárrövidítő és erősí- 35 tő növekedésszabályzók felhasználásakor a megdőlés veszélye nélkül növelhetjük a terméshozamot fokozott trágyázással. A vegetatív fejődés gátlásával sok kultúrnövény esetében dúsíthatjuk az ültetvényt, amivel többlet- 40 hozamot érhetünk el a termőterületre vonatkoztatva. \ méreteiben ily módon csökkentett növények további előnye, hogy könnyebb az ültetvényt megmunkálni és a termést betakarítani. A növények vegetatív fejlődésének gátlása azál- 45 tál is hozamnövekedést eredményez, hogy a tápanyagok és asszimilátumok sokkal inkább a virág és gyümölcsfejlődést segítik, mint a vegetatív növényrészekét. A növekedésszabályzó anyagokkal gyakran elér- 50 hete a vegetatív fejlődés fokozása is. Ennek akkor van nagy haszna, ha a vegetatív növényrészeket termesztjük. A vegetativ fejlődés elősegítése azonban egyúttal a generatív fejlődés elősegítéséhez is vezet, ezért több asszimilátum és több vagy na- 55 gyobb gyümölcsök keletkeznek. Hozamnövekedést érhetünk el bizonyos esetekben a növényi anyagcserébe való beavatkozással is, anélkül, hogy a vegetatív fejlődés megváltozna. Növekedésszabályzó anyagokkal elérhető a növény 60 összetételének megváltozása is, amely szintén a termény minőségi javulásához vezethet. így például lehetséges a cukorrépa, cukornád, ananász és citromfélék cukortartalmának, vagy szója és gabona proteintartalmának emelése. Lehetséges továbbiakban a kívánt belanyagok, így például a cukorré2
