185895. lajstromszámú szabadalom • 1-(2,4-Diklór-fenil)-1-(2,6-dihalogén-benzil-tio)- 2-(1,2,4-triazol-1-il)- etánszármazékokat mint hatóanyagot tartalmazó gombaölő készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

185895 2 dószerek jöhetnek szóba. Ilyenek például a keto­nok, így dietil-keton, aceton és metil-etil-keton, al­koholok, így etanol vagy izopropanol, nitrilek, például propionitril vagy acetonitril, vagy a szén­­hidrogének, így ligroin, petroléter, benzol, toluol, xilol, valamint formamidok, így dimetil-form­­amid. Az a) élj árás változatot savmegkötőszer jelenlé­tében foganatosítjuk. Minden szokásos szervetlen vagy szerves savmegkötő alkalmas, így például alkálifém-karbonátok, például nátrium-karbonát, kálium-karbonát vagy nátrium-hidrogén­­karbonát, továbbá kis szénatomszámú tercier alkil-aminok, cikloalkil-aminok vagy aralkil­­aminok, például trietil-amin, dimetil-benzil-amin vagy dimetil-ciklohexil-amin, piridin vagy diazabi­­ciklooktán, végül alkálifém-alkoholátok, például nátrium-metilát és kálium-metilát, alkálifém­­hidroxidok, például nátrium-hidroxid és kálium­­hidroxid. Az a) eljárásváltozat esetében a reakcióhőmér­séklet széles tartományon belül változtatható. Ál­talában 20 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten elő­nyösen az oldószer forráspontján, például 60— 100 °C-on dolgozunk. Az a) élj árás változat esetében 1 mól (II) általá­nos képletű vegyületekre előnyösen 1—2 mól (III) általános képletű merkaptánt és mintegy 1,5—2,5 mól savmegkötőszert alkalmazunk. Az (I) általá­nos képletű vegyület elkülönítése céljából a reak­­cióelegyet szűrjük, a szűrletet betöményítjük és a maradékot vizes bázissal kezeljük. Utána az ele­­gyet szerves oldószerrel kirázzuk, és a terméket a szokásos módon izoláljuk. Szükség esetén a termé­ket átkristályosítással tisztítjuk. Az a) élj ár ás változatnak egy előnyös kiviteli módja szerint ún. egyedényes reakciót valósítunk meg, azaz a (III) általános képletű merkaptánt nem különítjük el. 1 mól (II) általános képletű vegyület­­re előnyösen 1,2—2 mól (VI) általános képletű benzil-halogenidet, 1,2—2 mól tiokarbamidot és 2—3 mól bázist számítunk. Az (I) általános képle­tű vegyületeket önmagában ismert módon izolál­juk. A b) eljárásváltozat szerinti reagáltatáshoz hígí­tószerként protikus és aprotikus oldószereket al­kalmazhatunk, különösen az SnI- és SN2-reakciók közegeként alkalmas oldószereket. Ide tartoznak például: víz, alkoholok, karbonsavak, aceton, ace­tonitril, dimetil-formamid, dimetil-acetamid, di­­metil-szulfoxid, tetrametil-karbamid vagy aromás szénhidrogének, például toluol. A b) eljárásváltozat esetében bázist adunk a reakcióelegyhez, mégpedig a szokásos szerves vagy szervetlen bázisokat, például nátrium- vagy ká­­lium-hidroxidot vagy -karbonátot. A b) eljárásváltozat esetében a reakcióhőmér­sékletet szintén szélesebb tartományon belül vál­toztathatjuk. Általában 20 °C és 150 °C közötti, előnyösen 20 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten vagy a mindenkori oldószer forráspontján végez­zük a reagáltatást. A b) eljárásváltozat esetén előnyösen 1 mól (IV) képletű vegyületre 1—3 mól (V) általános képletű 2,6-dihalogén-benzil-származékot számítunk. A végtermék elkülönítése céljából a reakcióelegyet oldószermentesítjük, és a maradékhoz vizet és szerves oldószert adunk. A szerves fázist elválaszt­juk és szokásos módon feldolgozzuk. Az (I) általános képletű vegyületeknek erős mik­­robicid hatása van. Ezért például nem kívánatos mikroorganizmusok pusztítására alkalmazhatók. A hatóanyagok a növényvédelemben is használha­tók. A növényvédelemben az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket például Plasmodiophoromycetes, Comycetes, Chrytridio­­mycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basisiomy­­cetes, Deuteromycetes pusztítására használhatjuk fel. A hatóanyagok — a növényi betegségek leküz­déséhez szükséges koncentrációkban — a növénye­ket nem károsítják, ezért föld feletti növényrésze­ket, dugványokat, vetőmagvakat, és a talajt kezel­hetjük velük. Áz (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítményeket különösen a valódi lisztharmat kórokozójai, így a valódi uborkalisztharmat kór­okozója (Erysiphe cichoracearum) és a valódi almalisztharmat kórokozója (Podosphaera leucot­­richa) ellen előnyösen alkalmazhatók. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, mint például oldatok, emulziók, szuszpenziók, porok, habok, paszták, granulátu­mok, aeroszolok, hatóanyaggal impregnált termé­szetes és szintetikus anyagok, vetőmagoknál alkal­mazásra kerülő — polimerekbe, illetve egyéb bevo­nóanyagba beágyazott — kapszulázott készítmé­nyek —, továbbá égőtöltetekkel kombinált készít­mények — mint gázosító patronok, dobozok, spi­rálok —, valamint igen kis térfogatban alkalma­zott hideg és meleg ködkészítmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat adott eset­ben felületaktív anyagok — tehát emulgeáterek és/vagy diszpergátorok és/vagy habosítószerek — jelenlétében kötőanyagokkal — tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt tartott cseppfolyós halmazállapotú gázokkal — és/vagy szilárd hordo­zóanyagokkal keverjük össze. Amennyiben kötő­anyagként vizet alkalmazunk, úgy segédoldósze­rekként alkalmazhatók szerves oldószerek is. Fo­lyékony oldószerekként különösképpen a követke­zőket vesszük figyelembe: aromás vegyületek — mint xilol, toluol vagy alkil-naftalinok —, mint klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének — mint klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid —, alifás szénhidrogének — mint ciklohexán vagy paraffinok, például ásványolajfrakciók —, alko­holok — mint butanol vagy glikol —, valamint ezek éterei és észterei, ketonok — mint aceton, me­til-etil-keton, metil-i-butil-keton vagy ciklohexa­­non —, erősen poláros oldószerek — mint dimetil­­formamid és dimetil-szulfoxid —, valamint víz. Cseppfolyósított gáz kötőanyagként vagy hordo­zóanyagként olyan folyadékokat alkalmazunk, melyek normál hőmérsékleten és nyomáson gáz­­halmazállapotúak, mint például aerosolhajtógá­­zok — mint halogénezett szénhidrogének —, vala­mint bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szi­lárd hordozóanyagokként a következőket alkal­mazhatjuk: például természetes kőzetlisztek — mint kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, atta­­puügit, montmorillonit vagy diatomaföldek, nagy-5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 SO 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom