185898. lajstromszámú szabadalom • Digitális növényfajta
185.898 A fajta neve: Dilacte M.I. A találmány célja nagy azivglikozid-tartalmu. gombabetegségeknek: jól ellenállói köztermesztésbe vehető aj Digitális növényfajta létrehozása. Ismeretes, hogy a gyapjas gyüszüvirás /Digitalis lanata Ehrh./ gyógynövényből szivglikozidókat lehet előállítani. A növény heterozigóta, és idegenbeporzó. Magyarországon és a Balkánon őshonos és föld feletti részét, elsősorban levelét hasznosítják szívgyógyszerek előállítására. Ha a drogot szedés után a 160 7^7 számú magyar szabadalmi leírás szerint kezelik, akkor a lanatozid-sorba tartozó primer szivglikozidókat, ha a 149 778 számú magyar leírás szerint dolgozzák fel, akkor szekunder szivglikozidókat /digitoxin, gitoxin, digoxin és diginatin/ nyernek a növényből. Legnagyobb gyógyászati értéke a digoxigenin aglkonrészt tartalmazó Lanatozid-C-nek és digoxinnak, illetve acetil-digoxinnak van, mig a gitoxigenin aglikont tartalmazó lanatozid-B illetve gitoxin, valamint a diglnatigenin aglikont tartalmazó lanatozid-D, illetve diginatin gyógyászatiig kedvezőtlen hatású. A gyógyszeripar cél^a, hogy minél nagyobb összglikozid tartalmú, és ezen belül minél több nagy gyógyászati értékű komponenst tartalmazó alapanyaghoz juthasson. Ezt a célt a vadon termő fajtákkal már rég nem lehetett elérni, ezért a növényt termesztésbe vonták. A termesztett drog esetében 1,5-2,5 tonna/ha termésmennyiséget sikerült maximálisan elérni /a növény föld feletti részét véve tekintetbe légszáraz, azaz a szabvány előírás szerint maximum 12 % nedvességet tartalmazó állapotban/. A légszáraz drog beltartalmi értéket kvantitatív vékonyrétegkromatográfiás módszerrel vizsgálva /55-53 jelű Merck szilikagél réteg; kifejlesztő elegy: kloroform-metanol 85:15 arányú elegye: xanthidrolos fotometrálási technika/ 0,05-0,1 % digoxigeninből leszármaztatható szivglikozidot és együttesen 0,02-0,04 % gitoxigenlnből és diginatigeninből leszármaztatható szivglikozidot lehetett átlagban kimutatni. A növény tehát gyógyszeripari feldolgozáshoz nem volt gazdaságosan alkalmazható, mert összes szivglikozid tartalma alacsony, és az értékes komponens aránya kicsi volt. A termesztett drog tulajdonságai idővel még romlottak, a digoxigeninből leszármaztatható értékes glikozidok mennyisége csökkent, az egyéb glikozidok mennyisége emelkedett a kiegyenlítődésre való törekvés miatt. Végül a termesztett drogállomány betegségekre is különösen fogékony lett, leromlott. A Digitális lanata legelterjedtebb betegsége a szeptó-; riás levélfoltosság, a Septoria digitalis Pass. Hazánkban is ' általános, általában'35-45 %-os, de esetenként 65 %-os fertőzöttséget is okozhat* Csapadékos időjárás, nedves környezet kedvez a betegségnek, mely egyik évről a másikra a vetőmaggal terjed. Szintén a leveleken Okoz tüneteket a Colletotrichum fusoum Laub, és a Colletotrichum digitalis /Eostr./ Moesz nevű gombabetegség. A termesztésben lévő kedvező beltartalmu egyedek szelekciójára alapított kísérletek eredményeztek ugyan jé tulajdonságokkal rendelkező populációt, de az eredmény már az első utánBzáporitáskor leromlott. Ezek miatt az előzmények miatt merült fel a gondolat, hogy egy gyógyszeripari feldolgozásra alkalmas uj fajtát kel-2
