185910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrazinok előállítására

1 185910 2 klorid helyett 11,05 g (0,1 mól) 1,1,1-trietil-hidrazi­­nium-kloridot használunk. A nátrium-amid adago­lása alatt ammónia és trietil-amin elegyét gyűjtjük össze a szilárd szén-dioxiddal hütött csapdában. Miután az összes ammóniát és triétil-amint össze­gyűjtöttük, 100-110 °C gőztér-hőmérsékletnél hid­­razint fogunk fel egy kis mennyiségű kerozinnal együtt. 5. példa A 2. példában leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy nátrium-amid helyett 2,35 g (0,103 mól) lítium-amidot használunk. A hidrazint 100-110 °C között gyűjtjük össze. 6. példa A 2. példában ismertetett módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy nátrium-amid helyett 5,67 g (0,103 mól) kálium-amidot használunk, és a mele­gítő fürdő hőmérsékletét 50 °C és 125 °C között tartjuk. A képződött hidrazint 100-110 °C-on fog­juk fel. 7. példa Egy porcelán csónakban 2,0 g (0,051 mól)k víz­mentes nátrium-amidot elkeverünk 9,7 g (0,05 mól) tripropil-hidrazinium-kloriddal és egy vízszintes tűz­álló üvegből készült pirolízis csőbe helyezzük. Szá­raz nitrogén-áramot vezetünk a keverék felett, amelyet 30 perc alatt szobahőmérsékletről 190 °C- ra melegítünk. A reakciócsőben felszabaduló gázt egy üveggyapotból készült dugón keresztül egy so­rozat csapdába vezetjük, ahol 78 °C-ra hütjük le. Az első csapdában kondenzálódó cseppek a káli­­um-perjodátos titrálás tanúsága szerint hidrazint és tripropil-amint tartalmaznak. 8 9 8. példa A 2. példánál leírt módszer szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy nátrium-amid helyett kalcium-amidot használtunk. A kalcium-amidot úgy készítjük, hogy kalcium fém forgácsot ammó­niával reagáltatunk, majd a terméket nitrogéná­ramban lassan 200 °C-ra melegítjük. A képződött hidrazint kálium-perjodátos titrálással határozzuk meg. 9. példa A 2. példában leírt módszer szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy 1,1,1 -tripropil-hídrazi­­nium-klorid helyett ekvimoláris mennyiségű 1,1,1- tripropil-2,2-dimetil-hidrazinium-kloridot haszná­lunk, melyet úgy készítünk, hogy dimetil-klóramint tripropil-aminnal reagáltatunk. A képződő 1,1-di­metil-hidrazint 75-90 °C-nál gyűjtjük össze a szá­razjég-csapdában. A termék forráspontja 63 °C. 10. példa 4,8 g (0,016 mól) dimetil-amint reagálttunk 2,3 g fém nátriummal vízmentes kerozinban. A fölösle­ges amint úgy távolítjuk el, hogy a reakcióelegyet 45-50 °C-ra melegítjük száraz nitrogénáramban. A képződött nátrium-dimetil-aminhoz erőteljes ke­verés közben hozzáadunk 19,4 g (0,1 mól) szilárd 1,1,1-tripropil-hidrazinium-kloridot, és a reakcióe­legyet gyorsans felmelegítjük 110-130 °C-ra, a kép­ződött gőzöket elvezetjük és kondenzáljuk mint desztillátumot. A 78 °C-nál összegyűjtött desztillá­­tum 1,1-dimetil-hidrazin és egy kevés tripropil­­amin keverése. A hidrazint frakciónak desztilláció­­val különítjük el. II. példa 4,6 g (0,05 mól) tisztított, frissen desztillált ani­­lint 2,0 g (0,05 mól) frissen tisztított nátrium kis részleténél reagáltatjuk 10 ml vízmentes benzol­ban. A képződött terméket 1,1,1 -trimetil-hidrazini­­um-klorid benzollal készült szuszpenziójához ad­juk, visszafolyó hütő alkalmazása mellett. Trimetil­­ámin képződik. Miután 30 percig ülepedni hagytuk az elegyet, a benzolos fázist dekantáljuk a szilárd sókról. A benzolos fázis mintájának titrálása káli­­um-perjodáttal azt mutatja, hogy az hidrazint (fe­­nil-hidrazint) tartalmaz. A fenil-hidrazin oldatot benzaldehidhez adjuk, majd átkristályositjuk, és így nyerjük a szilárd benzil-fenil-hidrazint (op. 158 °C). Ez mutatja, hogy az eredeti reakcióelegyben fenilhidtazin van. 12. példa 1,1,1 -tripropil-2-metil-hidrazinium-kloridot ké­szítünk metil-klóramin és tripropií-amin reagálta­­tásával. Nátrium-metil-amint készítünk vízmentes metil­­amin és fém nátrium vízmentes kerozinban végzett reagáltatásával. A fölösleges amint úgy távolitjuk el, hogy a reakcióelegyet 40-50 °C-ra melegítjük száraz nitrogénben. Az 1 ,l,l-tripropil-2-metil-hidrazinium-kloridot szilárd formában hozzáadjuk a nátrium-metil­­aminhoz erőteljes keverés közben, és a reakcióele­gyet gyorsan felmelegítjük 110-130 °C-ra. A kép­ződő gőzöket kondenzáljuk mint desztillátumot. A desztillátumot 80-85 °C-on gyűjtjük össze, amely 1,2-dimetil-hidrazinból és kevés tripropil­­aminból áll. 13. példa 19,4 g (1,0 mól) 1,1,1-tripropil-hidrazinium­­kloridot és 4,0 g (0,102 mól) vízmentes por alakú nátrium-amidot külön-külön szuszpendálunk nát­5 10 15 20 25 .30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom