185889. lajstromszámú szabadalom • Eljárás "A" cellaszerkezetű habosított polivinil-klorid alapú gyantatestek előállítására
185889 2 A találmány tárgya eljárás cellaszerkezetű habosított testek előállítására vinil-klorid alapú gyantákból. Vinil-klorid alapú gyantákból különbözőképpen állítanak elő cellaszerkezetű habosított testeket. (1) A vinil-klorid alapú gyantát úgynevezett bomlékony habosítószerrel keverik össze, mely habosítószerből hő hatására gáz fejlődik, majd a keveréket extruderben vagy fröccsgépben hő hatására habbá alakítják. (2) Vinil-klorid alapú gyantát és lágyítót összekevernek, így pasztaszerű plasztiszolt kapnak. A plasztiszolt ezután mechanikus levegőbevezetéssel habbá alakítják, vagy bomlékony habosítószerrel keverik össze, majd a habosított test kialakítása és a zselizálódás céljából a keveréket hő hatásának teszik ki. (3) Vinil-klorid alapú gyanta és a bomlékony habosítószer keverékét a habosítószer bomlási hőmérséklete alatti hőmérsékleten hengerléssel vagy más megfelelő módszerrel a kívánt formájú testekké alakítják. Az így kapott testeket a habosítószer bomlási hőmérséklete feletti hőmérsékletre melegítik, és így kapják a habosított testet. (4) Fémformát megtöltenek a vinil-klorid alapú gyanta és a bomlékony habosítószer keverékével, mely tartalmaz illékony habosítószert, a gyanta duz, zadását eredményező oldószert és lágyítót is, majd a kapott keveréket a fémformában nyomás alatt megolvasztják. Ennek során a zselizálódás is végbe megy. A formából kivett testet ezután hőhatásnak teszik ki, melynek során a habosodás bekövetkezik. A felsorolt eljárásoknak azonban számos hátránya van. így például az (1) — (3) eljárások szerint nem állíthatók elő nagy expanziójú kemény vagy félkemény habosított testek. A (4) eljárás hátránya, hogy az eljárást kis adagokban hajtják végre, a folyamat összetettsége következtében egy adag elkészítése nagyon időigényes, így ez az eljárás nem hatékony, és nem gazdaságos. A találmány tárgya a fenti hátrányoktól mentes eljárás, vinil-klorid alapú gyantákból cellaszerkezetű habosított testek előállítására. A találmány szerinti eljárás új, az eljárással a kívánt habok folyamatosan állíthatók elő. A cellaszerkezetű habosított testeket a találmány szerint extruziós expandáltatással állítjuk elő. A találmány szerinti eljárásban a 100 súlyrész vinilklorid alapú gyantát 0,01—20 súlyrész gócképzőszert és 0,3—30 súlyrész habszabályozó gyantát tartalmazó keveréket 60—250 °C hőmérsékleten az atmoszférikusnál nagyobb nyomáson melegítjük. így részben zselizált anyagot kapunk, melybe olyan nyomás alatt visszük be az illékony habosítószert, hogy az anyag impregnálódjon vele. Az így kapott keveréket teljes mértékben zselizáljuk, a nyomást megszüntetjük, és így bekövetkezik az illékony habosítószerrel impregnált zselizált anyag habosított testté történő expanziója, melynek során az anyag lehűl. A találmány szerinti eljárást célszerűen a termőplasztikus gyanták feldolgozásánál alkalmazott extruderekben hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárással nagy expanziójú, finom és egyenletes cellaszerkezetű habosított testek állíthatók elő könnyen, folyamatosan, és kevés költséggel. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott gyantakompozíció fő alkotója a vinil-klorid alapú gyanta. A gyanta nem csak poli (vinil-klorid) homopolimer lehet, hanem alkalmazhatunk különböző kopolimereket — mint ojtott kopolimereket, polimerkeverékeket — is, melyeknek a főkomponense, azaz legalább 50 súlyff/o-a vinil-klorid. A vinil-kloriddal kopolimerizálható monomerek például a vinilészterek — mint a vinil-acetát —, a vinilidén-halogenidek — mint a vinilidén-klorid —, az akrilsav és észterei, a metakrilsav és észterei, az akrilnitril, a metakrilnitril, a maleinsav és észterei, a maleinsav anhidrid, a fumársav és észterei, az olefinek — mint az etilén, a propilén —, a viniléterek. A vinil-kloridot egy vagy több fent említett komonomerrel kopolimerizálhatjuk. A polimerkeverék előállításánál a poli (vinil-klorid) gyanta mellett alkalmazott másik gyanta a poli (vinil-klorid) gyantával jól összeférhető kell legyen. Ilyenek a poli(vinilidén-klorid), az etilénből és vinil-acetátból álló kopolimer, az ABS-gyanták, az MBS-gyanták, a klórozott polietilének, valamint a szintetikus gumik, mint például az NBR és az SBR. A vinil-kloridból és a fent említett komonomerekből álló kopolimerek közül előnyös a vinil-kloridból és vinil-acetátból álló kcpolimer-gyanta, mivel ezek a gyanták az eljárás során kedvező zselizálódási tulajdonsággal rendelkeznek, és olvadék-viszkozitásuk könnyen beállítható olyan értékre, hogy nagy expanziójú, finom és egyenletes cellaszerkezetű habosított testet kapjunk. A találmány szerinti gyantakompozícióban alkalmazott második komponens a gócképzőszer. Ennek az a szerepe, hogy a zselizált gyantakompozícióban a kialakuló gázcellák gócait szolgáltassa. A gócképzőszerrel szemben fennálló követelmény, hogy finom szilárd részecskék vagy kis buborékok — melyek a zselizált gyantakompozícióban nem oldódnak — formájában egyenletesen és finoman oszoljon szét a zselizált gyantakompozícióban. Ezeket a követelményeket sokféle anyag elégíti ki, melyeket alkalmazhatunk gócképzőszerként a találmány szerinti kompozícióban. A gócképzőszerként alkalmazható anyagok egy csoportját a finom eloszlású szilárd részecskékből álló anyagok képezik, melyeknek tipikus képviselői a szervetlen töltőanyagok. Ilyen szervetlen töltőanyagok például a kalcium-karbonát, a talkum, a bárium-szulfát, az égetett szilícium-dioxid, a titán-dioxid, a kréta, az alumínium-oxid, a bentonit, a diatomaföld. A gócképzőszerként alkalmazható anyagok második csoportját azok az anyagok képezik, melyekből hő hatására gáz fejlődik. Ilyenek a cellaszerkezetű műanyagok előállításánál általánosan alkalmazott bomlékony habosítószerek. Ezek a gócképzőszerek lehetnek szervetlen vagy szerves bomlékony habosítószerek. A szervetlen, bomlékony habosítószerek tipikus képviselője a nátrium-hidrogén-karbonát és a kálium-hidrogén-karbonát. Nátirum-karbonát és kálium-karbonát is alkalmazhatók gócképzőszerként, amennyiben ezeket megfelelő savakkal együtt — mint például citromsav, borkősav, oxálsav vagy bórsav — alkalmazzuk. Gócképzőszerként alkalmazható szerves bomlékony habosítószerek például az azovegyületek — mint az azo-dikarbonamid, az azo-izobutironitril, a diazo-amino-benzol, a dietil-azo-dikarboxilát, a diizopropil-azo-dikarboxilát —, a nitrozovegyületek — mint 2
