185901. lajstromszámú szabadalom • 5,6-dihidro-1,2,4,6-tiatriazin-5-on-1,1-dioxidokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 185 901 2 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav, sói, észterei és amidjai, 2.4.5- triklór-fenoxi-ecetsav, sói, észterei és amidjai, 2-metil-4-klór-fenoxi-ecetsav, sói, észterei, amidjai, 3.5.6- triklór-2-piridini!-oxiecetsav, sói, észterei, amidjai, a-naftoxi-ecetsav-metil-észter, 2-(2-metíl-fenoxi)-propionsav, sói, észterei és amidjai, 2-(4-klór-fenoxi)-propionsav, sói, észterei és amidjai, 2-(2,4-diklór-fenoxi)-propionsav, sói, észterei és amidjai, 2-(2,4,5-triklór-fenoxi)-propionsav, sói, észterei és amidjai, 2-(2-metil-4-klór-fenoxi)-propionsav, sói, észterei és amidjai, 4-(2,4-diklór-fenoxi)-vajsav, sói, észterei és amidjai, 4-(2-metil-4-klór-fenoxi)-vajsav, sói, észterei és amidjai, 9-hidroxi-fluorén-karbonsav-9, sói, észterei, 2.3.6- triklór-fenil-ecetsav, sói, észterei, 4- klór-2-oxo-benztiazolin-3-il-ecetsav, sói, észterei, gibellerinsav és sói, dinátrium-metil-arzonát, metilarzonsav-mononátriumsó, N-foszfono-metil-glicin és sói, N, N-bisz(foszfono-metil)-glicin és sói, 2-klór-etán-foszfonsav-(2-klór-etil)-észter, ammónium-etil-karbamoil-foszfonát, di-n-butil-1 -(n-butil-amino)-ciklohexil-foszfonát, tritiobutil-foszfit, O, 0-diizopropil-5-(2-benzoszulfonil-amino-etil)foszforditioát, 2,3-dihidro-5,6-dimetil-1,4-ditiin-1,1,4,4-tetraoxid, 5- (terc-butil)-3-(2,4-diklór-5-izopropoxi-fenil)-1,3,4-oxadiazol-2-on, 4,5-diklór-2-(trifluor-metil)-benzimidazo), sói, 1.2.3.6- tetrahidro-pirazin-3,6-dion és sói, borostyánkősav-mono-N-dimetil-hidrazid és sói, (2-klór-etil)-trimetil-ammónium-klorid, (2-metiI-4-fenil-szuIfonil)-trifluor-metánszulfonanilid, 1,1 -dimetiI-4,6-diizopropil-5-indánil-etil-keton, nátrium-klorát, ammónium-rodanid, kalcium-ciánamid, 2-klór-4-(trifluor-metil)-3'-(etoxi-karbonil)-4'nitro-fenil-éter, l-(4-benzil-oxi-fenil)-3-metil-3-metoxi-karbamid, 2-[ 1 -(2,5-dimetil-fenil)-etü-szulfonil)]-piridin-N- oxid. A találmány szerinti szerekhez, illetve egyéb gyomirtószer hatóanyagokkal alkotott kombinációikhoz további növényvédőszer hatóanyagok keverhetők, például kártevőirtószerek, gombaölőszerek, illetve baktériumölőszerek hatóanyagai. A találmány szerinti szer nyomelem-hiányok pótlására és az anyagcsere aktiválására ásványi sóoldatokkal is keverhető. A találmány szerinti szer gyomirtó hatásának aktiválásához a szerhez nedvesítő adalékot és tapadást elősegítő adalékot, valamint nem-fitotoxikus olajokat és olajkoncentrátumokat adhatunk. A találmány szerinti gyomirtószereknek a haszonnövények és gyomnövények fejlődésére kifejtett hatását a következőkben ismertetendő növényházi vizsgálatokban állapítottuk meg. A kísérleti növények magvait fajtánként különkülön kísérleti cserepekbe sekélyen elvetettük. A Cyperus esculentus csírázott hagymáit ültettük el és a Mentha piperitát vegetatív úton dugványról szaporítottuk. Utóbbi növényt csak a kikelés utáni kezeléshez alkalmaztuk. A vetés után közvetlenül a hatóanyagokat a talaj felületére juttattuk (kikelés előtti kezelés). A hatóanyagokat nátrium-ligninszulforiát jelenlétében vízben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk (1,0, 2,0, illetve 3,0 kg hatóanyag 600 liter vízben) és kijuttatásuk finom szórású porlasztóval történt. A szer kijuttatása után a cserepeket kissé meglocsoltuk, hogy a magvak csírázását és fejlődését elősegítsük, és egyidejűleg a hatóanyagokat is aktiváljuk. Ezután a cserepeket átlátszó műanyag lappal a növények kikeléséig lefedtük. A lefedés elősegítette a kísérleti növények egyenletes csírázását, hacsak ezt a hatóanyag nem befolyásolta, valamint megakadályozta az illékony anyagok elpárolgását. A kikelés utáni kezeléshez a növényeket fejlődési tulajdonságaiknak megfelelően 3-10 cm magasságúra hagytuk növekedni és a kezelést ezután végeztük. A cserepeket nem fedtük le. A vizsgálatokat növényházban végeztük és a melegkedvelő növényeket a növényház melegebb részén (25-40 °C- on), a mérsékeltebb éghajlatot kedvelőket 15-30 “C-on tartottuk. A kísérleti időszak 3-5 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és megfigyeltük fejlődésüket. A kapott eredményeket a II—VI. táblázatban ismertetjük ; a táblázatokban megadjuk a vizsgált vegyületet - az előállítási példa sorszámával jelölve -, a hatóanyag mennyiségét kg/ha-ban és a kísérleti növényeket. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. A 0 azt jelenti, hogy a növények nem károsodtak vagy rendesen fejlődtek; a 100 jelentése az, hogy a magok nem keltek ki, illetve a növény föld feletti hajtásai teljesen elpusztultak. Az eredményeket feltüntető táblázatokból kitűnik, hogy a találmány szerinti szereknek szelektív gyomirtó hatásuk van. Ez a hatás elsősorban Cyperaceae fajokkal és széleslevelű gyomokkal szemben érvényesül, de megállapítható a kísérleti növények között szereplő évelő fajtákkal szemben is. A találmány szerinti szereket a Gramineae-kultúrákon kívül meglepő módon néhány széleslevelű haszonnövény is jól tűri. A találmány szerinti szerek kikelés előtt és kikelés után is alkalmazhatók. Kijuttatásuk egyik különleges módja szerint a találmány szerinti szereket permetező készülékkel úgy porlasztjuk, hogy a permet az érzékenyebb haszonnövények leveleit ne érintse, csak az alattuk lévő talajt és az ott tenyésző gyomnövényeket. Az alkalmazási lehetőségek sokrétűsége alapján [ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
